Berta Sándor
Egyre szkeptikusabbak az európaiak a robotokkal szemben
A kontinens lakói a témában sokkal szkeptikusabbak, mint öt évvel ezelőtt, főként a nőknek és a kétkezi munkásoknak vannak ellenérzéseik.
Dr. Timo Gnambs, a linzi Johannes Kepler Egyetem professzora és dr. Markus Apple, a würzburgi Julius Maximilians Egyetem professzora arra volt kíváncsi, hogy miként reagálnak az emberek a gépek megjelenésére és elterjedésére. A robotok egyre több területen vannak jelen, például a műtéteknél, az autógyártásban, azonban ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem csökkent az elfogadottságuk a felhasználók körében. Ugyanakkor az egyes területeken belül is más a gépek megítélése: sokkal jobban elfogadják például az emberek, ha egy átlagos munkahelyen segít nekik egy robot, mint ha ugyanezt teszi egy műtőben, miként az önállóan közlekedő járműveket is nehezen tolerálják.
A két szakember az Eurobarométer 2012-es, a 2014-es és a 2017-es adatait vizsgálta meg. A reprezentatív felmérések során összesen 27 európai uniós tagország 80 396 állampolgárát kérdezték meg. A válaszolók eleinte olyan egyszerű gépekként írták le a robotokat, amelyek segíthetnek az embereknek a mindennapi feladataik, például a takarítás, elvégzésében, illetve olyan környezetekben dolgozhatnak, amelyek az emberek számára túl veszélyesek, például a mentési munkákban.
Összességében a robotok megítélése pozitív volt. Az összkép viszont azonnal negatív lett akkor, amikor a megkérdezettek a gépek konkrét alkalmazásával szembesültek, például a műtőkben, az idősek ápolásában vagy a közlekedésben. Vagyis amíg általánosságban volt szó a robotok alkalmazásáról, addig az európaiak pozitívan álltak a témához, de a konkrét elgondolásoknál vagy az általuk való használat esetén már nem.
Elmondható az is, hogy a férfiak nyitottabbak voltak a gépek alkalmazására, míg a nők szkeptikusabban álltak a dologhoz. A munkások szintén fenntartásokkal kezelték a technológia elterjedését, míg az irodai munkát végzők kevésbé aggódtak a robotok miatt. Az olyan államokban élők, ahol sok az idős polgár, szintén nyitottabbak voltak a gépek iránt. A kutatás komoly jelzés a döntéshozók számára, hogy többet kell tenniük a robotok elfogadtatásáért, mert a lakosság negatív hozzáállása kétségessé teszi a technológia későbbi elfogadását, így annak elterjedését is.
Dr. Timo Gnambs, a linzi Johannes Kepler Egyetem professzora és dr. Markus Apple, a würzburgi Julius Maximilians Egyetem professzora arra volt kíváncsi, hogy miként reagálnak az emberek a gépek megjelenésére és elterjedésére. A robotok egyre több területen vannak jelen, például a műtéteknél, az autógyártásban, azonban ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem csökkent az elfogadottságuk a felhasználók körében. Ugyanakkor az egyes területeken belül is más a gépek megítélése: sokkal jobban elfogadják például az emberek, ha egy átlagos munkahelyen segít nekik egy robot, mint ha ugyanezt teszi egy műtőben, miként az önállóan közlekedő járműveket is nehezen tolerálják.
A két szakember az Eurobarométer 2012-es, a 2014-es és a 2017-es adatait vizsgálta meg. A reprezentatív felmérések során összesen 27 európai uniós tagország 80 396 állampolgárát kérdezték meg. A válaszolók eleinte olyan egyszerű gépekként írták le a robotokat, amelyek segíthetnek az embereknek a mindennapi feladataik, például a takarítás, elvégzésében, illetve olyan környezetekben dolgozhatnak, amelyek az emberek számára túl veszélyesek, például a mentési munkákban.
Összességében a robotok megítélése pozitív volt. Az összkép viszont azonnal negatív lett akkor, amikor a megkérdezettek a gépek konkrét alkalmazásával szembesültek, például a műtőkben, az idősek ápolásában vagy a közlekedésben. Vagyis amíg általánosságban volt szó a robotok alkalmazásáról, addig az európaiak pozitívan álltak a témához, de a konkrét elgondolásoknál vagy az általuk való használat esetén már nem.
Elmondható az is, hogy a férfiak nyitottabbak voltak a gépek alkalmazására, míg a nők szkeptikusabban álltak a dologhoz. A munkások szintén fenntartásokkal kezelték a technológia elterjedését, míg az irodai munkát végzők kevésbé aggódtak a robotok miatt. Az olyan államokban élők, ahol sok az idős polgár, szintén nyitottabbak voltak a gépek iránt. A kutatás komoly jelzés a döntéshozók számára, hogy többet kell tenniük a robotok elfogadtatásáért, mert a lakosság negatív hozzáállása kétségessé teszi a technológia későbbi elfogadását, így annak elterjedését is.