Berta Sándor
A mesterséges intelligencia csak egy eszköz
Az elkapkodott szabályozás sokkal több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.
Sebastian Thrun, a Google X laboratóriumának 52 éves alapítója, a Stanford Egyetem korábbi mesterséges intelligencia professzora óva intett mindenkit attól, hogy a technológiában rejlő lehetőségek kibontakozását elkapkodott szabályozással akadályozzák meg vagy tegyék lehetetlenné. A szakember úgy vélte, hogy a szigorú előírásokat túl korán vezetnék be a kormányok.
"A mesterséges intelligencia esetében valóban vannak kockázatok, miként ez sok új technológia esetében is igaz. Azoknak a technológiáknak az esetében, amelyeknél a visszaélések nagy és helyrehozhatatlan károkat okozhatnak, nagyon fontos a megelőző jellegű szabályozás. De a mesterséges intelligenciánál túlzottan korán hoznának és alkalmaznának szigorú előírásokat, mert még nem is tudjuk, hogy mely területeken történhetnek visszaélések. Ezért is kellene a mesterséges intelligencia szabályozásán inkább lépésenként javítani ahelyett, hogy áthidalhatatlan akadályokat építenek fel."
"A technológiában nagyon sok alkalmazási lehetőség rejlik, de ezek kiaknázásához először alapkutatásokat kellene folytatni és az elkapkodott előírások nem akadályozhatják a fejlődést. Ki kell várni, hogy valóban történnek-e visszaélések és ezután kell a vállalatokkal és a politikusokkal közösen beavatkozni" - hangsúlyozta Sebastian Thrun.
A szakértő kiemelte, hogy számára a mesterséges intelligencia egy ugyanolyan eszköz, mint például a lapát, és bármely eszközzel vissza lehet élni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan szabályokat alkossanak meg, amelyek minimálisra csökkentik a visszaélések lehetőségét, de ezzel párhuzamosan nem szorítják vissza a lehetséges előnyöket sem. Emellett fontos lenne egy széles társadalmi párbeszéd az új technológiákkal kapcsolatban.
A professzor szerint nem jelenthető ki, hogy a mesterséges intelligencia csak az elnyomó rezsimeknek kedvez, hiszen számos ellenpélda van arra, amikor a felhasználók alkalmazták a kormányok ellen, elég csak a közösségi platformok szerepére gondolni az Arab tavasz eseményei során.
A Google X laboratóriumának alapítója ugyan megértette Európa digitális szuverenitással kapcsolatos vágyát, de azt tévútnak gondolta, hogy a kontinensen összegyűjtött adatokat csak az európai felhőrendszerekben lehetne tárolni. Ez ugyanis egy régi válasz lenne egy új problémára. Az adatok most már világszerte megőrizhetők és ezzel szemben a kontinensen megpróbálják ezt a dolgot földrajzi alapon korlátozni. Feltette a kérdést, hogy az adatok tárolása miért lenne kevésbé kockázatos az Amazon vagy a Google németországi szerverein, mint az egyesült államokbeli számítógépein.
Thrun 2017 novemberében azt mondta, hogy a műszaki fejlődés határozza meg a jövőnket és a társadalom feladata az, hogy a technológiákat észszerűen alkalmazza. Tavaly májusban pedig kifejtette, hogy a technológia mindent megváltoztathat és nem szabad túlzottan szkeptikusnak lenni a mesterséges intelligenciával szemben.
Sebastian Thrun, a Google X laboratóriumának 52 éves alapítója, a Stanford Egyetem korábbi mesterséges intelligencia professzora óva intett mindenkit attól, hogy a technológiában rejlő lehetőségek kibontakozását elkapkodott szabályozással akadályozzák meg vagy tegyék lehetetlenné. A szakember úgy vélte, hogy a szigorú előírásokat túl korán vezetnék be a kormányok.
"A mesterséges intelligencia esetében valóban vannak kockázatok, miként ez sok új technológia esetében is igaz. Azoknak a technológiáknak az esetében, amelyeknél a visszaélések nagy és helyrehozhatatlan károkat okozhatnak, nagyon fontos a megelőző jellegű szabályozás. De a mesterséges intelligenciánál túlzottan korán hoznának és alkalmaznának szigorú előírásokat, mert még nem is tudjuk, hogy mely területeken történhetnek visszaélések. Ezért is kellene a mesterséges intelligencia szabályozásán inkább lépésenként javítani ahelyett, hogy áthidalhatatlan akadályokat építenek fel."
"A technológiában nagyon sok alkalmazási lehetőség rejlik, de ezek kiaknázásához először alapkutatásokat kellene folytatni és az elkapkodott előírások nem akadályozhatják a fejlődést. Ki kell várni, hogy valóban történnek-e visszaélések és ezután kell a vállalatokkal és a politikusokkal közösen beavatkozni" - hangsúlyozta Sebastian Thrun.
A szakértő kiemelte, hogy számára a mesterséges intelligencia egy ugyanolyan eszköz, mint például a lapát, és bármely eszközzel vissza lehet élni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan szabályokat alkossanak meg, amelyek minimálisra csökkentik a visszaélések lehetőségét, de ezzel párhuzamosan nem szorítják vissza a lehetséges előnyöket sem. Emellett fontos lenne egy széles társadalmi párbeszéd az új technológiákkal kapcsolatban.
A professzor szerint nem jelenthető ki, hogy a mesterséges intelligencia csak az elnyomó rezsimeknek kedvez, hiszen számos ellenpélda van arra, amikor a felhasználók alkalmazták a kormányok ellen, elég csak a közösségi platformok szerepére gondolni az Arab tavasz eseményei során.
A Google X laboratóriumának alapítója ugyan megértette Európa digitális szuverenitással kapcsolatos vágyát, de azt tévútnak gondolta, hogy a kontinensen összegyűjtött adatokat csak az európai felhőrendszerekben lehetne tárolni. Ez ugyanis egy régi válasz lenne egy új problémára. Az adatok most már világszerte megőrizhetők és ezzel szemben a kontinensen megpróbálják ezt a dolgot földrajzi alapon korlátozni. Feltette a kérdést, hogy az adatok tárolása miért lenne kevésbé kockázatos az Amazon vagy a Google németországi szerverein, mint az egyesült államokbeli számítógépein.
Thrun 2017 novemberében azt mondta, hogy a műszaki fejlődés határozza meg a jövőnket és a társadalom feladata az, hogy a technológiákat észszerűen alkalmazza. Tavaly májusban pedig kifejtette, hogy a technológia mindent megváltoztathat és nem szabad túlzottan szkeptikusnak lenni a mesterséges intelligenciával szemben.