SG.hu·

Megkezdik a világ legnagyobb lítiumkészletének a kitermelését

Megkezdik a világ legnagyobb lítium­készletének a kitermelését
Az akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyag hatalmas mennyiségben van jelen az Andok hegyvonulataiban lévő sómezőkön.

Bolíviában van a világ legnagyobb lítiumlelőhelye. Becslések szerint az Andok hegyvonulataiban található, több mint 10 ezer négyzetkilométer kiterjedésű és 3656 méter magasan fekvő Salar de Uyuni felszíni sómező rejti a világ legnagyobb lítiumnyersanyag-készletét. A helyi kormány nem nyersanyagként exportálná a fémet, hanem feldolgozná azt és akkumulátorok formájában adná el. Ezt megerősítette Juana Olivares, a bolíviai akkumulátorgyár vezetője is. Evo Morales bolíviai elnök álláspontja az, hogy a lítium az új földgáz. A 2006 óta hivatalban lévő államfő pontosan tudja, hogy az ország számára a fém aranyat érhet.

A lítiumkitermelő program politikai igazgatója Juan Carlos Montenegro, aki a Heidelbergi Egyetemen tanult ásványtant. A szakember kijelentette, hogy egyelőre csak a Salar de Uyuni 0,4 százalékán, körülbelül 40 négyzetkilométeren fognak lítiumot bányászni. A programban a német ACI Systems Alemania (ACISA) és a bolíviai Yacimientos de Litio Bolivianos (YLB) állami vállalat hoz majd létre közös céget, amely 2021-től évente 50 000 tonna lítium-hidroxidot fog kitermelni. Évente ekkora mennyiség kibányászása esetén a világ legnagyobb lítium-készlete 70 évre lesz elegendő.


Montenegro a a bolíviai külügy- és energiaügyi miniszterrel együtt utazott Németországba és írt alá együttműködési szerződést Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel. Az első kitermelő és -feldolgozó üzemet a K-Utec cég tervezte. Wolfgang Schmutz, az ACISA vezetője közölte, hogy a közös vállalkozáson keresztül Németország évtizedek után először biztosítja magának a közvetlen hozzáférést egy fontos, helyi szintén nem elérhető nyersanyaghoz. Mindennek elsősorban a német autógyártók szempontjából van különösen nagy jelentősége.

A lítium ára 2016 óta a kétszeresére nőtt és jelenleg már meghaladja a 13 000 dollárt tonnánként. Az első bánya várhatóan évente 15 000 tonna lítium-karbonátot állíthat majd elő, ezt egészítheti ki az évente 50 000 tonnányi lítium-hidroxidot termelő létesítmény. Mindkét nyersanyagra az akkumulátorgyártóknak van kiemelten szükségük. A várt mennyiség segítségével évente egymillió darab, több mint 300 kilométer hatótávolsággal rendelkező elektromos autó akkumulátorai készíthetők el.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© ostoros2018. 12. 18.. 22:46||#105
https://uploads.disquscdn.com/images/9045e5bb2c458b7697d3b463a31ac727894c470a7f4d87dbfe7acb3b5e69c591.jpg
Dízel generátor a csomagtartóban. Az mindent megold. 😄
© molnibalage832018. 12. 18.. 14:52||#104
Blabla...
© M22018. 12. 18.. 14:37||#103
Van olyan dolog, hogy értő olvasás. Na az neked nem megy.
© M22018. 12. 18.. 14:34||#102
Ugrorj vissza a másik topicba, amit teleírtunk neked a témában. Ha ott nem sikerült befogadnod az infókat, akkor én részemről feladtam a felvilágosításodat, próbálkozz másnál.
© molnibalage832018. 12. 18.. 14:34||#101
Ja persze. A meglevők leállítását is egyre kevésbé tartják jó ötletnek, de majd az újak építését gátolják.

No offense, de bekötött szemmel jársz. Mióta rádöbbentek a világ nagy része, hogy mekkora barmok voltak az atomenergia reneszánsza van az értelmesebb országokba. Ahol meg nem, ott szopnak az áram árával és a klímavállalások lehetetlenségével.
© M22018. 12. 18.. 14:30||#100
Nézzél már körbe és agyalj azon, amit leírtam:
"Ma az EU-ban minél szélesebb a társadalmi párbeszéd az atomerőművekről, annál biztosabb, hogy nem lesznek megépítve."
© molnibalage832018. 12. 18.. 13:01||#99
Ja értem. A tények lényegtelen dolgok.

Édes istenem...
© molnibalage832018. 12. 18.. 13:01||#98
Jaj...

Ha elve nem éri meg eladni az áramot a telepítési költség miatt, akkor te ezt azzal javítanád, hogy még tovább növeled a kWe-re eső telepítési költséget és a már megtermelt energia mennyiség csökken úgy 10-20%-kal a töltés és kinyerés miatt. Annyit az on demand árakkal sem lehet nyerni és az akksik teljesítménye is csökken.

Nézd már meg, hogy mennyiben kerül 1 kWe napelem fajlagosan és mennyibe 1 kWh tárolási kapacitás. Viszonyítási alapnak 85 kWh-s Tesla akupakk kb. 12 ezer USD.

Melyik részét nem érted annak, hogy az akupakkok bohóckodás és az egész nap/szél valós műszaki megközelítéssel átvétel nélkül közgazdasági ökörség?

Hány és mennyi számot mutasson erre az ember...?
© M22018. 12. 18.. 12:38||#97
Lényegtelen. Ettől még igaz, amit írtam.
© M22018. 12. 18.. 12:36||#96
Ha piaci áron jönne-menne az áram, akkor tény, hogy soha nem térülne meg a napelem. Olyan esetben az aksi lenne a legjobb befektetés. Illetve a telepített napelemeket pénzügyileg megmenthetné az aksicsomag.