Berta Sándor
Titkos ügynökből szövegprofilozó
A szakember a vállalatokat zsaroló bűnözőket üldözi.
A 43 éves Leo Martin korábban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) munkatársaként a szervezett bűnözés területén alkalmazott kelet-németországi informátorok toborzásáért és a velük való kapcsolattartásért felelt. Az érintettek pénzért vagy más előnyökért szállítottak információkat a hatóságnak.
A férfi tíz éven át végezte a munkáját és a leginkább azt tanulta meg, hogy miként férkőzzön az emberek bizalmába. Miután két évvel ezelőtt eljött a BfV-től, megalapította a Kriminalisztikai Szövegelemző Intézetét, amely olyan társaságoknak segít, amelyeket névtelenül megtámadtak, fenyegettek vagy zsaroltak. Mindig olyan esetekben avatkoznak közbe, amikor az elkövető írásban követte el a tettét.
Martin a rendőrségnél való kiképzése után kezdett el dolgozni a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál, majd kriminalisztikát tanult. A szakértő elmondta, hogy a szövegelemző intézetnél többnyire cégek jelentkeznek, de előfordulnak biztonsági hivatalok és magánszemélyek is. A zömük azért fordul hozzájuk és nem a rendőrséghez, mert "csendes nyomozást" szeretne, amelynek a híre és a részletei nem jutnak el például a sajtóhoz. Ráadásul gyakran az ügyészségek nem foglalkoznak az esetekkel vagy azokat túl alacsony prioritású ügyekként kezelik, főleg, ha névtelen fenyegető levelekről van szó, amelyeknél nincs sok esély az elkövetők megtalálására.
A Martinhoz fordulók általában azt akarják megtudni, hogy a fenyegetők komolyan gondolják-e a dolgot, mit akarnak elérni és igazak-e a levelekben leírtak. A technikai lehetőségeknek és az internet által kínált anonimitásnak köszönhetően még soha nem volt ennyire egyszerű névtelen támadást indítani egy személy vagy egy társaság ellen. A zsaroló vagy a fenyegető a levelét megírhatja egy számítógépen is, majd kinyomtathatja és így a kézírása sem árulkodó. De a támadás indulhat egy álfiókról e-mailben is.
Az intézethez fordulóknak általában van gyanújuk arról, hogy ki állhat az akció mögött. Árulkodó lehet, ha a levélben szereplő információkat csak bizonyos emberek ismerhetik. A szöveg számít a bűncselekmény helyszínének, a használt szavak, a szófordulatok, a nyelvtan és beszédpszichológia szintén árulkodók. Az elemzésekhez jelenleg még nem állnak rendelkezésre szoftverek, azok tíz év múlva lesznek csak elérhetők, így a munkát kizárólag jól képzett emberek tudják elvégezni.
Martin nem vállal el minden megbízást. Amennyiben egy levélben túl kicsi a fenyegetési potenciál és nem igazán van esély az elkövető megtalálására, akkor azt a munkát visszautasítja. De, ha sikerül körülbelül tízre szűkíteni a gyanúsítottak számát, akkor nagy valószínűséggel megtalálja az illetőt. Ennyire árulkodó ugyanis az emberek írása.
A 43 éves Leo Martin korábban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) munkatársaként a szervezett bűnözés területén alkalmazott kelet-németországi informátorok toborzásáért és a velük való kapcsolattartásért felelt. Az érintettek pénzért vagy más előnyökért szállítottak információkat a hatóságnak.
A férfi tíz éven át végezte a munkáját és a leginkább azt tanulta meg, hogy miként férkőzzön az emberek bizalmába. Miután két évvel ezelőtt eljött a BfV-től, megalapította a Kriminalisztikai Szövegelemző Intézetét, amely olyan társaságoknak segít, amelyeket névtelenül megtámadtak, fenyegettek vagy zsaroltak. Mindig olyan esetekben avatkoznak közbe, amikor az elkövető írásban követte el a tettét.
Martin a rendőrségnél való kiképzése után kezdett el dolgozni a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnál, majd kriminalisztikát tanult. A szakértő elmondta, hogy a szövegelemző intézetnél többnyire cégek jelentkeznek, de előfordulnak biztonsági hivatalok és magánszemélyek is. A zömük azért fordul hozzájuk és nem a rendőrséghez, mert "csendes nyomozást" szeretne, amelynek a híre és a részletei nem jutnak el például a sajtóhoz. Ráadásul gyakran az ügyészségek nem foglalkoznak az esetekkel vagy azokat túl alacsony prioritású ügyekként kezelik, főleg, ha névtelen fenyegető levelekről van szó, amelyeknél nincs sok esély az elkövetők megtalálására.
A Martinhoz fordulók általában azt akarják megtudni, hogy a fenyegetők komolyan gondolják-e a dolgot, mit akarnak elérni és igazak-e a levelekben leírtak. A technikai lehetőségeknek és az internet által kínált anonimitásnak köszönhetően még soha nem volt ennyire egyszerű névtelen támadást indítani egy személy vagy egy társaság ellen. A zsaroló vagy a fenyegető a levelét megírhatja egy számítógépen is, majd kinyomtathatja és így a kézírása sem árulkodó. De a támadás indulhat egy álfiókról e-mailben is.
Az intézethez fordulóknak általában van gyanújuk arról, hogy ki állhat az akció mögött. Árulkodó lehet, ha a levélben szereplő információkat csak bizonyos emberek ismerhetik. A szöveg számít a bűncselekmény helyszínének, a használt szavak, a szófordulatok, a nyelvtan és beszédpszichológia szintén árulkodók. Az elemzésekhez jelenleg még nem állnak rendelkezésre szoftverek, azok tíz év múlva lesznek csak elérhetők, így a munkát kizárólag jól képzett emberek tudják elvégezni.
Martin nem vállal el minden megbízást. Amennyiben egy levélben túl kicsi a fenyegetési potenciál és nem igazán van esély az elkövető megtalálására, akkor azt a munkát visszautasítja. De, ha sikerül körülbelül tízre szűkíteni a gyanúsítottak számát, akkor nagy valószínűséggel megtalálja az illetőt. Ennyire árulkodó ugyanis az emberek írása.