Berta Sándor
Az IT-óriásoknak hozzáférést kell adniuk az általuk megszerzett adatokhoz
Szükség van olyan szabályozásra, amely megmondja, hogy ki milyen információkat használhat.
Viktor Mayer-Schönberger, az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google adatmonopóliuma miként veszélyezteti a felhasználók jövőjét. A szakember és Thomas Ramge könyvet is írtak a jelenségről Machtmaschinen címmel, a műben egyúttal megoldási javaslatokat is próbáltak adni.
"Az adatmonopol-kapitalizmus szóval illetem azt a jelenséget, hogy a nagy IT-cégek felosztják a piacot egymás között és nincs többé verseny, sem innováció. Az ügyfelek számára ez azt jelenti, hogy a rosszabb termékeket drágábban kapják meg. De ettől a társadalom is szenved. Amennyiben létezne 20 olyan platform, mint a Facebook, akkor teljesen mindegy lenne, hogy az orosz trollok megkaparintanak egyet. Így viszont a demokrácia szenvedi meg azt, ha azzal az egy Facebookkal történik valami."
"De ez nem csupán a demokráciának rossz. Az adatok korszakában élünk és az innováció azoktól függ. Szükség van rájuk, hogy a gépeket és a mesterséges intelligenciát tanítsuk. A kis- és a közepes vállalkozásoknak azonban alig van adataik arra, hogy megvalósítsák az innovatív ötleteiket, míg a nagy piaci szereplők viszont rendelkeznek annyi információval, hogy akár a középszerű elképzeléseiket is átültessék a gyakorlatba. Ezáltal a kisebb szereplők konkurens termékeinek gyakorlatilag nincs esélyük a nagyok megoldásaival szemben."
"Jó példa erre, hogy naponta a Google rendszerében négymilliárd keresésre kerül sor. A webes konszern a keresett szavakkal tökéletesíti a helyesírás-ellenőrzését és tanul az internetezők által vétett helyesírási hibákból. Azok a kisebb társaságok, amelyek szintén fejlesztenek helyesírás-ellenőrző programokat, viszont nem férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz és nem tudnak versenyképes fejlesztésekkel előállni. Nem véletlen, hogy a Szilícium-völgyben drámai mértékben lecsökkent az innovációdinamika és a helyi vállalatok már közel sem annyira innovatívak, mint 20-25 évvel ezelőtt" - jelentette ki Viktor Mayer-Schönberger.
Az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora hozzátette, hogy az online óriáscégek minden lehetséges vetélytársat felvásárolnak, de ez nem vezet automatikusan oda, hogy a jó ötletekből termékek is lesznek. A Facebook, a Google és a többi vállalat szerinte azért lett ennyire nagy, mert az információhatalmukat összpontosítják. Hasonló történt például 100 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban az olajbárók korszakában. Ugyanakkor nincs szükség e társaságok feldarabolására, csak az kellene, hogy a kisebb vállalkozások is hozzáférhessenek az általuk megszerzett adatokhoz.
Amennyiben például a Google kénytelen lenne ezt a hozzáférést megadni a vetélytársainak, akkor a startupokat alternatív helyesírás-ellenőrző szoftvereket fejleszthetnének ki. Akkor ismét egy olyan piac lenne, amelyen van verseny és innováció. Európa már megmutatta egyszer, hogy képes változtatni a viszonyokon, ez történt az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetésével. Amelyik társaság pedig nemzetközileg is sikeres akar lenni, az nem kerülheti ki Európát.
A szakember végül kitért az Amerikai Egyesült Államok és Kína harcára a TikTokkal kapcsolatban, amelynél szerinte ugyan a IT-biztonsági szempontok is szerepet játszanak, de voltaképpen a küzdelem a piaci részesedésekről szól. Az amerikai kormány gyakorlatilag a tengerentúli online platformok meghosszabbított kezeként reagál azért, hogy egy esetleges tilalommal megvédje a sajátjait a konkurens kínai szolgáltatásokkal szemben. Ez azonban 20. századi iparpolitika.
Érdekesség, hogy Viktor Mayer-Schönberger 2010 márciusában azt vetette fel, hogy lejáró szavatosságú adatok kellenének.
Viktor Mayer-Schönberger, az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google adatmonopóliuma miként veszélyezteti a felhasználók jövőjét. A szakember és Thomas Ramge könyvet is írtak a jelenségről Machtmaschinen címmel, a műben egyúttal megoldási javaslatokat is próbáltak adni.
"Az adatmonopol-kapitalizmus szóval illetem azt a jelenséget, hogy a nagy IT-cégek felosztják a piacot egymás között és nincs többé verseny, sem innováció. Az ügyfelek számára ez azt jelenti, hogy a rosszabb termékeket drágábban kapják meg. De ettől a társadalom is szenved. Amennyiben létezne 20 olyan platform, mint a Facebook, akkor teljesen mindegy lenne, hogy az orosz trollok megkaparintanak egyet. Így viszont a demokrácia szenvedi meg azt, ha azzal az egy Facebookkal történik valami."
"De ez nem csupán a demokráciának rossz. Az adatok korszakában élünk és az innováció azoktól függ. Szükség van rájuk, hogy a gépeket és a mesterséges intelligenciát tanítsuk. A kis- és a közepes vállalkozásoknak azonban alig van adataik arra, hogy megvalósítsák az innovatív ötleteiket, míg a nagy piaci szereplők viszont rendelkeznek annyi információval, hogy akár a középszerű elképzeléseiket is átültessék a gyakorlatba. Ezáltal a kisebb szereplők konkurens termékeinek gyakorlatilag nincs esélyük a nagyok megoldásaival szemben."
"Jó példa erre, hogy naponta a Google rendszerében négymilliárd keresésre kerül sor. A webes konszern a keresett szavakkal tökéletesíti a helyesírás-ellenőrzését és tanul az internetezők által vétett helyesírási hibákból. Azok a kisebb társaságok, amelyek szintén fejlesztenek helyesírás-ellenőrző programokat, viszont nem férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz és nem tudnak versenyképes fejlesztésekkel előállni. Nem véletlen, hogy a Szilícium-völgyben drámai mértékben lecsökkent az innovációdinamika és a helyi vállalatok már közel sem annyira innovatívak, mint 20-25 évvel ezelőtt" - jelentette ki Viktor Mayer-Schönberger.
Az Oxfordi Egyetem internetszabályozással foglalkozó professzora hozzátette, hogy az online óriáscégek minden lehetséges vetélytársat felvásárolnak, de ez nem vezet automatikusan oda, hogy a jó ötletekből termékek is lesznek. A Facebook, a Google és a többi vállalat szerinte azért lett ennyire nagy, mert az információhatalmukat összpontosítják. Hasonló történt például 100 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban az olajbárók korszakában. Ugyanakkor nincs szükség e társaságok feldarabolására, csak az kellene, hogy a kisebb vállalkozások is hozzáférhessenek az általuk megszerzett adatokhoz.
Amennyiben például a Google kénytelen lenne ezt a hozzáférést megadni a vetélytársainak, akkor a startupokat alternatív helyesírás-ellenőrző szoftvereket fejleszthetnének ki. Akkor ismét egy olyan piac lenne, amelyen van verseny és innováció. Európa már megmutatta egyszer, hogy képes változtatni a viszonyokon, ez történt az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetésével. Amelyik társaság pedig nemzetközileg is sikeres akar lenni, az nem kerülheti ki Európát.
A szakember végül kitért az Amerikai Egyesült Államok és Kína harcára a TikTokkal kapcsolatban, amelynél szerinte ugyan a IT-biztonsági szempontok is szerepet játszanak, de voltaképpen a küzdelem a piaci részesedésekről szól. Az amerikai kormány gyakorlatilag a tengerentúli online platformok meghosszabbított kezeként reagál azért, hogy egy esetleges tilalommal megvédje a sajátjait a konkurens kínai szolgáltatásokkal szemben. Ez azonban 20. századi iparpolitika.
Érdekesség, hogy Viktor Mayer-Schönberger 2010 márciusában azt vetette fel, hogy lejáró szavatosságú adatok kellenének.