Informatika és tudomány

Berta Sándor

Áttörést hozhat Japánban a robotoknak a koronavírus-járvány

A gépek jelenleg még a technikai újdonságok iránt különösen fogékonynak számító szigetországban sem mindennaposak.

Japán gyakorlatilag a világ robotlaboratóriumaként is felfogható, ahol már évtizedek óta kiemelt helyet szánnak a gépeknek. Nincs ez másként most sem, a koronavírus-járvány elleni harcban. A ZMP nevű gyártó különböző, fertőtlenítőszeres és egyéb modulokkal felszerelt egységei járják a pályaudvarokat és más épületeket, s fertőtlenítik azok területét. Emellett robotpincérek szolgálják fel egyre több helyen az élelmiszereket és az idősotthonokban is egyre gyakrabban jelennek meg a Pepper nevű modell és társai.

Takashi Ando, a Panasonic robotfejlesztési vezetője nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy amit különösen most, a koronavírus-járvány idején megélhetünk, az a piac növekedését hozhatja magával. A piaci elemzők is úgy gondolják, hogy mindez megvalósulhat. A Research And Markets az augusztusi tanulmányában azt írta, hogy a szolgáltatásokat végző gépek területe 2019 és 2025 között 14 milliárd dollárról 64 milliárd dollárra növekedhet.

Az Avatar-in nevű startup, a legnagyobb japán légitársaságnak számító ANA tulajdonában van és megalkotta a Newme nevű távvezérelhető egységet, amelynek zsiráfszerű nyaka van és annak tetején egy táblagép található. Az utóbbin keresztül például a koronavírusos betegek kommunikálhatunk a külvilággal.

A Sony az Aibo nevű robotkutyát fejlesztette ki, amelyet folyamatosan új funkciókkal lát el, így az most már képes parancsra üdvözölni a hazatérő gazdáit. Emellett dallamokkal ösztönöz a kézmosásra és megtisztítja a lábait.

Shunsuke Aoki, a Yukai Engineering alapítója a Qoobo nevű kisállat-helyettesítő gépen dolgozik. Az új egység egyúttal a Japánban a robotfejlesztésben zajló változási folyamatot is jelképezi: a humanoid, nagy méretű modellek megalkotását egyre inkább felváltja a kisebb, kevésbé humanoid egységek készítése. Az ok egyszerű: az utóbbiakkal szemben nincsenek szinte túlzó elvárások és ez különösen a robotipar korai fejlesztési szakaszában fontos. Jó példa volt erre a Sharp által 2015-ben bemutatott, mindössze 19,5 centiméter magas és 390 gramm súlyú RoBoHon, amely egyszerre okostelefon, játék, személyi asszisztens, kamera és vetítő.

Az egyébként már májusban látható volt, hogy a robotgyártók és elsősorban Kína, mint a világ legnagyobb robotpiaca, lehetnek a koronavírus-helyzet nyertesei. Az ázsiai állam ugyanis komoly összegekkel támogatja a cégeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #7
    Igen hallottam, hogy építik, de a választásokig még biztosan elhúzzák. Ha húsz éve kész lenne már az is késő lenne.
    Debrecent meg nehezen duzzasztják fel akkorára, mikor most csak 200 ezer fős, de ha sikerül, legalább több központú lenne az ország, ami még mindig nem túl egészséges település eloszlás, de valamit ér legalább.
  • Glutamin #6
    Békéscsabára hamarosan lesz autópálya. (pontosabban autóút Kecskeméttől, de már csak kb 60km-es szakasz hiányzik). A BMW politikai okok miatt ment Debrecenbe Miskolc helyett. Fel akarjak duzzasztani a várost kb 500e főig, hogy többek között a reptér is méretgazdaságos legyen és a környék közponja lehessen (Román, Szlovák, Ukrán nagyvárosok helyett).
  • ostoros #5
    Őszintén szólva, ma már közhely, hogy az EU kirabolja a szegényebb régiókat, a munkaerőt elcsábítja, a tőkét is, stb. Mi meg boldogan aláírtuk a szerződést, hogy a munkaerő és a tőke hadd áramoljon szabadon. Hát, minő meglepetés a tőke és a munkaerő is a gazdag országokba áramlik...

    De nem erről akartam beszélni. Hanem arról, hogy Magyarországon is, ahogy te írtad Japánról, ugyanazt csinálja a főváros a vidékkel, amit az EU csinál az országgal.
    A vidéket elhagyja a tőke és a munkaerő, miközben a vidék jobban szaporodik, és ki is neveli a munkaerőt, de cserébe NULLA kompenzációt kap.
    Ha igazságosak akarnánk lenni, akkor az iparűzési adót úgy kellene elosztani, hogy 50% menne az adott településnek ahol a termelés van (nem ahová a cég be van jelentve) A másik 50% pedig alkalmazottanként feloszlana az adott alkalmazott első lakhelyéhez, általános iskolájához és középiskolájához tartozó települések között.
    (Egyetemeket azért nem említem, mert az túlságosan favorizálná az egyetemi városokat, és őszintén, elégedjenek meg azzal, hogy többtízezer diák ott költi el a szülei pénzét és még olcsón diákmunkát is végeznek.)
    Ha ezt nem tesszük meg, akkor vidéken rövidesen nem maradnak csak az orkok, meg a nagybirtokosok és kiszolgáló személyzet. Meg persze a megye székhelyek. De például Pécs is vagy egy évtizede döglődik.

    Mondok egy konkrét példát. Békés Megye lakossága 1970-ben 470 ezer fő volt. Az akkori Budapest lakosságának negyede!!!!!
    Ma ez 330 ezer fő. És még mindig nincs egy rohadt autópálya a megyében!

    Az úgynevezett 1971-es "új közlekedési mechanizmus" keretében pártunk és kormányunk egy 5 éves terv keretében több mint ezer kilométer vasutat záratott be hazánkban, jelentős részét közvetlenül a felújítás után, figyelmen kívül hagyva a kihasználtságot. Cserébe nem épített utakat sem.
    Az állam nem teljesítette a kötelességét, az infrastruktúra fejlesztését, és meg is van az eredménye. A magáncég nem fog utat építeni, infrastruktúra nélkül a gazdaság nem tud beindulni. Lásd még: Debrecenbe költözik az autógyár Miskolc helyett, mert ott van autópálya.

    Még egy nagyon fontos dologról nem beszéltünk. Hogy ez mennyire környezetszennyező. Az a lakosság amely mondjuk Budapest köré az agglomerációba vagy egy megye székhelyre költözik, annak újra fel kell építeni mindent, mégegyszer, utcákat, házakat, csatornázást, áramot, vízhálózatot, áramhálózatot.
    Miközben ugyanez már egyszer fel volt építve az előző lakhelyén, de most hagyjuk elrohadni, romba dőlni.
    Az eldobható borotva és zsebkendő után hazánk feltalálta a legújabb innovációt: AZ ELDOBHATÓ TELEPÜLÉST.
    Csak gondoljunk bele abba, hogy hány tízmillió tonna építkezési törmeléket hozunk létre feleslegesen, csak azért mert a munkásság kénytelen otthagyni a lakhelyét hogy felépítse ugyanazt mégegyszer. Ennél NEM LÉTEZIK környezetszennyezőbb.

    Szóval kurvára sürgősen át kell irányítani a befektetések jelentős részét kis és közepes településekre, már ha komolyan vesszük, hogy élhető országot akarunk. A fővárosnak sem jó, hogy csomó frusztrált emberrel van tele, akik igazából nem akarnak ott lakni, de muszáj a munka miatt. A sok ember felhajtja az ingatlan és albérlet árakat, amire mindenki rábaszik a befektetőket kivéve. Nem lenne sokkal jobb, ha azok költöznének Budapestre akik tényleg ott szeretnénak élni, és meg is engedhetik maguknak, mint a jelenlegi állapot, ahol akinek kisebb a bevétele kénytelen egy... lyukban élni.
  • Gabbbbbbbbbbbb #4
    Szeged Budapest vonalon nem ritka, hogy vonat ele ugrik valaki es utana 2 ora keses. Ezt onvezetessel sem lehet elharitani.
  • kvp #3
    "Egyébként meg pont a vonatközlekedésüket fikázni? Ahol egy szerelvényre eső késés egy éven belül 1 perc alatt szokott lenni? A MÁV utasai örülnének ha minden alkalommal csak 1 percet késne a vonatuk már azt halál pontosnak éreznék nem hogy 1 év alatt szedje össze ezt a késést."

    Ha egy sima hevallomason 5 ember figyel arra, hogy pontosan induljon a szerelveny, akkor persze, hogy pontos. A hires japan pontossag alapja a nagy mennyisegu kezzel vegzett munka. Viszont nem automatizalnak semmit csak akkor ha nagyon muszaly. Ott is vannak egy emberes vonatok, videken ahol keves az ember es a penz. Ugyanis az emberek a varosokba mentek es magukkal vittek az adobeveteleket is. Amikor egy 4 kocsis szerelvenyen a 12 automata ajtobol csak az elso nyilik (elsoajtos felszallas van) es a vezeto adja el a jegyeket is felallva az vezetoallasbol, akkor ha csak 2-3 olyan felszallo van aki nem berlettel utazik es nem elore kiszamolt kerek osszeggel fizet, mar borul a menetrend. De ahol csak napi par vonat van a diakok es a nyugdijasok kedveert (akik amugy is ingyen utaznak), ott egy kis keses is belefer. A vicces az, hogy Magyarorszag mar evtiztedek ota ebben a penz es munkaerohianyos rendszerben uzemel, mint egy kihalofelben levo videki terseg Japanban. Ezert is kenyszerultunk ra, hogy ujitsunk es feljodjunk.

    A japan 5G-rol csak annyit, hogy a vilagon eloszor 3G es 4G is Budapesten volt, a muegyetem mogott az infoparkban, az Ericsson epulet kornyeken. Az 5G mar Kinaban szuletett meg, bar azzal a technologiaval amit az europai cegek adtak at a kinai allamnak (es cegeknek). Japan kozben kimarad es lemarad. A gyarai jo reszet vagy bezartak vagy elvittek a kornyezo olcsobb orszagokba (pl. Fulopszigetek, Indonezia, stb.), esetleg a tavolabbi olcsobb orszagokba (pl. Magyarorszag, lasd Suzuki). Ennek ellenere Delkorea lehagyta, majd most mar Kina is. Egyszeruen nem tudnak annyira olcsoak lenni, mint a termeszeti es emberi eroforrasokban gazdagabb Kina, a minoseget pedig senki nem akarja megfizetni, mert ha igen, akkor mar Japan se kapta volna meg a kitoresi lehetoseget anno.

    Szoval pont azert hoztam fel a vonatokat, mert a hires pontossagot nem a technikanak koszonhetoen, hanem barmifele technika felhasznalasa nelkul hozzak ossze. Meg a menetrendeket is papiron szerkesztik, a vonatokat pedig hagyomanyos mechanikus orat nezve vezetik. Egy ilyen ertekrendu tarsadalomban a robotok mindig is a szorakoztato kategoriaba estek (a keso kozepkori mechanikus valtozatoktol a mai robotokig) es csak akkor biztak gepekre a feladatot, ha azt emberek nem tudtak elvegezni. (egy autot egyben megfogni es alapozofestekbe martani kezierovel eleg nehez feladat lenne) Egy jarvany miatt sem varhato, hogy hirtelen automatizalni kezdenek. Kepesek lennenek ra? Igen, ha megprobalnak. De nem nagyon probaltak meg idaig. Egyszeruen nincs ra tarsadalmi igeny es a gazdasagi szempontokat nem fogjak a kulturalis hagyomanyok ele helyezni. Lakossag tekintetben mindig a fogyatkozo japan nepessegrol es a munkaerohianyrol van szo, de az senkinek nem tunik fel, hogy pl. Magyarorszag lakossaga sokkal nagyobb mertekben csokken es mig Japanban a lakossag egyre kisebb teruleten koncentralodik, szo szerint uresen hagyva az orszag belso reszeit, addig a Magyar lakossag nem hajlando tul messzire koltozni egy munka miatt. (aki meg igen, az a 2-3 millio fo mar amugy is kulfoldon van) Szoval Japanban meg talalnak 5 membert egy nagyvarosi allomasra, nallunk mar ez sem igazan menne. (videken ott is azert neveztek ki egy macskat allomasfoneknek, mert jobb hijan ott is a helyi vegyesbolt eladoja arulta a jegyeket es az altala etetett kobormacska mindig az allomas bejaratanak korlatjan ult ahol regen a jegyellenorzest vegzo ember allt, ugyanezen helyi vasutvonalat az ott lako nyugdijasok tartjak karban, mert egyszeruen nincs ra penz)

    ps: A budapesti 4-es metro egyebkent egesz pontos lett amiota a szamitogep vezeti. Se vezeto, se vonatkisero, se allomasi szemelyzet nincs. (peronorok neha azert vannak, nehogy szetlopjak az allomast) Ez az igazi automatizacio es nem a jarvany hozta meg a technologiat, hanem az ember es a penzhiany. (a szamitogep sokkal olcsobb es hajlando napi 3 muszakot vallalni, Kina is el fog jutni erre a felismeresre, ha meg nem jutott volna el...)
  • Palinko #2
    Japán számomra sok szempontból érdekes volt mindig is ebből a technikai szempont sem maradhat ki. Igen kurva fejlett sok szempontból olyan 5G meg optikai net van sok helyen hogy leszakad a fejed és még mindig népszerű a FAX, wut

    Szerinted ez a példa nem azért van mert van pénz lóvéra és legyen az embereknek valami látszat munkájuk és legyen megélhetésük? Szerintem közülük is tudják hogy lehetne ezt másképp is de még az alapjövedelmet nem vezetik be biztosan lesznek ilyen munkák Magyarországon is sok ilyen munka mögé bújtatott munkanélküli van, ha nagyon akarnánk lehetne optimalizálni folyamatokat csak akkor az emberek többsége otthon ülne.

    Egyébként meg pont a vonatközlekedésüket fikázni? Ahol egy szerelvényre eső késés egy éven belül 1 perc alatt szokott lenni? A MÁV utasai örülnének ha minden alkalommal csak 1 percet késne a vonatuk már azt halál pontosnak éreznék nem hogy 1 év alatt szedje össze ezt a késést.
  • kvp #1
    Annak ellenere, hogy Japanra mindenki mint a technika fellegvarara gondol, meg mindig nagysagrendekkel tobb emberi munkaerot hasznalnak, mint pl. nallunk...

    Jo pelda egy hevallomas, ahol 5 fo munkaja kell a vonat elinditasahoz. Van egy vonatvezeto aki a vontatot vezeti, egy vonatkisero a hatso kocsiban aki az ajtokat zarja. Ket ember a peron ket vegen akik nezek, hogy mindenki felszallt-e es szolnak az allomasfonoknek es egy allomasfonok, aki csengovel jelez a vonatkiseronek, hogy zarhatja az ajtokat, majd a vonatkisero jelez a vezetonek, hogy mehet. Na most ehhez kepest nallunk van egy vezeto, aki turkorben es tv kepernyon nezi, hogy lehet-e zarni az ajtokat, zarja es elindul. Egymaga, mar evtizedek ota. Nemreg kezdtek el tesztelni az elso felautomata rendszert, ahol a vezeto csak megnyom egy gombot es a szerelveny atmegy a kovetkezo allomasra. Ilyen a budapesti 3-as metron a 70-es evek ota van. A 4-es pedig teljesen automata es meg peronkapuk sincsennek, amik nelkul japanban meg a felautomata uzemet sem merik elinditani. Az osszes automata jarmuvuk gumikerekes, emelt palyas, liftajtos shuttle rendszer, kvazi mozgojarda helyettesitok.

    Tehat annak ellenere, hogy Japan nagyon reklamozza a robot fejleszteseit, igazabol par gyartosori roboton es vidamparki szorakoztato roboton kivul semmit nem hasznalnak belole. Meg kina is sokkal elorebb jar a gyakorlati felhasznalasban es mint kiderult van ahol meg Magyarorszag is. (ez utobbi azert eleg kinos) Amikor a legutobbi japan atomeromu balesetnel amerikabol kellett izraeli fejlesztesu mentesito robotokat kernni, az mar tobb volt mint kellemetlen. Japan megragadt valahol a 80-as evek kozepen, amikor egy magyar szarmazasu amerikai befekteto miatt osszeomlott a gazdasaga. Azota sem alltak fel teljesen belole.
További bejegyzések a fórumban...