Szintén minden böngésző rendelkezik ilyen funkcióval, de azok közel sem tökéletesek.

Egy néhány nappal ezelőtti ügy mutatott rá arra, hogy a privát böngészési mód sem nyújt teljes védelmet és jelent online láthatatlanságot. A Google-t azért támadták a Chrome miatt, mert a szoftver még a privát böngészés üzemmód alkalmazása esetén is információkat gyűjtött a saját eszközeivel a felhasználók internetezéséről.

A Google vetette fel annak szükségességét, hogy meg kellene magyarázni az embereknek, hogy mit várhatnak el a privát böngészési mód alkalmazásától és mit nem. A Chicagói Egyetem tanulmányából ugyanis kiderült, hogy a felhasználóknak téves elvárásaik vannak a témában. A 37 százalékuk hitte azt például, hogy az irodában való internetezés során az üzemmód használata megvédi őket a munkaadó kíváncsi pillantásaitól. 23 százalékuk úgy gondolta, hogy ezáltal védettek az állami intézmények online követéseivel szemben. Míg 27 százalékuk szerint az üzemmód véd a vírusok és más kártevők ellen.

Edgar Weippl, a Bécsi Egyetem biztonsági és adatvédelmi professzora hangsúlyozta, hogy bár a privát böngészési mód alkalmazásakor a honlapokon elhelyezett sütifájlokat törlik a böngészők és a felkeresett oldalak sem kerülnek be a böngészési előzményekbe, de ettől még a felhasználók nem névtelenül szörfölnek a világhálón. Azt ugyanis bármikor meg lehet tudni például az internetszolgáltatóktól vagy a cégek rendszergazdáitól, hogy valaki merre járt az interneten. Emellett ott vannak az olyan online elemzőeszközök, mint a Google Analytics vagy a reklámhálózatok (Facebook Ads, Google Ads). Az IP-cím, a használt böngésző és az operációs rendszer verziója, s más adatok, például a privát böngészési módban lementett jelszavak és fizetési információk szintén nagyon árulkodók.

Fontos ugyanakkor, hogy van lehetőség névtelenségre a The Onion Routing (TOR), a virtuális magánhálózatok (VPN) és az anonimitást biztosító keresők (DuckDuckGo, Startpage) alkalmazásával.