Gyurkity Péter
Chiplet-alapú GPU-t tervez az AMD
A méretek és a költségek növekedése miatt kényszerülnek erre, egy érdekes trükkel.
Az AMD eredetileg még a Zen 2 architektúrára épülő Ryzen 3000-sorozatnál vezette be a chiplet-alapú kialakítást, amelynek részeként tulajdonképpen több kisebb részt kapcsolnak össze, amelyek szorosan együttműködve végzik azt a munkát, amelyet a hagyományos CPU-któl elvárunk. Ezzel a megoldással sikerült alacsonyabb szinten tartani a gyártási költségeket és tovább növelni a teljesítményt, most pedig a grafikus vezérlőknél készülnek hasonlóra.
A napokban bukkant fel az interneten az a szabadalmi kérelem, amelyben már egy ilyen GPU-t írnak le részletesen, természetesen a várható akadályokkal és buktatókkal együtt. A gondot az jelenti, hogy az adott gyártástechnológián egyre bonyolultabb és nehezebb feladatot jelent a nagyobb, komplexebb egységek kialakítása, itt a node mérete és a teljesítmény fokozása komoly erőfeszítést követel meg a gyártók részéről, akik persze igyekeznek ezen tényezőket tűrhető szinten tartani, nem beszélve a selejtarányról, ami a komplexitással együtt, azzal párhuzamosan ugrik meg. A grafikus vezérlőknél komoly gondot jelent, hogy az egy-egy egységre jutó munka jóval kisebb, a hangsúly itt a párhuzamos jellegen van, vagyis el kell kerülni az egységek közötti méretes kommunikáció miatti torlódásokat, ami megbénítaná a teljesítményt.
A cég mérnökei ezt úgy hidalnák át, hogy a GPU chipletek között nagy sávszélességű elérés biztosítaná a szoros kapcsolatot, az L3-gyorsítótár folyamatos szinkronizációjára fókuszálva. A CPU viszont a maga részéről egyetlen nagy GPU-t látna, hiszen ez csak az első chiplethez kapcsolódna, amely a többi komponens felé biztosítaná az átjárást. Nagy előnyt jelentene a fejlesztők számára, hogy a programkód tekintetében mindez nem igényelne jelentős változásokat, mindössze a meghajtókat kellene módosítani, hogy azok megfelelő módon kezeljék a módosított architektúrát. Nem állítanának fel korlátokat a node-ok számát és alakját illetően sem, tehát a kliens igényeinek megfelelően számos eltérő dizájnt állíthatnának elő.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mikor és mennyiben lesz kereskedelmi termék, egyelőre annyi derült ki, hogy a TSMC a maga részéről az 5 nanométeres gyártástechnológiát szeretné felfuttatni, amit viszont a meglévő chipek iránti fokozott igény kényszerít ki.
Az AMD eredetileg még a Zen 2 architektúrára épülő Ryzen 3000-sorozatnál vezette be a chiplet-alapú kialakítást, amelynek részeként tulajdonképpen több kisebb részt kapcsolnak össze, amelyek szorosan együttműködve végzik azt a munkát, amelyet a hagyományos CPU-któl elvárunk. Ezzel a megoldással sikerült alacsonyabb szinten tartani a gyártási költségeket és tovább növelni a teljesítményt, most pedig a grafikus vezérlőknél készülnek hasonlóra.
A napokban bukkant fel az interneten az a szabadalmi kérelem, amelyben már egy ilyen GPU-t írnak le részletesen, természetesen a várható akadályokkal és buktatókkal együtt. A gondot az jelenti, hogy az adott gyártástechnológián egyre bonyolultabb és nehezebb feladatot jelent a nagyobb, komplexebb egységek kialakítása, itt a node mérete és a teljesítmény fokozása komoly erőfeszítést követel meg a gyártók részéről, akik persze igyekeznek ezen tényezőket tűrhető szinten tartani, nem beszélve a selejtarányról, ami a komplexitással együtt, azzal párhuzamosan ugrik meg. A grafikus vezérlőknél komoly gondot jelent, hogy az egy-egy egységre jutó munka jóval kisebb, a hangsúly itt a párhuzamos jellegen van, vagyis el kell kerülni az egységek közötti méretes kommunikáció miatti torlódásokat, ami megbénítaná a teljesítményt.
A cég mérnökei ezt úgy hidalnák át, hogy a GPU chipletek között nagy sávszélességű elérés biztosítaná a szoros kapcsolatot, az L3-gyorsítótár folyamatos szinkronizációjára fókuszálva. A CPU viszont a maga részéről egyetlen nagy GPU-t látna, hiszen ez csak az első chiplethez kapcsolódna, amely a többi komponens felé biztosítaná az átjárást. Nagy előnyt jelentene a fejlesztők számára, hogy a programkód tekintetében mindez nem igényelne jelentős változásokat, mindössze a meghajtókat kellene módosítani, hogy azok megfelelő módon kezeljék a módosított architektúrát. Nem állítanának fel korlátokat a node-ok számát és alakját illetően sem, tehát a kliens igényeinek megfelelően számos eltérő dizájnt állíthatnának elő.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mikor és mennyiben lesz kereskedelmi termék, egyelőre annyi derült ki, hogy a TSMC a maga részéről az 5 nanométeres gyártástechnológiát szeretné felfuttatni, amit viszont a meglévő chipek iránti fokozott igény kényszerít ki.