Berta Sándor
Európai uniós javaslatok az IT-gazdaságnak
Az Európai Parlament a szektor jövőjét érintő konkrét javaslatokkal állt elő.
Az Európai Parlament illetékes belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága elkészített egy 55 oldalas dokumentumot, amely az elektronikus kereskedelmi irányelv tervezett reformjával kapcsolatos ajánlásokat tartalmazza. A felmerült javaslatok között szerepel, hogy a rendszerszinten fontos szolgáltatók a jövőben sokkal magasabb követelményeknek feleljenek meg, hogy ezáltal bizonyos online platformok ne tudják tovább veszélyeztetni az Európai Unió belső piacát az új szereplők tisztességtelen kizárásával.
Kiemelik, hogy a rendszerszinten fontos platformok, jelentős piaci erejű szolgáltatók kötelesek legyenek egymással megosztani a különböző eszközöket, adatokat, szaktudást és erőforrásokat azért, hogy egyrészt a felhasználók ne legyenek kiszolgáltatva egy-egy félnek, másrészt ne legyen korlátozva a platformok vagy az ökorendszerek közötti váltás lehetősége. Arról, hogy melyik szolgáltató számít rendszerszinten fontosnak az Európai Bizottság dönt majd, de az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google ebbe a kategóriába fog tartozni, míg a kisebb vetélytársaik nem.
Fontos kérdés még a szolgáltatók felelősségvállalása és az illegális tartalmak törlése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament belső piaci bizottsága egyetért abban, hogy e kérdések megítélése az internet- és a tartalomszolgáltatók hatáskörébe tartozik. Egyetlen céget se lehessen ugyanakkor azért felelősségre vonni, ha olyan anyagokat távolított el, amelyekről a bíróság később megállapítja, hogy azok mégis legálisak voltak. Nem minden káros tartalom egyúttal illegális is. Az álinformációk például bosszúságot okoznak, de nem minden esetben minősülnek illegálisnak.
A mesterséges intelligencia és a célzott reklámok kezelése szintén fontos és érdekes terület, ahol elsősorban az a lényeges, hogy az európai uniós állampolgárokat megvédjék a tisztán mesterséges intelligencia segítségével hozott döntések esetleges káros következményeitől.
Az Európai Unió az év végéig akarja megtenni a saját javaslatait az úgynevezett Digital Services Act csomaghoz. Az utóbbival kapcsolatban Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa már egy héttel ezelőtt beszélt. A testület azt tervezi, hogy minden korábbinál szigorúbb szabályokat hoz az internetes cégekkel szemben. Felmerült az a lehetőség is, hogy ezeket a társaságokat - szükség esetén - fel kellene darabolni, kényszeríteni kellene azokat a helyi leányvállalataik eladására, sőt, teljes mértékben ki kellene zárni az európai uniós piacról. De Breton szerint az utóbbi csak rendkívüli esetben következhetne be.
Az Európai Parlament illetékes belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága elkészített egy 55 oldalas dokumentumot, amely az elektronikus kereskedelmi irányelv tervezett reformjával kapcsolatos ajánlásokat tartalmazza. A felmerült javaslatok között szerepel, hogy a rendszerszinten fontos szolgáltatók a jövőben sokkal magasabb követelményeknek feleljenek meg, hogy ezáltal bizonyos online platformok ne tudják tovább veszélyeztetni az Európai Unió belső piacát az új szereplők tisztességtelen kizárásával.
Kiemelik, hogy a rendszerszinten fontos platformok, jelentős piaci erejű szolgáltatók kötelesek legyenek egymással megosztani a különböző eszközöket, adatokat, szaktudást és erőforrásokat azért, hogy egyrészt a felhasználók ne legyenek kiszolgáltatva egy-egy félnek, másrészt ne legyen korlátozva a platformok vagy az ökorendszerek közötti váltás lehetősége. Arról, hogy melyik szolgáltató számít rendszerszinten fontosnak az Európai Bizottság dönt majd, de az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google ebbe a kategóriába fog tartozni, míg a kisebb vetélytársaik nem.
Fontos kérdés még a szolgáltatók felelősségvállalása és az illegális tartalmak törlése. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament belső piaci bizottsága egyetért abban, hogy e kérdések megítélése az internet- és a tartalomszolgáltatók hatáskörébe tartozik. Egyetlen céget se lehessen ugyanakkor azért felelősségre vonni, ha olyan anyagokat távolított el, amelyekről a bíróság később megállapítja, hogy azok mégis legálisak voltak. Nem minden káros tartalom egyúttal illegális is. Az álinformációk például bosszúságot okoznak, de nem minden esetben minősülnek illegálisnak.
A mesterséges intelligencia és a célzott reklámok kezelése szintén fontos és érdekes terület, ahol elsősorban az a lényeges, hogy az európai uniós állampolgárokat megvédjék a tisztán mesterséges intelligencia segítségével hozott döntések esetleges káros következményeitől.
Az Európai Unió az év végéig akarja megtenni a saját javaslatait az úgynevezett Digital Services Act csomaghoz. Az utóbbival kapcsolatban Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa már egy héttel ezelőtt beszélt. A testület azt tervezi, hogy minden korábbinál szigorúbb szabályokat hoz az internetes cégekkel szemben. Felmerült az a lehetőség is, hogy ezeket a társaságokat - szükség esetén - fel kellene darabolni, kényszeríteni kellene azokat a helyi leányvállalataik eladására, sőt, teljes mértékben ki kellene zárni az európai uniós piacról. De Breton szerint az utóbbi csak rendkívüli esetben következhetne be.