Berta Sándor

Európai mesterséges intelligenciát fejlesztene az Apple volt menedzsere

A szakember a kontinensen hasznosítaná a megszerzett tapasztalatait és a kapcsolatrendszerét.

A 39 éves Jonas Andrulis korábban az Apple vezető mesterséges intelligencia fejlesztője volt, most azonban a területen működő tengerentúli vállalkozások vetélytársává akar válni. A férfi megalapította az Aleph Alpha nevű startupot, amelyet elsősorban az OpenAI konkurensének szán és elszánt abban, hogy hatékony európai választ tudjon adni a sikeres amerikai projektre.

Andrulis hangsúlyozta, hogy ha mi, európaiak a saját társadalmi és etikai értékeinket magunk akarjuk meghatározni, akkor a technikai szakértelemnek és az értékteremtésnek a kontinensen kell megvalósulnia. Ezért hozzá akar járulni az Aleph Alpha csapatával az európai szuverenitáshoz. A cég nem csupán az európai adatvédelmi előírásokat veszi figyelembe, hanem a kontinens sokoldalúságát is. A menedzser kiemelte, hogy neki a kisebb európai országok is fontosak, példaként említette Rominát és Észtországot.

Kristian Kersting darmstadti mesterséges intelligencia professzor rámutatott, hogy Európának szüksége van olyan világítótorony-projektekre, mint az Aleph Alpha, már csak azért is, mert hasznosította kell az Amerikai Egyesült Államokból hazatérő kiváló szakértők tapasztalatait. Andrulis az Apple csúcsprogramjait vezette, amelyek közé az autonóm autó kifejlesztése is tartozott, majd a Siri beszédasszisztens továbbfejlesztésében vett részt.

A társaság máris sikereket könyvelhetett el, hiszen sikerült együttműködési megállapodást kötnie a Német Szövetségi Nyomdával. Egy kísérleti projekt keretében így lehetővé válhat a parlamenti képviselők kérdéseire adott válaszok megfogalmazása. Ezzel a feladattal korábban az egyes minisztériumok foglalkoztak, a jövőben azonban a mesterséges intelligencia egy egyszerű szövegkezdésből és néhány kulcsszóból hozza majd létre a válaszokat. A Német Szövetségi Nyomda a digitális szuverenitáshoz való hozzájárulásként értékeli a programot, amelybe az Aleph Alpha adja az innovatív mesterséges intelligencia technológiát, míg a nyomda IT-biztonsági vállalatként a szükséges szakértelmet.

Andrulis aktívan keresi az együttműködési lehetőségeket más cégekkel, például a képfelismerés területén, hogy a mesterséges intelligencia szavakban írja le, hogy mit lát az egyes fotókon. Ehhez viszont komoly számítási teljesítményre lesz szükség. Jelenleg az Aleph Alpha 13 embert foglalkoztat, a tervek szerint 18 hónap múlva már harmincat fog. Addig szükség lesz egy második finanszírozási körre és 100 millió euró befektetésre. Ekkora összeg kell ahhoz, hogy a startup versenyképes legyen. Erre már csak azért is szükség van, mert a Microsoft 2019 júliusában egymilliárd dollárt ruházott be az OpenAI vállalkozásba, hogy hosszú távon mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógép-technológiákat fejlesszen ki az Azure nevű felhőplatformhoz. Emellett az OpenAI egy általános mesterséges intelligenciát (AGI) is meg akar alkotni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    "A társaság máris sikereket könyvelhetett el, hiszen sikerült együttműködési megállapodást kötnie a Német Szövetségi Nyomdával. Egy kísérleti projekt keretében így lehetővé válhat a parlamenti képviselők kérdéseire adott válaszok megfogalmazása. Ezzel a feladattal korábban az egyes minisztériumok foglalkoztak, a jövőben azonban a mesterséges intelligencia egy egyszerű szövegkezdésből és néhány kulcsszóból hozza majd létre a válaszokat."

    Tenyleg azt irja (az eredeti nemet cikk is), hogy parlamenti kepviselok kapnak MI generalt szoveget az altaluk feltett hivatalos kerdesekre? Mert ez egy tipikusan olyan eset, amikor mindegy, hogy ertelmes-e a szoveg amit a szoftver general es tenyleg azt jelenti amit kellene? (osztogatnak - fosztogatnak eset) Vagy a nemet parlamenti kepviselok mar ennyire csak szimbolikus feladatkorben vannak es semmilyen lenyegi dontest nem hozhatnak esetlegesen hibas informaciok alapjan? (csak akkor 0 a kockakzat, ha nincs dontesi jogkorul, mint egy amerikai elektornak)