SG.hu
Mindenki ugyanazt árulja a neten, csak kicsit másként
Az e-kereskedők tömegéből csak agresszív reklámozással és a vevők minőségi kiszolgálásával lehet kitűnni. A Tesco és az Auchan átrendezheti a piacot.
Elvégezte szokásos éves áttekintését a GKI Digital: a piackutató cég adatai szerint 2018-ban 425 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok a weben, ami jelentős, 17 százalékos növekedés 2017-hez képest, de még mindig csak 4,5 %-át jelenti a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak. Hogy legyen viszonyítási alapunk: az Egyesült Államokban 14,3 százalék ez az arány, azaz nemhogy nálunk, de még ott is bőven van tér a növekedésre, és már így is az Amazon a világ legnagyobb értékű vállalata. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója kiemelte, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy a magyar vásárlók mit vásárolnak külföldön, nem forintban árazott honlapokon, illetve a magyar honlapokon leadott külföldi rendelésekkel sem. (Utóbbi a hazai 27 százalékos ÁFA miatt egyébként is csekély lehet.)
Magyarország az online vásárlók terén nagyon hátul kullog, pontosan 33% az arányuk, míg a franciáknál, németeknél a 70 százalékot közelíti
Az egy főre eső rendelési érték 11 100 Ft, ami alig több, mint az az összeg, amelytől a kereskedők többségénél már ingyenes a szállítás. Ez azt mutatja, hogy egyrészt a boltok ezen érték beállításával nagyon jól tudják ösztönözni a vásárlókat több pénz költésére, másrészt hogy a vevők nagyon nem akarnak fizetni a házhoz szállításért. "Magyar specialitás, hogy a tavaly lezajlott 38 millió online megrendelés 60 százaléka készpénzzel került kiegyenlítésre, zömében utánvéttel. A leggyorsabban fejlődő termékcsoport az FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek köre. Ez a kifejezetten nagy szereplők pályája, hiszen nekik van olyan márkaértékük és országos hálózatuk, ami vásárlók tömegeit tudja vonzani, megkímélve őket a munkaidő utáni sorbanállástól és a cipekedéstől." - mondta Madar Norbert.
Szintén magyar sajátosság, hogy sok vásárló az online felületeket csak tájékozódásra használja. Azaz míg Nyugaton az a jellemző, hogy az emberek bemennek a nagy alapterületű helyi áruházba, végigpróbálgatják a kínálatot majd otthonról megrendelik a kiválasztott dolgot a legolcsóbb helyről, addig sok honfitársunk katalógusként tekint a webre felrakott kínálatra. Ennek is lehet az oka, hogy Magyarországon a külföldi rendelések értéke jellemzően kis összegű, és csak az egyébként online vásárló emberek egyharmada vállalja be, persze ettől még jól élnek egyes blogok a kínai platformok prómozásából.
A piackövető magatartás nem lesz elég a növekedéshez
"A növekedés dinamikája lassul, a piac éretté vált. A meglévő 3,2 millió vásárló már nem fog érdemben növekedni, abból kell főzni ami van. A kereskedők abban kell érdekeltek legyenek, hogy a tavalyi 11 100 forintos átlagos kosárértéket tornásszák még feljebb, illetve támogassák a rendelésszám növekedését, hogy az emberek több típusú terméket vegyenek interneten keresztül." - mondta Madar Norbert. A logisztika terén is átalakul a piac, mert eddig az volt a jellemző, hogy a kiszállítási problémák miatt egyre többen átadóponthoz kérik a terméket, addig ez tavaly megfordult. Az ilyen pontok szerepe csökken (19%-ról 17%-ra), mivel a cégek egyre nehezebben tudnak új kereskedőket megnyerni, illetve a vásárlók is gyakran átpártolnak a kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá váló kiszállításhoz. Ehhez persze kellett a futárszolgálatok munkaerőhiánya miatti drasztikus áremelés, illetve az a lehetőség, hogy a vevők már megkaphatják a futárok telefonszámát, és közvetlenül velük tudják lebeszélni az átvételt.
Mivel a vásárlói bázis korlátozott és mindössze 12 darab az egy főre eső éves rendelésszám, a webáruházak jövője a marketingeszközök hatékony használatán is legalább annyira múlik, mint a kínált termékeken. Az akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek. Előbbi a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig az akciók magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb megtakarítás érhető el a fogyasztó számára. Az elégedett vásárló ritkán értékel, az elégedetlen viszont “telekiabálja” az internetet, ráadásul ma már nem ritkán közösségi média felületen, videóban osztja meg a véleményét, amellyel egyre több jövőbeni vásárlót érhet el és befolyásolhat, sikeresen. Ezért a közösségi média megfelelő használata és a korábbi vásárlók tapasztalatainak bemutatása fontos és nem lebecsülendő versenyelőnyt jelent.
Elvégezte szokásos éves áttekintését a GKI Digital: a piackutató cég adatai szerint 2018-ban 425 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok a weben, ami jelentős, 17 százalékos növekedés 2017-hez képest, de még mindig csak 4,5 %-át jelenti a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak. Hogy legyen viszonyítási alapunk: az Egyesült Államokban 14,3 százalék ez az arány, azaz nemhogy nálunk, de még ott is bőven van tér a növekedésre, és már így is az Amazon a világ legnagyobb értékű vállalata. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója kiemelte, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy a magyar vásárlók mit vásárolnak külföldön, nem forintban árazott honlapokon, illetve a magyar honlapokon leadott külföldi rendelésekkel sem. (Utóbbi a hazai 27 százalékos ÁFA miatt egyébként is csekély lehet.)
Magyarország az online vásárlók terén nagyon hátul kullog, pontosan 33% az arányuk, míg a franciáknál, németeknél a 70 százalékot közelíti
Az egy főre eső rendelési érték 11 100 Ft, ami alig több, mint az az összeg, amelytől a kereskedők többségénél már ingyenes a szállítás. Ez azt mutatja, hogy egyrészt a boltok ezen érték beállításával nagyon jól tudják ösztönözni a vásárlókat több pénz költésére, másrészt hogy a vevők nagyon nem akarnak fizetni a házhoz szállításért. "Magyar specialitás, hogy a tavaly lezajlott 38 millió online megrendelés 60 százaléka készpénzzel került kiegyenlítésre, zömében utánvéttel. A leggyorsabban fejlődő termékcsoport az FMCG, azaz a gyorsan forgó fogyasztási cikkek köre. Ez a kifejezetten nagy szereplők pályája, hiszen nekik van olyan márkaértékük és országos hálózatuk, ami vásárlók tömegeit tudja vonzani, megkímélve őket a munkaidő utáni sorbanállástól és a cipekedéstől." - mondta Madar Norbert.
Szintén magyar sajátosság, hogy sok vásárló az online felületeket csak tájékozódásra használja. Azaz míg Nyugaton az a jellemző, hogy az emberek bemennek a nagy alapterületű helyi áruházba, végigpróbálgatják a kínálatot majd otthonról megrendelik a kiválasztott dolgot a legolcsóbb helyről, addig sok honfitársunk katalógusként tekint a webre felrakott kínálatra. Ennek is lehet az oka, hogy Magyarországon a külföldi rendelések értéke jellemzően kis összegű, és csak az egyébként online vásárló emberek egyharmada vállalja be, persze ettől még jól élnek egyes blogok a kínai platformok prómozásából.
A piackövető magatartás nem lesz elég a növekedéshez
"A növekedés dinamikája lassul, a piac éretté vált. A meglévő 3,2 millió vásárló már nem fog érdemben növekedni, abból kell főzni ami van. A kereskedők abban kell érdekeltek legyenek, hogy a tavalyi 11 100 forintos átlagos kosárértéket tornásszák még feljebb, illetve támogassák a rendelésszám növekedését, hogy az emberek több típusú terméket vegyenek interneten keresztül." - mondta Madar Norbert. A logisztika terén is átalakul a piac, mert eddig az volt a jellemző, hogy a kiszállítási problémák miatt egyre többen átadóponthoz kérik a terméket, addig ez tavaly megfordult. Az ilyen pontok szerepe csökken (19%-ról 17%-ra), mivel a cégek egyre nehezebben tudnak új kereskedőket megnyerni, illetve a vásárlók is gyakran átpártolnak a kényelmesebbé, kiszámíthatóbbá váló kiszállításhoz. Ehhez persze kellett a futárszolgálatok munkaerőhiánya miatti drasztikus áremelés, illetve az a lehetőség, hogy a vevők már megkaphatják a futárok telefonszámát, és közvetlenül velük tudják lebeszélni az átvételt.
Mivel a vásárlói bázis korlátozott és mindössze 12 darab az egy főre eső éves rendelésszám, a webáruházak jövője a marketingeszközök hatékony használatán is legalább annyira múlik, mint a kínált termékeken. Az akciók közül egyértelműen az ingyenes szállításhoz, valamint az árkedvezményekhez kötött promóciók a legnépszerűbbek. Előbbi a rendelések számát képes hatékonyan növelni (a vásárlókat a kisebb értékű rendelések felé terelve), addig az akciók magasabb kosárértéket eredményeznek, hiszen drágább termék esetében nagyobb megtakarítás érhető el a fogyasztó számára. Az elégedett vásárló ritkán értékel, az elégedetlen viszont “telekiabálja” az internetet, ráadásul ma már nem ritkán közösségi média felületen, videóban osztja meg a véleményét, amellyel egyre több jövőbeni vásárlót érhet el és befolyásolhat, sikeresen. Ezért a közösségi média megfelelő használata és a korábbi vásárlók tapasztalatainak bemutatása fontos és nem lebecsülendő versenyelőnyt jelent.