SG.hu·
Kivonulnak az IT-óriások Hongkongból
Ha feltölti valaki, hogy egy kínai rendőr ver egy tüntetőt az utcán, a közösségi platformoknak azonnal törölniük kell, különben a hongkongi munkatársaik börtönbe kerülhetnek.
A kínai különleges közigazgatási területen egy új törvénnyel tiltanák meg a magáninformációk terjesztését. A jogszabályt bírálók a véleményszabadság végétől tartanak. A The Wall Street Journal értesülései alapján a Facebook, a Google, a Twitter és a többi nagy internetes konszern azzal fenyegetőzik, hogy kivonul Hongkongból, ha a tiltakozások ellenére hatályba lép a tervezett törvény. A társaságokat tömörítő Asia Internet Coalition (AIC) az Ada Chung Lai-ling hongkongi adatvédelmi biztosnak eljuttatott levélben azt hangsúlyozta, hogy a tervezet homályos és aránytalanul szigorú.
A jogszabályt a 2019-es tüntetések miatt hozták, amikor a kormányt bíráló személyek és csoportok nyilvánosságra hozták a demonstrálók ellen fellépő rendőrök és a családtagjaik személyes adatait, akiket ezután többször is megfenyegették. E jelenség a doxing nevet kapta és legfeljebb 128 700 amerikai dolláros pénz- vagy öt évig terjedő börtönbüntetéssel lenne sújtható.
A Facebook, a Google, a Twitter és a többi óriáscég közölte, hogy osztják a doxing miatti aggodalmakat, de a tervezett törvény túl messzire megy és az elfogadása veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítást. A vállalatok kifogásolták, hogy még a fogalom pontos meghatározása is hiányzik és az AIC azt is kritizálta, hogy a hongkongi platformok munkatársainak büntetőjogi felelősségük lenne akkor, ha a külföldi anyatársaságok nem törlik időben a vitatott tartalmakat. A levél aláírói szerint a technológiai óriások e büntetéseket akkor kerülhetnék el, ha a jövőben nem fektetnének be Hongkongban és ott nem kínálnák a szolgáltatásaikat.
Carrie Lam hongkongi kormányfő az aggodalmakat túlzónak minősítette. A parlament a tervek alapján még ebben a hónapban megszavazhatja a jogszabályt, amely a cégek aggályai szerint akár akkor is alkalmazható lesz, ha valaki hatalmi visszaéléseket jelez a sajtónak. Jogászok úgy vélték, hogy az egyes rendőrökről készített fotók is a védett személyes információk közé tartozhatnak majd és a közösségi médiaoldalakon a rendőri erőszakról megjelentetett anyagok törvénysértővé válhatnak.
A kínai különleges közigazgatási területen egy új törvénnyel tiltanák meg a magáninformációk terjesztését. A jogszabályt bírálók a véleményszabadság végétől tartanak. A The Wall Street Journal értesülései alapján a Facebook, a Google, a Twitter és a többi nagy internetes konszern azzal fenyegetőzik, hogy kivonul Hongkongból, ha a tiltakozások ellenére hatályba lép a tervezett törvény. A társaságokat tömörítő Asia Internet Coalition (AIC) az Ada Chung Lai-ling hongkongi adatvédelmi biztosnak eljuttatott levélben azt hangsúlyozta, hogy a tervezet homályos és aránytalanul szigorú.
A jogszabályt a 2019-es tüntetések miatt hozták, amikor a kormányt bíráló személyek és csoportok nyilvánosságra hozták a demonstrálók ellen fellépő rendőrök és a családtagjaik személyes adatait, akiket ezután többször is megfenyegették. E jelenség a doxing nevet kapta és legfeljebb 128 700 amerikai dolláros pénz- vagy öt évig terjedő börtönbüntetéssel lenne sújtható.
A Facebook, a Google, a Twitter és a többi óriáscég közölte, hogy osztják a doxing miatti aggodalmakat, de a tervezett törvény túl messzire megy és az elfogadása veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítást. A vállalatok kifogásolták, hogy még a fogalom pontos meghatározása is hiányzik és az AIC azt is kritizálta, hogy a hongkongi platformok munkatársainak büntetőjogi felelősségük lenne akkor, ha a külföldi anyatársaságok nem törlik időben a vitatott tartalmakat. A levél aláírói szerint a technológiai óriások e büntetéseket akkor kerülhetnék el, ha a jövőben nem fektetnének be Hongkongban és ott nem kínálnák a szolgáltatásaikat.
Carrie Lam hongkongi kormányfő az aggodalmakat túlzónak minősítette. A parlament a tervek alapján még ebben a hónapban megszavazhatja a jogszabályt, amely a cégek aggályai szerint akár akkor is alkalmazható lesz, ha valaki hatalmi visszaéléseket jelez a sajtónak. Jogászok úgy vélték, hogy az egyes rendőrökről készített fotók is a védett személyes információk közé tartozhatnak majd és a közösségi médiaoldalakon a rendőri erőszakról megjelentetett anyagok törvénysértővé válhatnak.