Berta Sándor
Szinte emberként ír és fest egy robot
A gép már képes precízen lemásolni a bemutatott szövegeket és rajzokat.
Atsunobu Kotani, a Brown Egyetem egyik hallgatója megtanított egy robotot arra, hogy úgy rajzoljon és fessen, mint egy ember. A gép képes arra, hogy miután látott egy szót vagy egy vázlatot, utána pontosan lemásolja azt. A képesség hosszú távon segíthet az emberek és a robotok közötti kommunikációban. Atsunobu Kotani az írást és festést lehetővé tévő algoritmus fő fejlesztője. A megoldás annyira jó lett, hogy gyakorlatilag nagyon nehezen különböztethető meg a gép és egy ember írása. Tény, hogy az emberek sokkal gyorsabban vésik papírra a gondolataikat, a robot viszont képes elemezni a kézzel írott szavakat vagy rajzokat, s azokat ugyanolyan mozdulatokkal tudja másolni, mint egy író vagy rajzoló ember.
A szakemberek megtanították a gépnek azt is, hogy a Hallo szót összesen tíz - többek között görög, kínai, hindi, urdu és héber - nyelven írja le. A vázlatok rajzolását egy absztrakt Mona Lisán gyakorolja. Stefanie Tellex professzor elmondta, hogy ha egy robotnak írnia kell, akkor elvileg az ahhoz szükséges mozdulatokat minden egyes leírandó szó előtt újra kellene programozni. Az algoritmusnak köszönhetően azonban a gép maga választhatja ki a mozdulatait ahhoz, hogy egy megadott szót vagy képet tökéletesen másoljon le.
Atsunobu Kotani hagyta, hogy a robot a japán írásjeleket is megpróbálja lemásolni, az eredmények 93 százalékos pontosságúak lettek. A gépnek még a dőlt betűk sem jelentettek problémát. A cél az, hogy egy robot akár jegyzetlapokat is feliratozhasson azért, hogy így üzenhessen az embereknek. Tellex azt szeretné, ha a gép végül mindent tudna, amit az emberek is.
Atsunobu Kotani, a Brown Egyetem egyik hallgatója megtanított egy robotot arra, hogy úgy rajzoljon és fessen, mint egy ember. A gép képes arra, hogy miután látott egy szót vagy egy vázlatot, utána pontosan lemásolja azt. A képesség hosszú távon segíthet az emberek és a robotok közötti kommunikációban. Atsunobu Kotani az írást és festést lehetővé tévő algoritmus fő fejlesztője. A megoldás annyira jó lett, hogy gyakorlatilag nagyon nehezen különböztethető meg a gép és egy ember írása. Tény, hogy az emberek sokkal gyorsabban vésik papírra a gondolataikat, a robot viszont képes elemezni a kézzel írott szavakat vagy rajzokat, s azokat ugyanolyan mozdulatokkal tudja másolni, mint egy író vagy rajzoló ember.
A szakemberek megtanították a gépnek azt is, hogy a Hallo szót összesen tíz - többek között görög, kínai, hindi, urdu és héber - nyelven írja le. A vázlatok rajzolását egy absztrakt Mona Lisán gyakorolja. Stefanie Tellex professzor elmondta, hogy ha egy robotnak írnia kell, akkor elvileg az ahhoz szükséges mozdulatokat minden egyes leírandó szó előtt újra kellene programozni. Az algoritmusnak köszönhetően azonban a gép maga választhatja ki a mozdulatait ahhoz, hogy egy megadott szót vagy képet tökéletesen másoljon le.
Atsunobu Kotani hagyta, hogy a robot a japán írásjeleket is megpróbálja lemásolni, az eredmények 93 százalékos pontosságúak lettek. A gépnek még a dőlt betűk sem jelentettek problémát. A cél az, hogy egy robot akár jegyzetlapokat is feliratozhasson azért, hogy így üzenhessen az embereknek. Tellex azt szeretné, ha a gép végül mindent tudna, amit az emberek is.