A digitális tartalmak ára továbbra is eltérő lehet tagállamonként, és a termékeket nem kötelező más országokba kiszállítani, de a vásárlást korlátozni nem lehet. A szabályok adottak, most már a kereskedőkön múlik minden.

2018. december 3-án érvénybe lépett az Európai Bizottság által 2016. május 25-én előterjesztett új rendelet, amely megszünteti az indokolatlan területi alapú vásárlási korlátozást. Az uniós polgároknak ettől fogva nem kell aggódniuk amiatt, hogy egy oldal letiltja vagy átirányítja őket - vagy hitelkártyájukat - csak azért, mert más országból származnak. A felhasználók a jövőben - bárhol is legyenek az EU területén - az interneten hozzáférhetnek majd az árukhoz és szolgáltatásokhoz.

Andrus Ansip, az Európai Unió digitális egységes piacért felelős biztosa és az Európai Bizottság alelnöke a változásokkal kapcsolatban kijelentette>, hogy már az idei karácsonyi vásárlás is sokkal egyszerűbbé válik majd, ehhez már csak arra van szükség, hogy az emberek tudomást szerezzenek az új lehetőségekről. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen az európai utazók 12 százaléka nem tudta például korábban, hogy tavaly megszűntek az EU területén a roamingdíjak.

A politikus hozzátette, hogy az internetezők 86 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Az Európai Unió saját tesztjéből kiderült, hogy csak minden harmadik személy tudott az EU-n belüli más országból online árucikkeket vásárolni. Az emberek 2 százaléka egyáltalán nem élhetett ezzel a lehetőséggel, míg a 27 százalékuk nem tudta befejezni a megkezdett vásárlást. Így például nem volt lehetőségük a hitelkártyás tranzakcióik befejezésére, ha azt egy másik államból kezdeményezték, mostantól viszont világos szabályok vonatkoznak a kereskedőkre. Természetesen a jövőben is minden bolt és kereskedő maga döntheti el, hogy milyen fizetőeszközöket fogad el, de ugyanakkor nem kerülhet sor diszkriminációra, például nem lehet megkülönböztetni a fizetés helyét vagy a fizetési szolgáltató székhelyét.

Lesznek ugyanakkor korlátozások is. Az első és legfontosabb, hogy egyetlen kereskedő sem kötelezhető arra, hogy másik európai uniós tagországba szállítsa a termékeket. Az ügyfeleknek tehát önmaguknak vagy futárszolgálatok segítségével kell gondoskodniuk a szállításokról. Mindez a kereskedők érdekeit képviselő szakmai szervezetek lobbitevékenységének köszönhető. Az Európai Unió digitális egységes piacért felelős biztosa ennek kapcsán azt mondta, hogy el kell fogadni a vállalkozói szabadságot.

A digitális tartalmak (zenék, elektronikus könyvek, filmek, számítógépes játékok, stream-szolgáltatások) esetében továbbra is meghatározhatók tagállamonként eltérő árak, miként elfogadott maradt az a gyakorlat is, hogy bizonyos termékek vagy ajánlatok csak egy-egy bizonyos országban legyenek elérhetők. Az Európai Bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy 2020 végéig kiértékelik a szabályokat és reméli, hogy ezen a területen is lehetnek majd változások. A szerzői jog területén új üzleti modellekre vagy páneurópai licencekre lesz szükség.

"55 millió olyan ember van az Európai Unióban, akik kisebbségben élnek. Ide sorolhatjuk a németül beszélő olaszokat vagy a svédül beszélő finneket. Ugyan megvannak a saját információs csatornáik, de közülük sokan fizetnének azért, hogy ha más országokból származó tartalmakat is elérhetnének. De ugyanígy 13,6 millió olyan ember is van, akik másik európai uniós tagállamban dolgoznak és nem férhetnek hozzá hazájuk digitális tartalmaihoz. Ezen a területen is lehetővé akarjuk tenni a határokon átnyúló tartalomelérést. Ezt a célt szolgálja a SatCab-javaslat, amely kidolgozás alatt van. Annak megvalósítása ugyanakkor a vállalatokon múlik majd. Minden cégnek van vállalkozási szabadsága, amelyet tiszteletben kell tartanunk" - szögezte le Ansip. A politikus végül közölte: üdvözölné egy európai Netflix megjelenését.