Berta Sándor

Szűk helyeken összehajtja magát egy új drón

A robotrepülőgép elsősorban az építkezéseknél vagy a természeti katasztrófák után jelenthet segítséget.

A Zürichi Egyetem munkatársai egy olyan új pilóta nélküli légi járművet fejlesztettek ki, amely képes behúzni, majd újra kiengedni a propellerkarjait. A drón ezáltal annyira kicsivé válhat, hogy egyébként megközelíthetetlen lyukakba vagy résekbe, illetve nyitott ablakokon is berepülhet. Felderítheti az alagutakat és mélyben rekedt személyeket kereshet, ami különösen a természeti katasztrófák után mentéseknél lehet hasznos. A robotrepülőgép megalkotását a madarak inspirálták, azok is összehúzzák a szárnyaikat, megváltoztatják repülési profiljukat a fák ágai között.

Davide Falanga, a Zürichi Egyetem kutatója elmondta, hogy a megoldás mechanikai szempontból igazán egyszerű. Az integrált érzékelő- és ellenőrző rendszereknek köszönhetően a pilóta nélküli légi jármű nagyon sokoldalú és autonóm működésű. Ennek köszönhetően a drón akár a legszűkebb helyeken is manőverezhet és mindig stabilan fog repülni. A kvadrokopternek négy egymástól függetlenül forgatható propellere van, amelyeket mobilkarokra szereltek fel és amelyek szervomotoroknak köszönhetően elfordíthatók. A vezérlőrendszer valós időben szabályozza a mobilkarok új pozícióit és minden helyzethez beállítja a propeller sebességét.


A robotrepülőgép különböző konfigurációkban működik, attól függően, hogy éppen mire van szükség. A szabványos konfiguráció X-alakú, emellett van H-, O- és T-formájú konfiguráció is. A távlati cél az, hogy a pilóta nélküli légi jármű teljesen összehajthassa magát, a jobb algoritmusoknak köszönhetően pedig a drón teljesen önállóan működhet majd. A jövőben így a robotrepülőgép magától kutathat eltűnt személyek után és feljegyezheti a legjobb mentési útvonalat is. Falanga kiemelte, hogy azt szeretnék, ha kiadhatnák például azt az utasítást a pilóta nélküli légi járműnek, hogy repüljön be egy épületbe, minden termet vizsgáljon át, majd térjen vissza, s ezt a feladatot automatikusan végre is hajtaná hiba nélkül.

Az MIT tudósai júniusban megalkottak egy Navion nevű chipet, amelynek segítségével lehetővé válhat a méheknél alig nagyobb drónok megalkotása. Ezen gépeknek le- és felszállóhelyként akár az emberi tenyér is szolgálhat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cat #3
    Lebecsülöd az ötletet. Nyilván minden alaknál mások az aerodinamikai tulajdonságok, nagyon is fontos, hogy az egyes propellerek milyen közel vannak egymáshoz. Eltérő a teherbírás és az akkumulátor élettartam, a szélállóság stb. Ha pl. hirtelen vihar támad, összébb húzza magát, vagy nagyobb teher szállítása esetén kiterjeszti, hogy nagyobb legyen a felhajtóerő, vagy ha kevés már az akku, akkor a legoptimálisabb módra vált. Én látok benne rációt, főleg ha az teljesen automata, nem a kezelőnek kell foglalkoznia vele.
  • kvp #2
    Ha osszehajtva is kepes stabilan repulni akkor eleve keszithettek volna kisebbre. A pelda elejen levo madar csak siklik a resen at es ezt csak par pillanatig tudja fenntartani. Ezzel szemben a hajtogatott dron az a lemerulesig kepesnek tunik repulesre.
  • Alien69 #1
    Azért hozzá kell tenni, hogy nem elég, hogy össze hajtja magát! A propellerek eleve nem lehetnek egy síkban! Hiszen össze hajtásnál össze is akadnának, vagy, akár a vezérlőt is bedarálhatnák. Ez szerintem látszik is a videón is.
    Utoljára szerkesztette: Alien69, 2018.12.16. 10:08:04