Berta Sándor
Világos szabályokra van szükség az IT-világban
Az ajánlások önmagukban nem elegendők, és a meghozott szabályoknak társadalmi döntéseken kell alapulniuk.
Moshe Vardi, a világ egyik legismertebb és legelismertebb IT-szakembere, a Rice Egyetem professzora, elsősorban az automatizált döntéshozatallal foglalkozik. A magyar származású Vardi szerint minden területen egyértelmű szabályok kellenek és a társadalom nem hagyatkozhat az új technológiák kezelésével kapcsolatban pusztán ajánlásokra.
"Az emberi történelem szorosan összefügg az új dolgok felfedezésével. Kezdetben a legfontosabb a tűz volt. Előtte 4 órát töltöttünk az étkezéssel, most ez az idő 30 perc. A technológiát és az általa hozott fejlődést együtt kell vizsgálnunk. Egyik dolgot sem ítélhetjük el, mert a fejlődés mindig folytatódni fog. Tudomásul kell vennünk, hogy a technológiák nem jók vagy rosszak. Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy ki profitál egy bizonyos rendszerből és kiknek használnak az adott rendszer által meghozott döntések." - jelentette ki a szakember.
A professzor rámutatott, hogy a technológia olyan, mint egy rossz gyermek, amelynek határokat kell szabni, de ezzel párhuzamosan szabadságot is kell neki adni. A felfegyverzett robotoknál például nehéz meghatározni azt, hogy hol legyenek a határok. Engedélyezni kell-e például a 360 fokban látó kamerákkal ellátott robotokat, amelyek csak a védekezésben kaphatnak szerepet? Európa ezen a területen előrébb tart, mint az USA, de szerinte az Európai Unió hibákat fog elkövetni, mert a technológia még nagyon új és a törvényeket néhány évente frissíteni kellene.
Tudjuk, hogy a technológia soha nem semleges és az alkalmazása mindig problémás. Világossá kell tennünk, hogy mint társadalom mit akarunk és mit nem. Az Amerikai Egyesült Államokban például csak 21 éves kortól engedélyezik a nyilvános területen való alkoholfogyasztást, de bárki már 18 évesen elküldhető Afganisztánba harcolni. Vagy például az automatizálás ahhoz fog vezetni, hogy számos munkahely megszűnik. Eddig a helyzet megoldására elég volt a munkanélküli segély, de ha sok szakma megszűnik, akkor a juttatásokat is ehhez kell igazítani. Az viszont, hogy ez például az alapjövedelemmel történik-e, egy másik kérdés. A mesterséges intelligencia nagy befolyással van az életünkre és nekünk társadalomként kell közös döntéseket hoznunk ezzel kapcsolatban. Moshe Vardi szerint egy olyan szabályozásra van szükség, mint például az egészségügyben.
"Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai irányelveknél az egész vita nem az etikai kérdésekről szól, hanem a hatalom alapvető kérdéséről. Éppen ezért nem azt kell meghatároznunk, hogy mi az etikus, hanem nagyon világosan azt kell definiálnunk, hogy mit kell tiltani. Európában politikai szempontból nehéz a mesterséges intelligencia szabályozása. A kontinens ugyanis gazdasági nagyhatalom, de a szabályozandó technológia jórészét az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztik. Ez pedig nagy feszültségeket okozhat."
"Globális szabályozás kellene, de nem csak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hanem más új technológiáknál, például a kriptovalutáknál is. Az utóbbiakat leginkább a 18. és a 19. századi kalózokhoz tudnám hasonlítani. Akkor nemzetközi szerződéseket kötöttek, hogy minden felségvízről kitiltsák a kalózokat. Ugyanez kellene most is a zsarolóvírusokat alkalmazók esetében. A zsarolóvírusok ugyanolyan nagy veszélyt jelentenek, mint a kalózkodás és ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha nemzetközi szabályokat hozunk."
"S hogy mi várható 2022-ben? Klímakrízis, amely minden mostani dolognál rosszabb lesz és amelyet minden eddigi problémánál nehezebben lehet majd figyelmen kívül hagyni. Nálunk, Texasban egy hétig volt áramszünet és nem volt túl kellemes dolog. De a technológia fog segíteni abban is, hogy megállítsuk a klímakrízist. Az első lépés az lehet, ha nem kell mindennap munkába mennünk és ezáltal szén-dioxidot takaríthatunk meg. De a szerverközpontok is működtethetők káros anyagok kibocsátása nélkül szél- és napenergiával. Itt is gyorsan meg kell találnunk a helyes utat, hogy utána továbbhaladhassunk" - szögezte Moshe Vardi.
Moshe Vardi, a világ egyik legismertebb és legelismertebb IT-szakembere, a Rice Egyetem professzora, elsősorban az automatizált döntéshozatallal foglalkozik. A magyar származású Vardi szerint minden területen egyértelmű szabályok kellenek és a társadalom nem hagyatkozhat az új technológiák kezelésével kapcsolatban pusztán ajánlásokra.
"Az emberi történelem szorosan összefügg az új dolgok felfedezésével. Kezdetben a legfontosabb a tűz volt. Előtte 4 órát töltöttünk az étkezéssel, most ez az idő 30 perc. A technológiát és az általa hozott fejlődést együtt kell vizsgálnunk. Egyik dolgot sem ítélhetjük el, mert a fejlődés mindig folytatódni fog. Tudomásul kell vennünk, hogy a technológiák nem jók vagy rosszak. Meg kell kérdeznünk magunktól, hogy ki profitál egy bizonyos rendszerből és kiknek használnak az adott rendszer által meghozott döntések." - jelentette ki a szakember.
A professzor rámutatott, hogy a technológia olyan, mint egy rossz gyermek, amelynek határokat kell szabni, de ezzel párhuzamosan szabadságot is kell neki adni. A felfegyverzett robotoknál például nehéz meghatározni azt, hogy hol legyenek a határok. Engedélyezni kell-e például a 360 fokban látó kamerákkal ellátott robotokat, amelyek csak a védekezésben kaphatnak szerepet? Európa ezen a területen előrébb tart, mint az USA, de szerinte az Európai Unió hibákat fog elkövetni, mert a technológia még nagyon új és a törvényeket néhány évente frissíteni kellene.
Tudjuk, hogy a technológia soha nem semleges és az alkalmazása mindig problémás. Világossá kell tennünk, hogy mint társadalom mit akarunk és mit nem. Az Amerikai Egyesült Államokban például csak 21 éves kortól engedélyezik a nyilvános területen való alkoholfogyasztást, de bárki már 18 évesen elküldhető Afganisztánba harcolni. Vagy például az automatizálás ahhoz fog vezetni, hogy számos munkahely megszűnik. Eddig a helyzet megoldására elég volt a munkanélküli segély, de ha sok szakma megszűnik, akkor a juttatásokat is ehhez kell igazítani. Az viszont, hogy ez például az alapjövedelemmel történik-e, egy másik kérdés. A mesterséges intelligencia nagy befolyással van az életünkre és nekünk társadalomként kell közös döntéseket hoznunk ezzel kapcsolatban. Moshe Vardi szerint egy olyan szabályozásra van szükség, mint például az egészségügyben.
"Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai irányelveknél az egész vita nem az etikai kérdésekről szól, hanem a hatalom alapvető kérdéséről. Éppen ezért nem azt kell meghatároznunk, hogy mi az etikus, hanem nagyon világosan azt kell definiálnunk, hogy mit kell tiltani. Európában politikai szempontból nehéz a mesterséges intelligencia szabályozása. A kontinens ugyanis gazdasági nagyhatalom, de a szabályozandó technológia jórészét az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztik. Ez pedig nagy feszültségeket okozhat."
"Globális szabályozás kellene, de nem csak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hanem más új technológiáknál, például a kriptovalutáknál is. Az utóbbiakat leginkább a 18. és a 19. századi kalózokhoz tudnám hasonlítani. Akkor nemzetközi szerződéseket kötöttek, hogy minden felségvízről kitiltsák a kalózokat. Ugyanez kellene most is a zsarolóvírusokat alkalmazók esetében. A zsarolóvírusok ugyanolyan nagy veszélyt jelentenek, mint a kalózkodás és ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha nemzetközi szabályokat hozunk."
"S hogy mi várható 2022-ben? Klímakrízis, amely minden mostani dolognál rosszabb lesz és amelyet minden eddigi problémánál nehezebben lehet majd figyelmen kívül hagyni. Nálunk, Texasban egy hétig volt áramszünet és nem volt túl kellemes dolog. De a technológia fog segíteni abban is, hogy megállítsuk a klímakrízist. Az első lépés az lehet, ha nem kell mindennap munkába mennünk és ezáltal szén-dioxidot takaríthatunk meg. De a szerverközpontok is működtethetők káros anyagok kibocsátása nélkül szél- és napenergiával. Itt is gyorsan meg kell találnunk a helyes utat, hogy utána továbbhaladhassunk" - szögezte Moshe Vardi.