Berta Sándor
Robotokkal vizsgálják a tengeri havat
Ausztrál kutatók tudni akarják, hogy a klímaváltozás miként hat a tengeri hóra, ezért robotok és műholdak segítségével vizsgálják azt.
A tengeri hó halott algák, planktonok és egyéb biológiai törmelékek keveréke, s fontos szerepet tölt be a klíma szabályozásában és a táplálékként szolgáló anyagok biztosításában. A Gizmodo most arról számolt be, hogy az Ausztrál Tenger- és Antarktisz-kutató Intézet 20 tudósa számos robotot küldött le a tengerfenék és azon belül a tengeri hó közelebbről való tanulmányozására. Az eddigi adatok azt mutatták, hogy minden esztendőben több százmillió tonna tengeri hó kerül a tengerfenékre, ez pedig egy hatalmas táplálékmennyiséget jelent a helyi élővilágnak. Amennyiben nem létezne a tengeri hó, akkor mind a szárazföldön, mind a tengerfenéken másként nézne ki az élet.
A lebocsátott robotszondák jelenleg Tasmania mellett dolgoznak és az elsődleges feladatuk annak megfigyelése, hogy a különböző biológiai anyagok miként változnak át tengeri hóvá. A gépek ezenkívül tanulmányozzák azt is, hogy a klímaváltozás milyen szerepet játszik a folyamatban. Philip Boyd, a Tasman Egyetem tengeri biogeokémia professzora elmondta, hogy a használt mélytengeri kutatórobotokat és vitorlázógépeket számos új biooptikai szenzorral szerelik fel, s ezáltal képesek lesznek az algák sűrűségét számos mélységben fényképezni.
A különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy az óceánokban az elmúlt 50 évben egyre több tengeri hó alakult ki és az egyre nagyobb mennyiségű szenet kötött meg. Amennyiben a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, akkor a tengeri hó egyre nehezebb tud majd lesüllyedni a tengerfenékre. Ez pedig komoly hatással lehet az élővilágra.
A tengeri hó halott algák, planktonok és egyéb biológiai törmelékek keveréke, s fontos szerepet tölt be a klíma szabályozásában és a táplálékként szolgáló anyagok biztosításában. A Gizmodo most arról számolt be, hogy az Ausztrál Tenger- és Antarktisz-kutató Intézet 20 tudósa számos robotot küldött le a tengerfenék és azon belül a tengeri hó közelebbről való tanulmányozására. Az eddigi adatok azt mutatták, hogy minden esztendőben több százmillió tonna tengeri hó kerül a tengerfenékre, ez pedig egy hatalmas táplálékmennyiséget jelent a helyi élővilágnak. Amennyiben nem létezne a tengeri hó, akkor mind a szárazföldön, mind a tengerfenéken másként nézne ki az élet.
A lebocsátott robotszondák jelenleg Tasmania mellett dolgoznak és az elsődleges feladatuk annak megfigyelése, hogy a különböző biológiai anyagok miként változnak át tengeri hóvá. A gépek ezenkívül tanulmányozzák azt is, hogy a klímaváltozás milyen szerepet játszik a folyamatban. Philip Boyd, a Tasman Egyetem tengeri biogeokémia professzora elmondta, hogy a használt mélytengeri kutatórobotokat és vitorlázógépeket számos új biooptikai szenzorral szerelik fel, s ezáltal képesek lesznek az algák sűrűségét számos mélységben fényképezni.
A különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy az óceánokban az elmúlt 50 évben egyre több tengeri hó alakult ki és az egyre nagyobb mennyiségű szenet kötött meg. Amennyiben a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, akkor a tengeri hó egyre nehezebb tud majd lesüllyedni a tengerfenékre. Ez pedig komoly hatással lehet az élővilágra.