Berta Sándor

A távközlési adattárolás sérti az európai uniós jogot

A gyakorlatot számos tagország alkalmazza, de a terrorizmus elleni küzdelem eszközeinek és módszereinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a jogállamiság követelményeivel.

Manuel Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a legújabb határozatában megállapította, hogy a jelenleg hatályos európai uniós joggal összeférhetetlen az EU számos tagállamában, köztük Belgiumban, Franciaországban és Nagy-Britanniában napjainkban alkalmazott távközlési adattárolási gyakorlat. A szakember rámutatott arra is, hogy azokat az embereket, akiknek a kommunikációja a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, ki kell vonni a távközlési adattárolás alól.

Sánchez-Bordona kiemelte, hogy a távközlési adattárolás akkor is sérti a hatályos európai uniós jogot, ha a hatóságok a gyakorlatot a terrorizmus elleni harcra való hivatkozással alkalmazzák. A telefon- és internetkapcsolatok információinak megőrzése csak nagyon szigorú keretek között jogszerű.

A főtanácsnok az állásfoglalásával megerősítette az Európai Unió Bíróságának 2016-os ítéletét, amely alapján a távközlési adattárolás csak akkor engedélyezett, ha egy súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel. Ráadásul a gyakorlatot egy földrajzilag korlátozott területen szabad csak megvalósítani, s kizárólag olyan információkra és fájlokra vonatkozhat, amelyek lehetővé teszik a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni hatékony fellépést. Az adattárolás szintén csak korlátozott ideig történhet és az őrzött információkhoz való hozzáféréseket bírósági engedélyekhez kell kötni.

A szakember ugyanakkor bizonyos esetekben elfogadhatónak tartotta a cégek és szolgáltatók távközlési adattárolásra való kötelezését. Ilyen esetek lehetnek a közvetlen fenyegetések vagy egy veszélyes kivételes helyzet, amely indokolttá teszi egy országban például a hivatalos szükségállapot kihirdetését. Bár Sánchez-Bordona állásfoglalása csupán ajánlás, ugyanakkor az európai uniós hivatalok kiemelten kezelik ezeket az anyagokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    El kell donteniuk, hogy vagy tarolnak mindent, hatha kesobb jo lesz alapon, vagy nem tarolnak csak birosagi hatarozatra. Ez utobbi esetben az ismert szervezett bunozok ellen nyomozati szakaszban jo, minden masra alkalmatlan. Egy terrortamadas utan mar hiaba hoznak barmilyen hatarozatot, az ongyilkos merenyoket mar se lehallgatni, se elfogni nem fogjak, se a merenylet utani kommunikaciojuk alapjan a kapcsolatrendszeruket felterkepezni. Tehat igazabol olyankor mar semmi ertelme barmit is csinalni, mert biztosan nem lesz uj adat. A regieket meg nem vettek fel adatvedelmi okokbol.

    Persze a fentiek csak akkor ernenek valamit ha a meglevo titkositasokkal tudna mit kezdeni barmilyen EU-s hatosag, ugyanis jelenleg a titkositott kommunikacio feltoresehez tobbnyire kell a kulcs. Ez nehany amerikai szolgaltatas eseten az USA-nak van meg es o adhatja ki (ha van hozza kedve, erdeke) masoknak a dekodolt adatokat, a tobbinel meg nekik sincs nagyjabol semmijuk, max. trojait tudnak telepiteni a celszemely keszulekere.

    A magyar gyakorlat az, hogy birosagi engedely kell es ekkor sem a szolgaltatok tarolnak, hanem az allam. Bizonyos publikus adatokat (pl. telefon pozicio, hivaslista) megelozo jelleggel tarolnak, mert sok bunugynel jol jon. Tenyleges kommunikaciot viszont csak biroi vagy igazsagugyminiszteri engedellyel lehet. Mondjuk a Gyurcsany kormany alatt anno oktobertol az egesz orszagra (a turistakra is) lett hirtelen engedely, de ezt a jelenlegi kormany egyik elso intezkedesekent eltorolte, az adatok kulfoldi nemkormanyzati csoportoknak torteno atadasaval egyutt. Vicces, de pont e miatt a magyar jogrend mar sok eve megfelel az uj EU-s javaslatnak. Cserebe jellemzoen nem is kell egy-egy terrortamadas utan nyomozni, hogy tulajdonkeppen ki csinalt mit is...