Berta Sándor
Fogyasztóvédők perelték be a Zoomot
A szolgáltató az alkalmazott titkosítással kapcsolatos hamis állítások miatt kerülhet bajba.
A The Washington Post információi alapján a Consumer Watchdog nevű amerikai fogyasztóvédelmi szervezet azért követel kártérítést a Zoomtól, mert állítása szerint az a titkosításra vonatkozó hamis állításokkal megtévesztette a felhasználókat. A felvetések között elhangzott, hogy a vállalat végpontok közötti titkosítással hirdette a szolgáltatást, ugyanakkor ilyen funkció egyáltalán nem állt rendelkezésre.
A Consumer Watchdog a beadványát az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bíróságához nyújtotta be. A dokumentumban többek között szerepel, hogy a Zoom nem ismertette azt sem, hogy milyen mértékű kapcsolatai vannak Kínával és utólag derült ki, hogy az USA-n belüli konferencia-beszélgetések közül sokat részben kínai szervereken keresztül vezettek. Ezek a dolgok és a nem valós állítások hamis biztonságérzetet keltettek a felhasználókban és a cégekben, s hozzásegítették a Zoomot ahhoz, hogy a koronavírus-járvány első hónapjaiban komoly sikereket érjen el.
Jerry Flanagan, a Consumer Watchdog jogi vitákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy elképesztő, hogy a szolgáltató mennyire valótlanul állított nem létező dolgokat. Amennyiben egy olyan nagy társaság, mint a Zoom éveken át azt állítja, hogy végpontok közötti titkosítást alkalmaz, ami nem igaz, akkor igenis aggódni kell amiatt, hogy ugyanezt teszik vagy a közeljövőben tehetik más piaci szereplők is. A cél éppen ezért az, hogy a megfelelő büntetést érjenek el, amellyel más vállalkozások is visszatarthatók a hasonló magatartástól. A Consumer Watchdog ezért minden olyan washingtoni felhasználó után, aki nem üzleti célokra használta az ajánlatot, 1500 dollár kártérítést követel.
Harry Moseley, a Zoom műszaki vezetője korábban elmondta, hogy módosították az alkalmazott titkosítást, bevezettek egy frissítést, amely magával hozta az AES 256 bites GCM-titkosítást. Továbbá megvásárolták a Keybase nevű vállalkozást, amely titkosításokra specializálta magát. Ezt követően felmerült, hogy a titkosítási funkciót csak a fizetős ügyfeleik kapnák meg. A döntést Eric S. Yuan, a Zoom vezetője azzal indokolta, hogy együtt akarnak dolgozni az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájával (FBI) és más bűnüldöző hatóságokkal akkor, ha a felhasználók az ingyenes ajánlatukkal visszaéléseket követnek el. Ezt követően Yuan a blogbejegyzésében azt írta, hogy minden felhasználó számára ingyenesen lesz elérhető a végpontok közötti AES 256 bites GCM-titkosítás, ugyanakkor a funkció alapesetben nem lesz bekapcsolva. Azt csak azután lehet aktiválni, hogy ha az illető elindít egy ellenőrzési folyamatot.
A The Washington Post információi alapján a Consumer Watchdog nevű amerikai fogyasztóvédelmi szervezet azért követel kártérítést a Zoomtól, mert állítása szerint az a titkosításra vonatkozó hamis állításokkal megtévesztette a felhasználókat. A felvetések között elhangzott, hogy a vállalat végpontok közötti titkosítással hirdette a szolgáltatást, ugyanakkor ilyen funkció egyáltalán nem állt rendelkezésre.
A Consumer Watchdog a beadványát az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bíróságához nyújtotta be. A dokumentumban többek között szerepel, hogy a Zoom nem ismertette azt sem, hogy milyen mértékű kapcsolatai vannak Kínával és utólag derült ki, hogy az USA-n belüli konferencia-beszélgetések közül sokat részben kínai szervereken keresztül vezettek. Ezek a dolgok és a nem valós állítások hamis biztonságérzetet keltettek a felhasználókban és a cégekben, s hozzásegítették a Zoomot ahhoz, hogy a koronavírus-járvány első hónapjaiban komoly sikereket érjen el.
Jerry Flanagan, a Consumer Watchdog jogi vitákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy elképesztő, hogy a szolgáltató mennyire valótlanul állított nem létező dolgokat. Amennyiben egy olyan nagy társaság, mint a Zoom éveken át azt állítja, hogy végpontok közötti titkosítást alkalmaz, ami nem igaz, akkor igenis aggódni kell amiatt, hogy ugyanezt teszik vagy a közeljövőben tehetik más piaci szereplők is. A cél éppen ezért az, hogy a megfelelő büntetést érjenek el, amellyel más vállalkozások is visszatarthatók a hasonló magatartástól. A Consumer Watchdog ezért minden olyan washingtoni felhasználó után, aki nem üzleti célokra használta az ajánlatot, 1500 dollár kártérítést követel.
Harry Moseley, a Zoom műszaki vezetője korábban elmondta, hogy módosították az alkalmazott titkosítást, bevezettek egy frissítést, amely magával hozta az AES 256 bites GCM-titkosítást. Továbbá megvásárolták a Keybase nevű vállalkozást, amely titkosításokra specializálta magát. Ezt követően felmerült, hogy a titkosítási funkciót csak a fizetős ügyfeleik kapnák meg. A döntést Eric S. Yuan, a Zoom vezetője azzal indokolta, hogy együtt akarnak dolgozni az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájával (FBI) és más bűnüldöző hatóságokkal akkor, ha a felhasználók az ingyenes ajánlatukkal visszaéléseket követnek el. Ezt követően Yuan a blogbejegyzésében azt írta, hogy minden felhasználó számára ingyenesen lesz elérhető a végpontok közötti AES 256 bites GCM-titkosítás, ugyanakkor a funkció alapesetben nem lesz bekapcsolva. Azt csak azután lehet aktiválni, hogy ha az illető elindít egy ellenőrzési folyamatot.