Berta Sándor
2022-től jöhet az egységes akkumulátorjelölés
Egy ipari szövetség megkönnyítené az energiatárolók azonosítását.
A Global Battery Alliance (GBA) által 2022 végéig bevezetendő rendszer arról tájékoztatná a felhasználókat és a gyártókat, hogy milyen anyagok vannak egy akkumulátorban és azt hogyan készítették el. Az átláthatóság jelentős segítséget jelenthet majd például egy elektromos autó vagy egy bármilyen eszköz megvásárlásakor, hiszen pillanatok alatt megtudható lesz, hogy az adott terméket mennyire tisztességes módon gyártották, például a felhasznált kobaltot gyermekek bányászták-e vagy sem.
A szervezet az év végéig elkészíti az új jelölés prototípusát, majd jövőre annak első változatát. A BASF egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy a rendszer végső kiadása 2022 végéig lesz elérhető és különböző szempontok, szabványok és határértékek alapján fogja tartalmazni az adatokat. A Volkswagen és az Audi ugyanakkor úgy vélte, hogy a 2022-es időpont túl optimista. A Volkswagen egyik szóvivője szerint a projekt még csak a koncepciós szakaszban van, míg az Audi szóvivője hozzátette, hogy abból lehet kiindulni, hogy nem kevesebb, mint három esztendő kell majd a technológiailag szükséges átfogó megoldások kidolgozásához.
A szövetséget 2017-ben alapították a Világgazdasági Fórum (WEF) keretében és vezetői Martin Brudermüller, a BASF, valamint Benedikt Sobotka, a Eurasian Resources Group (ERG) nevű luxemburgi nyersanyag-konszern első embere. A tagok között vannak az Audi, a BMW, a Google, a Renault csoport, a Honda Motors, a Microsoft, a Mitsubishi, az NEC, az SAP, az SK Innovation, a Volkswagen, a Volvo csoport, illetve az Afrikai Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Energiaügynökség, a japán környezetvédelmi minisztérium, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) és a Világbank csoport. Emellett szintén tagok további autóipari, bányászati és vegyipari cégek, valamint fogyasztóvédelmi és civil szervezetek.
A Global Battery Alliance (GBA) által 2022 végéig bevezetendő rendszer arról tájékoztatná a felhasználókat és a gyártókat, hogy milyen anyagok vannak egy akkumulátorban és azt hogyan készítették el. Az átláthatóság jelentős segítséget jelenthet majd például egy elektromos autó vagy egy bármilyen eszköz megvásárlásakor, hiszen pillanatok alatt megtudható lesz, hogy az adott terméket mennyire tisztességes módon gyártották, például a felhasznált kobaltot gyermekek bányászták-e vagy sem.
A szervezet az év végéig elkészíti az új jelölés prototípusát, majd jövőre annak első változatát. A BASF egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy a rendszer végső kiadása 2022 végéig lesz elérhető és különböző szempontok, szabványok és határértékek alapján fogja tartalmazni az adatokat. A Volkswagen és az Audi ugyanakkor úgy vélte, hogy a 2022-es időpont túl optimista. A Volkswagen egyik szóvivője szerint a projekt még csak a koncepciós szakaszban van, míg az Audi szóvivője hozzátette, hogy abból lehet kiindulni, hogy nem kevesebb, mint három esztendő kell majd a technológiailag szükséges átfogó megoldások kidolgozásához.
A szövetséget 2017-ben alapították a Világgazdasági Fórum (WEF) keretében és vezetői Martin Brudermüller, a BASF, valamint Benedikt Sobotka, a Eurasian Resources Group (ERG) nevű luxemburgi nyersanyag-konszern első embere. A tagok között vannak az Audi, a BMW, a Google, a Renault csoport, a Honda Motors, a Microsoft, a Mitsubishi, az NEC, az SAP, az SK Innovation, a Volkswagen, a Volvo csoport, illetve az Afrikai Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Energiaügynökség, a japán környezetvédelmi minisztérium, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) és a Világbank csoport. Emellett szintén tagok további autóipari, bányászati és vegyipari cégek, valamint fogyasztóvédelmi és civil szervezetek.