Berta Sándor
Ultravékony rugalmas érintőképernyő
Egy új eljárással egyszerűbben elkészíthető és kevesebbet fogyasztó kijelzők gyárthatók.
Az RMT Egyetem kutatói egy olyan érintőképernyő-fóliát alkottak meg indium-ón-oxidból, amely nagyon vékony és rendkívül rugalmas. A szakemberek 200 Celsius-fokosra hevítették fel az anyagot, amely így cseppfolyóssá vált, majd ráöntötték egy műanyagból lévő vékony lapra. Az aktív réteg csupán néhány molekularéteg vastagságú, éppúgy, ahogy a grafén is és finoman eloszlott a műanyagon. Az új fólia kémiai szempontból azonos a napjainkban alkalmazott érintőkijelző-rétegekkel, de azokkal ellentétben más belső struktúrával rendelkezik.
Az eljárás azért jelent előrelépést, mert napjainkban az érintőképernyőket gőzfázisú leválasztással készítik egy vákuumkamrában. Ez energetikai szempontból összetett és időigényes. Ezért a Torben Daeneke által vezetett csapat az eljárás egyszerűségét hangsúlyozta és azt, hogy a fólia elkészítéséhez nincsen szükség különleges eszközökre. Ahogy a tudósok mondták, gyakorlatilag egy átlagos otthoni konyhában előállítható lenne.
A fólia rendkívül vékony, ezért több fényt ereszt át és csak a fény 0,7 százalékát nyeli el. Ez az arány az eddigi fóliáknál 5-10 százalék volt. Daeneke szerint ez azt eredményezi, hogy például azok az okostelefonok, amelyeket az új fóliával látnak el, kevesebbet fognak fogyasztani és az akkumulátoruk üzemideje 10 százalékkal nő. Az új megoldás elektronikusan kompatibilis minden ma használt perifériával és a kutatók úgy vélték, hogy akár úgy is kinyomtatható, mint egy napilap. Amennyiben ez megvalósul, akkor az előállítási költségek még inkább csökkenthetők lesznek.
Daeneke kiemelte, hogy senki sem hitte, hogy indium-ón-oxidból lehetséges ennyire rugalmas és rendkívül vékony fólia gyártása. A csapat már elkészített egy működőképes érintőképernyő-prototípust és kezdeményezte a gyártási eljárás szabadalmaztatását. A szakemberek hiszik, hogy a megoldás fénydiódák, napelemek és okostévék esetében is alkalmazható lesz. Ahogy Daeneke fogalmazott, most jutottak el arra a szintre, hogy már együtt tudnak dolgozni az iparral azért, hogy a rétegeket nagy számban is előállíthassák.
Az RMT Egyetem kutatói egy olyan érintőképernyő-fóliát alkottak meg indium-ón-oxidból, amely nagyon vékony és rendkívül rugalmas. A szakemberek 200 Celsius-fokosra hevítették fel az anyagot, amely így cseppfolyóssá vált, majd ráöntötték egy műanyagból lévő vékony lapra. Az aktív réteg csupán néhány molekularéteg vastagságú, éppúgy, ahogy a grafén is és finoman eloszlott a műanyagon. Az új fólia kémiai szempontból azonos a napjainkban alkalmazott érintőkijelző-rétegekkel, de azokkal ellentétben más belső struktúrával rendelkezik.
Az eljárás azért jelent előrelépést, mert napjainkban az érintőképernyőket gőzfázisú leválasztással készítik egy vákuumkamrában. Ez energetikai szempontból összetett és időigényes. Ezért a Torben Daeneke által vezetett csapat az eljárás egyszerűségét hangsúlyozta és azt, hogy a fólia elkészítéséhez nincsen szükség különleges eszközökre. Ahogy a tudósok mondták, gyakorlatilag egy átlagos otthoni konyhában előállítható lenne.
A fólia rendkívül vékony, ezért több fényt ereszt át és csak a fény 0,7 százalékát nyeli el. Ez az arány az eddigi fóliáknál 5-10 százalék volt. Daeneke szerint ez azt eredményezi, hogy például azok az okostelefonok, amelyeket az új fóliával látnak el, kevesebbet fognak fogyasztani és az akkumulátoruk üzemideje 10 százalékkal nő. Az új megoldás elektronikusan kompatibilis minden ma használt perifériával és a kutatók úgy vélték, hogy akár úgy is kinyomtatható, mint egy napilap. Amennyiben ez megvalósul, akkor az előállítási költségek még inkább csökkenthetők lesznek.
Daeneke kiemelte, hogy senki sem hitte, hogy indium-ón-oxidból lehetséges ennyire rugalmas és rendkívül vékony fólia gyártása. A csapat már elkészített egy működőképes érintőképernyő-prototípust és kezdeményezte a gyártási eljárás szabadalmaztatását. A szakemberek hiszik, hogy a megoldás fénydiódák, napelemek és okostévék esetében is alkalmazható lesz. Ahogy Daeneke fogalmazott, most jutottak el arra a szintre, hogy már együtt tudnak dolgozni az iparral azért, hogy a rétegeket nagy számban is előállíthassák.