Berta Sándor
Szűk helyeken összehajtja magát egy új drón
A robotrepülőgép elsősorban az építkezéseknél vagy a természeti katasztrófák után jelenthet segítséget.
A Zürichi Egyetem munkatársai egy olyan új pilóta nélküli légi járművet fejlesztettek ki, amely képes behúzni, majd újra kiengedni a propellerkarjait. A drón ezáltal annyira kicsivé válhat, hogy egyébként megközelíthetetlen lyukakba vagy résekbe, illetve nyitott ablakokon is berepülhet. Felderítheti az alagutakat és mélyben rekedt személyeket kereshet, ami különösen a természeti katasztrófák után mentéseknél lehet hasznos. A robotrepülőgép megalkotását a madarak inspirálták, azok is összehúzzák a szárnyaikat, megváltoztatják repülési profiljukat a fák ágai között.
Davide Falanga, a Zürichi Egyetem kutatója elmondta, hogy a megoldás mechanikai szempontból igazán egyszerű. Az integrált érzékelő- és ellenőrző rendszereknek köszönhetően a pilóta nélküli légi jármű nagyon sokoldalú és autonóm működésű. Ennek köszönhetően a drón akár a legszűkebb helyeken is manőverezhet és mindig stabilan fog repülni. A kvadrokopternek négy egymástól függetlenül forgatható propellere van, amelyeket mobilkarokra szereltek fel és amelyek szervomotoroknak köszönhetően elfordíthatók. A vezérlőrendszer valós időben szabályozza a mobilkarok új pozícióit és minden helyzethez beállítja a propeller sebességét.
A robotrepülőgép különböző konfigurációkban működik, attól függően, hogy éppen mire van szükség. A szabványos konfiguráció X-alakú, emellett van H-, O- és T-formájú konfiguráció is. A távlati cél az, hogy a pilóta nélküli légi jármű teljesen összehajthassa magát, a jobb algoritmusoknak köszönhetően pedig a drón teljesen önállóan működhet majd. A jövőben így a robotrepülőgép magától kutathat eltűnt személyek után és feljegyezheti a legjobb mentési útvonalat is. Falanga kiemelte, hogy azt szeretnék, ha kiadhatnák például azt az utasítást a pilóta nélküli légi járműnek, hogy repüljön be egy épületbe, minden termet vizsgáljon át, majd térjen vissza, s ezt a feladatot automatikusan végre is hajtaná hiba nélkül.
Az MIT tudósai júniusban megalkottak egy Navion nevű chipet, amelynek segítségével lehetővé válhat a méheknél alig nagyobb drónok megalkotása. Ezen gépeknek le- és felszállóhelyként akár az emberi tenyér is szolgálhat.
A Zürichi Egyetem munkatársai egy olyan új pilóta nélküli légi járművet fejlesztettek ki, amely képes behúzni, majd újra kiengedni a propellerkarjait. A drón ezáltal annyira kicsivé válhat, hogy egyébként megközelíthetetlen lyukakba vagy résekbe, illetve nyitott ablakokon is berepülhet. Felderítheti az alagutakat és mélyben rekedt személyeket kereshet, ami különösen a természeti katasztrófák után mentéseknél lehet hasznos. A robotrepülőgép megalkotását a madarak inspirálták, azok is összehúzzák a szárnyaikat, megváltoztatják repülési profiljukat a fák ágai között.
Davide Falanga, a Zürichi Egyetem kutatója elmondta, hogy a megoldás mechanikai szempontból igazán egyszerű. Az integrált érzékelő- és ellenőrző rendszereknek köszönhetően a pilóta nélküli légi jármű nagyon sokoldalú és autonóm működésű. Ennek köszönhetően a drón akár a legszűkebb helyeken is manőverezhet és mindig stabilan fog repülni. A kvadrokopternek négy egymástól függetlenül forgatható propellere van, amelyeket mobilkarokra szereltek fel és amelyek szervomotoroknak köszönhetően elfordíthatók. A vezérlőrendszer valós időben szabályozza a mobilkarok új pozícióit és minden helyzethez beállítja a propeller sebességét.
A robotrepülőgép különböző konfigurációkban működik, attól függően, hogy éppen mire van szükség. A szabványos konfiguráció X-alakú, emellett van H-, O- és T-formájú konfiguráció is. A távlati cél az, hogy a pilóta nélküli légi jármű teljesen összehajthassa magát, a jobb algoritmusoknak köszönhetően pedig a drón teljesen önállóan működhet majd. A jövőben így a robotrepülőgép magától kutathat eltűnt személyek után és feljegyezheti a legjobb mentési útvonalat is. Falanga kiemelte, hogy azt szeretnék, ha kiadhatnák például azt az utasítást a pilóta nélküli légi járműnek, hogy repüljön be egy épületbe, minden termet vizsgáljon át, majd térjen vissza, s ezt a feladatot automatikusan végre is hajtaná hiba nélkül.
Az MIT tudósai júniusban megalkottak egy Navion nevű chipet, amelynek segítségével lehetővé válhat a méheknél alig nagyobb drónok megalkotása. Ezen gépeknek le- és felszállóhelyként akár az emberi tenyér is szolgálhat.