Berta Sándor
Jövőbeli technológiák - mellékvágányon van Európa
A kontinens komoly lemaradásban van az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött, de ez egyesek szerint nem baj, sőt, érték.
A Digital Life Design (DLD) innovációs konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése arról szólt, hogy miért van az, hogy a digitális jövőről szóló beszélgetések mindegyike a Szilicíum-völgyről és amerikai (Google, Facebook stb.) és kínai (Baidu, Tencent) tech-óriásokról szól, de Európa sosem kerül szóba. Ann Mettler, az Európai Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjának képviselője kijelentette, hogy a kontinens túl lassú és nehézkes, ha az új technológiák alkalmazásáról van szó. A szakember ennek alátámasztására közölte, hogy a helyi nagy cégeknek csupán a 25 százaléka támaszkodik Big Datával kapcsolatos adatelemzésre, ami túl kevés ahhoz, hogy Európa meghatározó szerepet töltsön be a jövőbeli technológiák területén. Sok startupunk van, de ezek nem nőnek nagyra, az utolsó sikertörténet az 1972-ben alapított SAP.
"Sem az amerikai adatbirtoklási trend, sem a kínai megfigyelési állam nem csábító Európa számára. Mi ezt jobban tudjuk csinálni." - mondta Mettler. Szerinte a technológiával kapcsolatos óvatosságunkat előnnyé lehet formálni, ha emberközpontú, etikus dolgokat hozunk létre. További probléma, hogy nincs digitális gazdaság, hanem a gazdaság digitális. Az európai ipar túlélése szempontjából kulcskérdés a digitális technológiák használata. Mettler meglepődött például azon, hogy némelyik cég milyen sok ideig kivárt az 5G-hálózatok létrehozása tekintetében, pedig az infrastruktúra központi jelentőségű a jövő üzleti modelljeinek a szempontjából. Nem véletlen például, hogy a Spotify pont Svédországban jött létre, mert ott jó szélessávú internethálózat van.
Francesca Bria, a barcelonai önkormányzat munkatársa azt nyilatkozta, hogy az európaiaknak ambíciózusabbaknak kell lenniük, de nem szabad követniük az amerikai adatkapitalizmust és a kínai tömeges megfigyelési gyakorlatot, hanem a saját útjukat kell járniuk. A szabályozási keretek, például az új európai uniós adatvédelmi rendelet egy jó kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy egy az emberekre összpontosító digitális társadalmat és gazdaságot lehessen megteremteni. Bria hozzátette, hogy az adatvédelem versenyelőnyt jelenthet a vetélytársakkal szemben. Most viszont az a feladat, hogy visszaszerezzük a demokratikus ellenőrzést a platformok és az adatok fölött.
Ulrich Wilhelm, a Bajor Rádió intendánsa ugyanakkor úgy vélte, hogy a szabályozás önmagában nem elég. A kontinensnek az európai értékek alapján kell létrehoznia saját platformokat, amelyek megfelelő alternatívái lehetnek a Facebook, a Google és az Amazon szolgáltatásainak. Ezen ajánlatokra azután a helyi startupok felépíthetnék a termékeiket. Egy európai YouTube például nem lenne utópia, ahhoz csupán akaratra és politikai támogatásra lenne szükség. A potenciál és a szükséges pénz már rendelkezésre áll, ezért meg lehetne próbálni egy jobb videomegosztót létrehozni.
A Digital Life Design (DLD) innovációs konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése arról szólt, hogy miért van az, hogy a digitális jövőről szóló beszélgetések mindegyike a Szilicíum-völgyről és amerikai (Google, Facebook stb.) és kínai (Baidu, Tencent) tech-óriásokról szól, de Európa sosem kerül szóba. Ann Mettler, az Európai Bizottság Európai Politikai Stratégiai Központjának képviselője kijelentette, hogy a kontinens túl lassú és nehézkes, ha az új technológiák alkalmazásáról van szó. A szakember ennek alátámasztására közölte, hogy a helyi nagy cégeknek csupán a 25 százaléka támaszkodik Big Datával kapcsolatos adatelemzésre, ami túl kevés ahhoz, hogy Európa meghatározó szerepet töltsön be a jövőbeli technológiák területén. Sok startupunk van, de ezek nem nőnek nagyra, az utolsó sikertörténet az 1972-ben alapított SAP.
"Sem az amerikai adatbirtoklási trend, sem a kínai megfigyelési állam nem csábító Európa számára. Mi ezt jobban tudjuk csinálni." - mondta Mettler. Szerinte a technológiával kapcsolatos óvatosságunkat előnnyé lehet formálni, ha emberközpontú, etikus dolgokat hozunk létre. További probléma, hogy nincs digitális gazdaság, hanem a gazdaság digitális. Az európai ipar túlélése szempontjából kulcskérdés a digitális technológiák használata. Mettler meglepődött például azon, hogy némelyik cég milyen sok ideig kivárt az 5G-hálózatok létrehozása tekintetében, pedig az infrastruktúra központi jelentőségű a jövő üzleti modelljeinek a szempontjából. Nem véletlen például, hogy a Spotify pont Svédországban jött létre, mert ott jó szélessávú internethálózat van.
Francesca Bria, a barcelonai önkormányzat munkatársa azt nyilatkozta, hogy az európaiaknak ambíciózusabbaknak kell lenniük, de nem szabad követniük az amerikai adatkapitalizmust és a kínai tömeges megfigyelési gyakorlatot, hanem a saját útjukat kell járniuk. A szabályozási keretek, például az új európai uniós adatvédelmi rendelet egy jó kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy egy az emberekre összpontosító digitális társadalmat és gazdaságot lehessen megteremteni. Bria hozzátette, hogy az adatvédelem versenyelőnyt jelenthet a vetélytársakkal szemben. Most viszont az a feladat, hogy visszaszerezzük a demokratikus ellenőrzést a platformok és az adatok fölött.
Ulrich Wilhelm, a Bajor Rádió intendánsa ugyanakkor úgy vélte, hogy a szabályozás önmagában nem elég. A kontinensnek az európai értékek alapján kell létrehoznia saját platformokat, amelyek megfelelő alternatívái lehetnek a Facebook, a Google és az Amazon szolgáltatásainak. Ezen ajánlatokra azután a helyi startupok felépíthetnék a termékeiket. Egy európai YouTube például nem lenne utópia, ahhoz csupán akaratra és politikai támogatásra lenne szükség. A potenciál és a szükséges pénz már rendelkezésre áll, ezért meg lehetne próbálni egy jobb videomegosztót létrehozni.