Berta Sándor
Az emberek többségét megtévesztik a deepfake-videók
A tapasztalatok alapján szinte bárki átverhető ilyen tartalmakkal, és a később érkező cáfolat már nagyon kevesekhez jut el.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek, azaz általában közismert személyekről készült valósághű felvételek. Bár a manipulált tartalmak számítógéppel valós időben felismerhetők és ezáltal kiszűrhetők, ennek ellenére komoly problémát jelentenek a honlapüzemeltetők számára.
Az Amszterdami Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a felhasználók felismerik-e, ha valaki deepfake-anyagokat mutat nekik. Nos, mint kiderült, az emberek többsége simán elfogadta valódinak a megtévesztő felvételeket, még akkor is, ha azok minősége nem volt túl jó. Sőt, számos közösségi média-használó kérdés nélkül hajlandó volt elfogadni valódinak ezeket a videókat.
A jelenségre a figyelmet felhívó Obama-videó már két éves, és ez alatt rengeteget fejlődött a technika. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy mely forrásokból tájékozódunk
A kutatók egy saját deepfake-tartalmat készítettek azért, hogy azt tesztelhessék az internetezőkön. Az anyagban egy holland politikus volt látható, aki olyan dolgokat mondott, amiket a valódi életben biztosan nem árult volna el magáról. A felvételt 287 felhasználó nézhette meg, majd közölniük kellett, hogy mi a véleményük a dologról. A megkérdezettek többsége valódinak nevezte a videót. Nadia Metoui, az egyetem egyik munkatársa kijelentette, hogy rövid idő alatt és viszonylag korlátozott műszaki erőforrások segítségével készítették el a tartalmat, amelyet később a legtöbb kísérleti személy kérdések nélkül elfogadott valódi anyagként.
A tudósok hangsúlyozták, hogy a deepfake-felvételek elsősorban a közösségi portálokon veszélyesek, mert ugyan gyorsan kiszűrhetők, de általában csak a tényeket közlés előtt ellenőrző (azaz az alanyt vagy az adott szervezetet felhívó) klasszikus sajtóorgánumok jönnek rá a csalásra. Azonban hiába a leleplezés, úgy tűnik, hogy a közösségi platformok tagjai gyakran egy buborékban élnek és továbbra is meggyőződésük, hogy az adott videó valódi. Ez nem csupán a politikusok számára jelenthet problémát, hanem a deepfake-tartalmak az online csalások, a kiberzaklatások és a zsarolások esetében is veszélyes eszközök lehetnek.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek, azaz általában közismert személyekről készült valósághű felvételek. Bár a manipulált tartalmak számítógéppel valós időben felismerhetők és ezáltal kiszűrhetők, ennek ellenére komoly problémát jelentenek a honlapüzemeltetők számára.
Az Amszterdami Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a felhasználók felismerik-e, ha valaki deepfake-anyagokat mutat nekik. Nos, mint kiderült, az emberek többsége simán elfogadta valódinak a megtévesztő felvételeket, még akkor is, ha azok minősége nem volt túl jó. Sőt, számos közösségi média-használó kérdés nélkül hajlandó volt elfogadni valódinak ezeket a videókat.
A jelenségre a figyelmet felhívó Obama-videó már két éves, és ez alatt rengeteget fejlődött a technika. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy mely forrásokból tájékozódunk
A kutatók egy saját deepfake-tartalmat készítettek azért, hogy azt tesztelhessék az internetezőkön. Az anyagban egy holland politikus volt látható, aki olyan dolgokat mondott, amiket a valódi életben biztosan nem árult volna el magáról. A felvételt 287 felhasználó nézhette meg, majd közölniük kellett, hogy mi a véleményük a dologról. A megkérdezettek többsége valódinak nevezte a videót. Nadia Metoui, az egyetem egyik munkatársa kijelentette, hogy rövid idő alatt és viszonylag korlátozott műszaki erőforrások segítségével készítették el a tartalmat, amelyet később a legtöbb kísérleti személy kérdések nélkül elfogadott valódi anyagként.
A tudósok hangsúlyozták, hogy a deepfake-felvételek elsősorban a közösségi portálokon veszélyesek, mert ugyan gyorsan kiszűrhetők, de általában csak a tényeket közlés előtt ellenőrző (azaz az alanyt vagy az adott szervezetet felhívó) klasszikus sajtóorgánumok jönnek rá a csalásra. Azonban hiába a leleplezés, úgy tűnik, hogy a közösségi platformok tagjai gyakran egy buborékban élnek és továbbra is meggyőződésük, hogy az adott videó valódi. Ez nem csupán a politikusok számára jelenthet problémát, hanem a deepfake-tartalmak az online csalások, a kiberzaklatások és a zsarolások esetében is veszélyes eszközök lehetnek.
