Berta Sándor
A szülőké lett az elhunyt lányuk Facebook-profilja
Németországban pont került egy évek óta húzódó ügy végére.
A berlini tartományi bíróság 2016 januárjában hozta meg az első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben egy elhunyt lány üzeneteit akarták látni a szülők, de a Facebook az adatvédelemre hivatkozva megtagadta azok kiadását. A testület a vállalat ellen döntött, de az fellebbezett és a Berlini Kamarabíróság a másodfokú ítéletében már neki adott igazat. Az ügy így a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé került, amely most úgy határozott, hogy a szülőké a lány digitális öröksége.
Christlieb Klages, a családot képviselő ügyvéd elmondta, hogy az óriáscég korábban csak egyetlen USB-kulcsot és egy hatalmas, kereken 14 000 oldalas PDF-fájlt nyújtott át a gyászoló családtagoknak, ez azonban a testület döntése alapján nem volt elegendő, így a Facebook köteles közvetlen és teljes mértékű hozzáférést adni a lány elzárt közösségi profiljához. A szülők azért harcoltak a teljes hozzáférés megszerzéséért, mert be akartak tekinteni a profilon olvasható szövegekbe, hogy így bukkanjanak olyan információkra, amelyekből megtudhatják miért követett el a lányuk öngyilkosságot.
A Facebook az elhunytak profiljait úgynevezett emlékezési üzemmódba helyezheti, amely azt jelenti, hogy a név mellett megjelenik az a felirat, hogy: "emlékünkben megőrizzük", továbbá az ismerősök hozzáférhetnek az illető idővonalához, új bejegyzéseket tehetnek, tájékozódhatnak a temetési időponttal kapcsolatban és emlékfotókat jelentethetnek meg - függetlenül az aktuális magánszféra-beállításoktól. Új ismerősök viszont már nem csatlakozhatnak a profilhoz. A mostani ügyben a lány profilját is ilyen emlékezési üzemmódba helyezte a portál, de ezt most feloldotta a bíróság arra hivatkozva, hogy nem valószínű, hogy a szülők tovább használnák az oldalt.
A berlini tartományi bíróság 2016 januárjában hozta meg az első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben egy elhunyt lány üzeneteit akarták látni a szülők, de a Facebook az adatvédelemre hivatkozva megtagadta azok kiadását. A testület a vállalat ellen döntött, de az fellebbezett és a Berlini Kamarabíróság a másodfokú ítéletében már neki adott igazat. Az ügy így a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elé került, amely most úgy határozott, hogy a szülőké a lány digitális öröksége.
Christlieb Klages, a családot képviselő ügyvéd elmondta, hogy az óriáscég korábban csak egyetlen USB-kulcsot és egy hatalmas, kereken 14 000 oldalas PDF-fájlt nyújtott át a gyászoló családtagoknak, ez azonban a testület döntése alapján nem volt elegendő, így a Facebook köteles közvetlen és teljes mértékű hozzáférést adni a lány elzárt közösségi profiljához. A szülők azért harcoltak a teljes hozzáférés megszerzéséért, mert be akartak tekinteni a profilon olvasható szövegekbe, hogy így bukkanjanak olyan információkra, amelyekből megtudhatják miért követett el a lányuk öngyilkosságot.
A Facebook az elhunytak profiljait úgynevezett emlékezési üzemmódba helyezheti, amely azt jelenti, hogy a név mellett megjelenik az a felirat, hogy: "emlékünkben megőrizzük", továbbá az ismerősök hozzáférhetnek az illető idővonalához, új bejegyzéseket tehetnek, tájékozódhatnak a temetési időponttal kapcsolatban és emlékfotókat jelentethetnek meg - függetlenül az aktuális magánszféra-beállításoktól. Új ismerősök viszont már nem csatlakozhatnak a profilhoz. A mostani ügyben a lány profilját is ilyen emlékezési üzemmódba helyezte a portál, de ezt most feloldotta a bíróság arra hivatkozva, hogy nem valószínű, hogy a szülők tovább használnák az oldalt.