Visszaélnek az IT-óriások a piaci hatalmukkal

Elkészítette a jelentését az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága.

A testület 16 hónapon át vizsgálta a technológiai cégek helyzetét és piaci magatartását, most pedig nyilvánosságra hozta a 450 oldalas jelentését, amely cseppet sem fest jó képet az érintett társaságokról. A bizottság többek között megállapította, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google egyértelműen visszaél a piaci hatalmával, s gyakorlatilag úgy viselkednek, mint a modern kor olajbárói. A testület álláspontja szerint a négy vállalat egyszerre káros és veszélyes.

A bizottság tagjai és a munkatársaik több száz szakembert kérdeztek meg, köztük technológiai vállalkozókat, a piaci verseny szakértőit, kockázatitőke-befektetőket és politikusokat. Az utóbbiak között volt például Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa, aki 2019. december 1-től az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke. A testület emellett 1,3 millió dokumentumot értékelt ki, közülük 1,1 millió származott a Google rendszeréből. A fő eseményt pedig az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google vezetőinek 6 órán tartó meghallgatása jelentette.

A jelentés elkészítése a demokraták és a republikánusok közötti viták miatt többször is csúszott, de a kész anyag így is lesújtó véleményt fogalmazott meg a négy IT-óriással szemben. A lényeg az, hogy a képviselők szerint ezek a nagyvállalatok egyértelműen visszaélnek a piaci monopolhelyzetükkel, piacokat ellenőriznek és manipulálnak, előre meghatározzák, hogy melyik esetben kik a nyertesek és a vesztesek, árakat szabnak meg, a vetélytársaikat megpróbálják ellehetetleníteni korlátozó szerződésekkel vagy pedig felvásárolják azokat.

Gyakran megakadályozzák, hogy egyáltalán valódi piac és piaci verseny alakulhasson ki, aláássák a demokráciát és az innovációt. A kockázatitőke-befektetők nem akarnak olyan startupokba beruházni, amelyek valamilyen módon a négy társasággal konkurálnak, vagy ha mégis, akkor csak addig, amíg azokat fel nem vásárolja valamelyik. Egy befektető úgy írta le az Amazont, hogy hasznos, de veszélyes is. Olyan, mint a Nap, amelytől, ha elég messze van valaki, akkor kellemesen melegíti, de ha közel, akkor porrá égeti.

Tény ugyanakkor, hogy a négy vállalat pozitív hatással is van a társadalomra, azonban ennek az ára túlzottan magas, ugyanis az úgynevezett bruttó világtermékek 30 százalékára vannak valamilyen módon hatással.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bdzsana #21
    De nem azok fognak egymással versenyezni, hanem képmegosztó a többi képmegosztóval, videómegosztó a többi videómegosztóval. A feldarabolásnak az a lényege, hogy egy szolgáltatás ne tolhassa a többi szolgáltatást.
    Vegyünk mondjuk egy Apple appot, ami előnyben van a többi appal szemben, mert egyrészt azt az Apple storeja sokkal jobban fogja nyomatni, előre lesz telepítve és 30%-os árelőnyben lesz hiszen neki nem kell fizetni ezt az apple adót míg az összes többinek kell.

    A feldarabolás az ilyen összefonódásokat hivatott megszüntetni. Egy cég egyik szolgáltatása ne nyomathassa a másik szolgáltatását, mert ezeknél a gigacégeknél ez durván torzítja a versenyt.
  • intl #20
    igy van. ezek a cegek kovetkezmenyek es nem okok. a sajat teruleten monopol helyzetben levo innovacion feluli jaradekos profitot nyugodtan szenne lehetne adoztatni.

    ps: a bing egy fos. az elso jobb kereso mint a google letrejon, onnan nagyon hamar be fog zuhanni a kugli. jobbat kell csinalni mint a google, es nyert ugyed van.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.10. 13:17:28
  • Kryon #19
    Szerintem a feldarabolás nem sokat változtatna a verseny szempontjából. Az egyes platformok külön-külön is uralnák a területüket, akkor is, ha nem egy céghez tartoznának. Egymással pedig nincsenek versenyben, mert különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Miért (és hogyan) versenyezne egymással egy képmegosztó egy videómegosztó, navigációs szoftver, kereső, vagy közösségi oldal? A versenyt korlátozó valódi problémát, azt, hogy ezek a szolgáltatások kvázi monopolhelyzetben vannak a saját területükön szerintem inkább az emberi természet okozza. Azon pedig nehéz változtatni. Ki akarja a második legnépszerűbb közösségi oldalt vagy videómegosztót használni? A felhasználóknak (mivel nekik pénzébe nem kerül) a legkényelmesebb, ha egy platformra koncentrálódnak. Ezen semmilyen darabolgatás nem fog változtatni. A tudatos felhasználás/fogyasztás tudna esetleg azzal, ha a kisebbeknek is adna egy esélyt, de tudatos fogyasztóból/felhasználóból nem sok van. Szóval szerintem itt a valódi probléma a csordaszellem és nem az IT-óriások.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2020.10.10. 12:11:28
  • Cat #18
    "beszanthatod a kuglit meg a facet, amazont is. a kkvk fognak rabaszni es mnki mert aremelkedes lesz."

    A négy nagy nagyon könnyen szétszedhető, eleve nem kellett volna egyes felvásárlásaikat megengedni. Például mi köze a Facebooknak, egy közösségi portálnak egy képmegosztóhoz, az Instagramhoz? Vagy a Whatsapp csevegőhöz? De ugyanígy a Google (egy keresőcég) simán elválasztható a YouTubetól, ami ugye egy videómegosztó. Teljesen más piacok, mégis emiatt lesz nyomasztó a mérete és befolyása az interneten. De a többi Google szolgáltatást is sorolhatnám, például a Waze navigációs szoftvert, ami számtalan navigációs céget tett tönkre (a magyar NavNGot is), mert ugyanúgy azt használják az emberek Androidról, ahogy az Explorert használták Windows alól a 2000-es években. Ugyanaz az árukapcsolás van meg náluk is.

    De talán még jobb példa az Android, amiben természetesen a Google az alapértelmezett kereső. Én értem, hogy az Alphabet holdingnak jó, hogy a cégei faszán egymást erősítik, de egyben kiszorítják a piacról a Binget meg még ki tudja hány céget, akadályozva a versenyt. (És nem az a megoldás, hogy a Binget is be lehessen rakni, hanem az egész mobilos operációs rendszert el kell választani a keresőcégtől.)
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2020.10.10. 11:36:39
  • intl #17
    " ha a piacokat pár gigavállalat uralja kénye kedvére" samsung, huawei, apple,... ez par gigavallalat nem? de ha ez nem jo maradhatunk a dramnal: 3 db. fab litografia: 1db

    igazan jelentos fejlodest az allami alapkutatasok (darpabol nott ki a szilicium volgy kis tulzassal) adnak, mas nehezen, a kkvk meg fosok ebben.

    forditva ulsz a lovon. egy csomo kkv azert tud novekedni mert a google, meg az fb hirdetetesi rendszeret hasznalja. ha ez nincs, nekik is kampec. a kkv nem tud kifizetni egy index cimlapot. azert lettek hatekonyabbak mert lett oprendszer, ra office a picipuhanak koszonhetoen.

    johetsz itt elvekkel, de a " pareto torvennyel, a gyoztes minden visszel" szemben nem sokat ernek. beszanthatod a kuglit meg a facet, amazont is. a kkvk fognak rabaszni es mnki mert aremelkedes lesz. az h a hatekonysag no, es kevesebb emberre lesz szukseg, a szorakoztatoipar madj megoldja, meg vmi brutalis jaradekado amibol a versenykepteleneket feken lehet tartani. ne a hatekonysagot fogjuk vissza, hanem a hatrekonysag elonyebol adjunk vissza a tarsadalomnak.

    a kozszolgalaltasok szinvonalanak emelese meg mnki idegeire jotekonyan hat.

    olyan szabalyozasi kornyezet kell ami az elindulast segiti. pl az unios birosag zero rating dontese teljesen jo.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.09. 19:48:26
  • Kryon #16
    Persze persze, csak én már elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy történne valami előremutató, mert bár a téma régóta terítéken van, eddig sem történt semmi. Ezért én egyelőre indokolatlannak tartom a hurráoptimizmust. Nem bízom a politikában, ahogy abban sem, hogy a helyzet egyáltalán érdemben javítható és a mai hátrányok megszüntethetők az előnyök megtartása mellett. Az EU pl. szabályozottabb, de cserébe itt nem is alakultak ki az amerikaiakkal és kínaiakkal versenyképes IT-óriások. Szóval azt mondom, várjuk ki a végét... Nekem úgy tűnik, hogy a politika leginkább csak dumál, aztán ha esetleg mégis cselekszik, többet árt, mint használ.
    Utoljára szerkesztette: Kryon, 2020.10.09. 19:21:37
  • wkm #15
    Szakadj el a konkrét példától, a szabályozás elvi alapjáról beszéltem. Egyébként tudtommal a mobil piacon nincs monopol helyzetben senki.

    Ha viszont _minden_piacot_ egy-egy multi ural (a kapitalista berendezkedés "végső stádiumában"), és mindent elkövet, hogy életképes konkurensek ne legyenek, akkor azon a piacon jóval kisebb számú kis és közepes vállalat marad. Mivel _arányaiban_ a kis és közepes vállalatok több embert foglalkoztatnak és összességében több adót is fizetnek, a hiányuk logikusan kisebb foglalkoztatást, nagyobb munkanélküliséget, alacsonyabb jövedelmeket, alacsonyabb életszínvonalat, kisebb befizetett adót, jóval magasabb árakat és sokkal lassabb fejlődést eredményez. Ezeknek a következménye az, hogy egy ilyen rendszerből szép lassan kiábrándul a társadalom. Szóval míg egy beszabályzott, kontrollált kapitalizmus jólétet is tud biztosítani, addig egy vadkapitalista rendszer a végére elpusztítja a jólétet.
    A beszabályzott kapitalizmus pedig az jelenti, hogy a nagyvállalatoknak néha rá kell lépni a lábára.
  • intl #14
    pont azert szakad be a tamogatottsaga mert nem erzi a tarsadalom hogy "epul-szepul".
    ne nevettes mar, szarnak ra hogy apple meg samsung huawei uralja a mobilpiacot, vagyhogy a google.

    oket az erdekli hogy "epul-szepul". ezekre a vallalatokra mint adoszedokre erdemes tekinteni akik beszedik az adot az allam helyett. amibol aztan epulhet infrastruktura, mert az allam meg qsspofabeaddidde. meg mindig jobban jarnak mint a darabolassal es nem erzik meg ok se hogy 10 v 5 mrd usd a negyedeves profit. de akkor se vonulnak ki ha csak 1mrd usd. az emberek idegeseg ha adokkal basztatjak oket szemelyesen.
  • wkm #13
    Az irreleváns, hogy melyiket könnyebb vagy nehezebb. A kapitalista berendelkezés hosszútávú működése megköveteli a korlátok beépítését, mert ellenkező esetben a "kifutása" gyors és közeli. Az, hogy az állam mit és hogyan fej meg, egy más tészta, de a rendszer támogatottsága a társadalom részéről szépen beszakad, ha a piacokat pár gigavállalat uralja kénye kedvére. A gigavállalatok feldarabolása, és adott esetben bedőlése kisebb kárt jelent, mint maga az, ha a lakosság jelentős része rendszerellenessé válik. Így ugyan egy ideig fenntartható, de túl sokáig nem, és jóval költségesebb, mint lerendezni azt a pár céget.
  • intl #12
    dehogy szunik, az a kifutasa :)
    megegyszer, sokkal egyszerubb ezeket kemenyen megadoztatni es infrastrukturat epiteni beloluk (ezzel ugyanis az atlagpolgar is joljar) mint jogszabalyokkal basztatni oket, amit a nagy cegek konnyen betartanak, a kicsik meg elvesznek benne. illetve ha az a cel, hogy kinojon vmi konkurencia a verseny jegyeben, rogton felvasaroljak, szoval megint ott vagyunk ahol a part szakad. az egesz univerzumban a javak eloszlasa roppant egyenlotlen. ez ellen felesleges harcolni. ezt ki kell hasznalni. pl azokat adoztatni akik nem erzik meg.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.10.09. 16:44:40