Berta Sándor
Mesterséges intelligencia - a társadalmi elfogadottság a lényeg
A legjobb fejlesztések sem érnek semmit akkor, ha az emberek nem tudják elfogadni a gépeket.
Mario Trapp professzor, a Fraunhofer Társaság Kognitív Rendszerek Intézetében (IKS) egy olyan digitális infrastruktúra kialakításán dolgozik, amely csupán minimális kockázatokat tartalmaz. Az IKS a projekt során a Lajos Miksa Egyetemmel, a Müncheni Műszaki Egyetemmel és számos más intézettel közösen dolgozik együtt, a programban résztvevők száma 60-ról 200-ra nőtt. A szakember úgy vélte, hogy minden negatív dolog ellenére a mostani évtized a mesterséges intelligenciáé lesz, s azt az elvet vallja, hogy a gépeknek kell alkalmazkodniuk az emberekhez és nem fordítva. Amennyiben ez utóbbi nem így történik, akkor a robotok kockázatot fognak jelenteni az emberekre.
Trapp szerint a mesterséges intelligencia területén tapasztalt hype hamarosan eltűnik. Bizonyos területeken ez már most megfigyelhető, jó példa erre az autonóm közlekedés. Az amerikai IT-cégek kizárólag adatokra és azok elemzésére épülő megoldásai hosszú távon nem működnek, ezt bizonyítja az is, hogy számos robotautó volt már érintett balesetben. Továbbá nem szabad elfeledkezni a feldolgozandó hatalmas adatmennyiségről sem és arról, hogy már egy gyalogosokat felismerő neurális hálózatban is tízmillió olyan paraméter van. amelyeket optimalizálni kellene.
A kutató szerint a megoldást a mesterséges intelligencia és a hagyományos módszerek ötvözése, illetve a különleges alkalmazások kifejlesztése jelentheti. Az utóbbi kategóriába tartoznak a konvojban haladást elősegítő szoftverek vagy a robottaxik. Az autonóm közlekedés széles körű elterjedésére a 2030-as évekig kell várni, és a robotorvosok megjelenésének egyelőre szintén nincs realitása.
A tudós hangsúlyozta, hogy a legnagyobb feladatot jelenleg az jelenti, hogy a mesterséges intelligenciával megértessük, hogy legyen tisztában azzal, ha valamit nem tud. A technológia ugyanis most még csak az adatok közötti összefüggéseket érti meg és csak utánoz bizonyos dolgokat. Mindezek ellenére egyre közelebb jön az az időpont, amikor a mesterséges intelligencia a virtuális mindennapok helyett a valódi világ részévé válik. Azonban ehhez elengedhetetlen lesz az, hogy az emberek bízzanak benne. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a technológia a jelenlegi formájában csupán egy szoftver és a folyamatokba erősebben bele kell vonni az embereket. Jelenleg vegyes a helyzet: a felhasználók nem bíznak az autonóm közlekedésben, de a repülésben már bevált módszer a robotpilóták használata.
Mario Trapp professzor, a Fraunhofer Társaság Kognitív Rendszerek Intézetében (IKS) egy olyan digitális infrastruktúra kialakításán dolgozik, amely csupán minimális kockázatokat tartalmaz. Az IKS a projekt során a Lajos Miksa Egyetemmel, a Müncheni Műszaki Egyetemmel és számos más intézettel közösen dolgozik együtt, a programban résztvevők száma 60-ról 200-ra nőtt. A szakember úgy vélte, hogy minden negatív dolog ellenére a mostani évtized a mesterséges intelligenciáé lesz, s azt az elvet vallja, hogy a gépeknek kell alkalmazkodniuk az emberekhez és nem fordítva. Amennyiben ez utóbbi nem így történik, akkor a robotok kockázatot fognak jelenteni az emberekre.
Trapp szerint a mesterséges intelligencia területén tapasztalt hype hamarosan eltűnik. Bizonyos területeken ez már most megfigyelhető, jó példa erre az autonóm közlekedés. Az amerikai IT-cégek kizárólag adatokra és azok elemzésére épülő megoldásai hosszú távon nem működnek, ezt bizonyítja az is, hogy számos robotautó volt már érintett balesetben. Továbbá nem szabad elfeledkezni a feldolgozandó hatalmas adatmennyiségről sem és arról, hogy már egy gyalogosokat felismerő neurális hálózatban is tízmillió olyan paraméter van. amelyeket optimalizálni kellene.
A kutató szerint a megoldást a mesterséges intelligencia és a hagyományos módszerek ötvözése, illetve a különleges alkalmazások kifejlesztése jelentheti. Az utóbbi kategóriába tartoznak a konvojban haladást elősegítő szoftverek vagy a robottaxik. Az autonóm közlekedés széles körű elterjedésére a 2030-as évekig kell várni, és a robotorvosok megjelenésének egyelőre szintén nincs realitása.
A tudós hangsúlyozta, hogy a legnagyobb feladatot jelenleg az jelenti, hogy a mesterséges intelligenciával megértessük, hogy legyen tisztában azzal, ha valamit nem tud. A technológia ugyanis most még csak az adatok közötti összefüggéseket érti meg és csak utánoz bizonyos dolgokat. Mindezek ellenére egyre közelebb jön az az időpont, amikor a mesterséges intelligencia a virtuális mindennapok helyett a valódi világ részévé válik. Azonban ehhez elengedhetetlen lesz az, hogy az emberek bízzanak benne. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a technológia a jelenlegi formájában csupán egy szoftver és a folyamatokba erősebben bele kell vonni az embereket. Jelenleg vegyes a helyzet: a felhasználók nem bíznak az autonóm közlekedésben, de a repülésben már bevált módszer a robotpilóták használata.