Berta Sándor
Valós veszélyt jelentenek a felfegyverzett drónok?
Egy szakértő felmérte, hogy a robotrepülőgépek milyen biztonsági kockázatokat jelentenek. Az aktív védekezés szinte lehetetlen, maradnak a passzív módszerek.
A Swisscom svájci távközlési konszernnek dolgozó Dominique Brack más szakemberekkel közösen 140 olyan kockázatot vizsgált meg, amelyek pilóta nélküli légi járművekkel lehetnek összefüggésben és amelyek a kritikus infrastruktúrák támadására alkalmazhatók. Az eredményeket a DeepSec biztonsági konferencián mutatta be.
"Nagyon sok összetett támadás van, amelyekkel megzavarható egy atomerőmű működése. Venezuelában feljegyeztek egy olyan esetet, amikor az elnök ellen hajtottak végre egy merényletet egy robbanóanyaggal felszerelt drónnal. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Túszmentő Csapatának munkáját egy robotrepülőgép-raj akadályozta. A rajt egy olyan bűnöző irányította, aki a csapatot figyelte meg. Szíriában az Iszlám Állam vetett be robbanóanyaggal ellátott pilóta nélküli légi járműveket. Erre válaszul a DJI nevű gyártó Szíria és Irak nagy részét szoftverfrissítés segítségével repüléstilalmi övezetté változtatta."
"Azonban még mindig azok az események vannak túlsúlyban, amikor valaki csak berepül egy olyan terület fölé, amit nem is akart felkeresni és a drónja lezuhan, mondjuk egy sporteseményen. Ezek azok a szituációk, amelyek a leggyakrabban következnek be. Az előadásom keretében levetítettem a Dayton Egyetem tesztjét. A videó azt mutatta be, hogy milyen hatással jár, ha egy pilóta nélküli légi jármű belecsapódik egy repülőgép szárnyába. A drón 380 kilométer/órás sebességgel ütközött a szárnynak és simán átütötte azt. A robotrepülőgépek ugyanolyan károkat okoznak a hajtóművekben vagy a szárnyakon, mint a madarak."
"Fennáll annak a veszélye is, hogy a repülőgépek nem szállhatnak le, ha egy pilóta nélküli légi jármű van a repülőtér zónájában. Ez volt az eset például Dubajban, amikor a repüléseket négy órán át zavarták a drónok. A költségeket percenként 98 368 dollárra becsülték, mert a repülőgépeknek várakozniuk kellett vagy egy másik légikikötőbe irányították át azokat. Vagyis ez elvben olyan volt, mint egy gazdasági DDoS-támadás" - fejtette ki a biztonsági szakértő.
Alig egy perc alatt becsempészhető egy csomag egy börtönbe
A Swisscom munkatársa kiemelte, hogy a távközlési vállalatok alapvető részeit képezik az országok kritikus infrastruktúráinak. Az ezen a területen dolgozóknak együtt kell működniük más hasonló kritikus infrastruktúrák üzemeltetőivel, például bankokkal, energiaellátókkal, közbiztonsági hivatalokkal. A távközlési társaságok ugyanakkor ezeket a tapasztalatokat nem értékesítik közvetlenül, hanem elérhetővé teszik mindenki számára. De ha konkrét feladataik vannak, például egy kórház vagy egy nagy koncert biztosítása, akkor konzultánsokat alkalmaznak és akkor már kereskedelmi megrendelésekről van szó.
"Az általam kifejlesztett, kereskedelmi robotrepülőgépek különböző támadási szituációit felvonultató kockázati katalógusban jelenleg 140 lehetséges dolog szerepel. Ezek mindegyikét kiértékeltük és megfelelően csoportosítottuk. Ezek olyan kockázatok, amelyek már felmerültek korábban. Van például olyan módszer, amikor a pilóta nélküli légi jármű egy pisztolyt süt el vagy egy olyan, amikor a felszerelt láncfűrésszel fákat és jeget vág fel. Ezek már megtörtént sikeres kísérletek, igaz, egyik ilyen módszerrel sem éltek még vissza, például nem vetették be közintézmények, szervezetek vagy az emberek ellen."
Egy fegyvermániás orosz már 2012-ben gépfegyveres drónt készített
"Aztán ott vannak azok a fenyegetések, amelyeknél a drónok valamit ledobtak például a börtönök felett, így csempészve be drogokat, pénzt, mobiltelefonokat vagy SIM-kártyákat. A mexikói határnál is alkalmaznak drogcsempész robotrepülőgépeket. De előfordul az is, hogy a pilóta nélküli légi járművel nekirepülnek egy ablaküvegnek, egy autónak vagy egy embertömegnek. Szintén gyakoriak a híres emberek kikémlelésével kapcsolatos és a titkosszolgálati hírszerző akciók. Egy drón e szervezetek meghosszabbított karja, mind a távolságot, az időt és a magasságot tekintve. Amennyiben pedig valaki feltör egy robotrepülőgépet, akkor azzal berepülhet egy erőműbe vagy egy laktanyába."
"A pilóta nélküli légi járművek ráadásul felerősítik a meglévő kockázatokat. Az e veszélyekkel szembeni lehetséges védekezési mechanizmusok közül kiemelkedik az óvatosság. Aki például kerítést épít, annak már fel kell tekintenie az égre is. Veszélyes dolog a biztonság hamis illúziójába ringatni magunkat. Már az is megfelelő lehet, ha megakadályozzuk egy épületbe a betekintést.
Figyelembe kell venni, hogy egy drón nagyon magasra repülhet, szinte láthatatlan és alig hallható. Az aktív védelmi mechanizmusok közül a leghatékonyabb a zavarás, de az magánszemélyeknek elérhetetlen, mert nem engedélyezett, s úgy gondolom, ez a következő években sem fog megváltozni. Olyan, hogy valaki gyorsan felállít egy zavaróegységet és ezzel minden frekvenciát megzavar, csak az akciófilmekben van. A valóságban ez a technika tiltott és csak a rendőrségek, illetve a katonaság használhatja. Ráadásul a hatóságok is csak a nagy rendezvények, például a Davosi Világgazdasági Fórum biztosítása esetén vetik be a zavaróegységeket.
A magánszemélyek számára szinte nem léteznek aktív védelmi lehetőségek. Svájcban például tilos a robotrepülőgépek lelövése. A pilóta nélküli légi járművek slaggal való lepermetezése vagy kövekkel való megdobálása is jogilag problémás. Csak akkor büntethető a drónhasználat, ha sikerül a pilótát azonosítani, ebből a szempontból a törvény le van maradva a technika mögött" - nyilatkozta Dominique Brack.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a törvényhozók sok országban már eddig is nagyon sokat tettek a védelemért, például korlátozták a felszállótömeget és meghatározták, hogy mi minősül játékdrónnak és mi nem. Sok helyen nem lehet átlépni egy bizonyos repülési magasságot és vannak alkalmazások, amelyek megmutatják, hogy van-e a közelben például repülőtér. Tehát vannak erőfeszítések és egyes országok nagyon is szigorú szabályokat hoztak, többek között teljes repülési tilalmat vezettek be vagy licencdíjat kell fizetni, esetleg regisztráltatni kell a robotrepülőgépet. Ezeket az intézkedéseket előbb vagy utóbb mindenhol bevezethetik.
A probléma az, hogy a törvények sosem tartották vissza a bűnözőket a bűncselekmények elkövetésétől. Ezért egy vállalatnak vagy egy kritikus infrastruktúra üzemeltetőnek meg kell gondolnia, hogy miként védekezzen a támadásokkal szemben. Megoldást jelenthetnének a licencelt zavaróegységek és a repülőgépek transzpondereihez hasonló digitális helyzetjelzők is, amelyek azonosítanák a körzetben lévő pilóta nélküli légi járműveket. Ezeket az információkat meg lehetne osztani a rendőrségekkel, így a hatóságok akár egyetlen gomb megnyomásával tiltottá tehetnének egy zónát. Ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani, miként azt is, hogy a robotrepülőgépek ne zavarják meg például a mentőhelikopterek munkáját.
A Greenpeace hatásvadász videója arról, hogy egy drónnal nekimennek egy francia atomerőmű betonépületének. Céljuk a figyelemfelkeltés volt
"Az biztos, hogy a következő öt évben a pilóta nélküli légi járművek még inkább önállóan fognak működni. Már ma is vannak például fényképek készítésére önállóan is alkalmas drónok, melyek képesek megadott útvonalat maguktól végigrepülni. A jövőben a robotrepülőgépek képesek lesznek bizonyos utasításokat automatikusan végrehajtani. Így megvalósulhat majd a gyógyszerek elszállítása és szétosztása egy nehezen megközelíthető régióban vagy akár mentőmellények ledobása a bajban lévő hajótörötteknek. Ez az automatizálás minimálisra csökkentheti a kockázatokat is. Lesznek technológiai változások is: a motorok hatékonyabbak lesznek, a repülési időtartam nőni fog, s várhatók előrelépések a napenergiával működő és a könnyű építésű pilóta nélküli légi járművek területén. Ugyanakkor van egy fizikai határa annak, hogy mit tud megtenni megtenni egy drón és mit nem. A hosszú távú repülésekhez vagy a nagy terhek elszállítására mindig hatékonyabb lesz egy helikopter" - mondta végül a Swisscom munkatársa.
A Swisscom svájci távközlési konszernnek dolgozó Dominique Brack más szakemberekkel közösen 140 olyan kockázatot vizsgált meg, amelyek pilóta nélküli légi járművekkel lehetnek összefüggésben és amelyek a kritikus infrastruktúrák támadására alkalmazhatók. Az eredményeket a DeepSec biztonsági konferencián mutatta be.
"Nagyon sok összetett támadás van, amelyekkel megzavarható egy atomerőmű működése. Venezuelában feljegyeztek egy olyan esetet, amikor az elnök ellen hajtottak végre egy merényletet egy robbanóanyaggal felszerelt drónnal. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Túszmentő Csapatának munkáját egy robotrepülőgép-raj akadályozta. A rajt egy olyan bűnöző irányította, aki a csapatot figyelte meg. Szíriában az Iszlám Állam vetett be robbanóanyaggal ellátott pilóta nélküli légi járműveket. Erre válaszul a DJI nevű gyártó Szíria és Irak nagy részét szoftverfrissítés segítségével repüléstilalmi övezetté változtatta."
"Azonban még mindig azok az események vannak túlsúlyban, amikor valaki csak berepül egy olyan terület fölé, amit nem is akart felkeresni és a drónja lezuhan, mondjuk egy sporteseményen. Ezek azok a szituációk, amelyek a leggyakrabban következnek be. Az előadásom keretében levetítettem a Dayton Egyetem tesztjét. A videó azt mutatta be, hogy milyen hatással jár, ha egy pilóta nélküli légi jármű belecsapódik egy repülőgép szárnyába. A drón 380 kilométer/órás sebességgel ütközött a szárnynak és simán átütötte azt. A robotrepülőgépek ugyanolyan károkat okoznak a hajtóművekben vagy a szárnyakon, mint a madarak."
"Fennáll annak a veszélye is, hogy a repülőgépek nem szállhatnak le, ha egy pilóta nélküli légi jármű van a repülőtér zónájában. Ez volt az eset például Dubajban, amikor a repüléseket négy órán át zavarták a drónok. A költségeket percenként 98 368 dollárra becsülték, mert a repülőgépeknek várakozniuk kellett vagy egy másik légikikötőbe irányították át azokat. Vagyis ez elvben olyan volt, mint egy gazdasági DDoS-támadás" - fejtette ki a biztonsági szakértő.
Alig egy perc alatt becsempészhető egy csomag egy börtönbe
A Swisscom munkatársa kiemelte, hogy a távközlési vállalatok alapvető részeit képezik az országok kritikus infrastruktúráinak. Az ezen a területen dolgozóknak együtt kell működniük más hasonló kritikus infrastruktúrák üzemeltetőivel, például bankokkal, energiaellátókkal, közbiztonsági hivatalokkal. A távközlési társaságok ugyanakkor ezeket a tapasztalatokat nem értékesítik közvetlenül, hanem elérhetővé teszik mindenki számára. De ha konkrét feladataik vannak, például egy kórház vagy egy nagy koncert biztosítása, akkor konzultánsokat alkalmaznak és akkor már kereskedelmi megrendelésekről van szó.
"Az általam kifejlesztett, kereskedelmi robotrepülőgépek különböző támadási szituációit felvonultató kockázati katalógusban jelenleg 140 lehetséges dolog szerepel. Ezek mindegyikét kiértékeltük és megfelelően csoportosítottuk. Ezek olyan kockázatok, amelyek már felmerültek korábban. Van például olyan módszer, amikor a pilóta nélküli légi jármű egy pisztolyt süt el vagy egy olyan, amikor a felszerelt láncfűrésszel fákat és jeget vág fel. Ezek már megtörtént sikeres kísérletek, igaz, egyik ilyen módszerrel sem éltek még vissza, például nem vetették be közintézmények, szervezetek vagy az emberek ellen."
Egy fegyvermániás orosz már 2012-ben gépfegyveres drónt készített
"Aztán ott vannak azok a fenyegetések, amelyeknél a drónok valamit ledobtak például a börtönök felett, így csempészve be drogokat, pénzt, mobiltelefonokat vagy SIM-kártyákat. A mexikói határnál is alkalmaznak drogcsempész robotrepülőgépeket. De előfordul az is, hogy a pilóta nélküli légi járművel nekirepülnek egy ablaküvegnek, egy autónak vagy egy embertömegnek. Szintén gyakoriak a híres emberek kikémlelésével kapcsolatos és a titkosszolgálati hírszerző akciók. Egy drón e szervezetek meghosszabbított karja, mind a távolságot, az időt és a magasságot tekintve. Amennyiben pedig valaki feltör egy robotrepülőgépet, akkor azzal berepülhet egy erőműbe vagy egy laktanyába."
"A pilóta nélküli légi járművek ráadásul felerősítik a meglévő kockázatokat. Az e veszélyekkel szembeni lehetséges védekezési mechanizmusok közül kiemelkedik az óvatosság. Aki például kerítést épít, annak már fel kell tekintenie az égre is. Veszélyes dolog a biztonság hamis illúziójába ringatni magunkat. Már az is megfelelő lehet, ha megakadályozzuk egy épületbe a betekintést.
Figyelembe kell venni, hogy egy drón nagyon magasra repülhet, szinte láthatatlan és alig hallható. Az aktív védelmi mechanizmusok közül a leghatékonyabb a zavarás, de az magánszemélyeknek elérhetetlen, mert nem engedélyezett, s úgy gondolom, ez a következő években sem fog megváltozni. Olyan, hogy valaki gyorsan felállít egy zavaróegységet és ezzel minden frekvenciát megzavar, csak az akciófilmekben van. A valóságban ez a technika tiltott és csak a rendőrségek, illetve a katonaság használhatja. Ráadásul a hatóságok is csak a nagy rendezvények, például a Davosi Világgazdasági Fórum biztosítása esetén vetik be a zavaróegységeket.
A magánszemélyek számára szinte nem léteznek aktív védelmi lehetőségek. Svájcban például tilos a robotrepülőgépek lelövése. A pilóta nélküli légi járművek slaggal való lepermetezése vagy kövekkel való megdobálása is jogilag problémás. Csak akkor büntethető a drónhasználat, ha sikerül a pilótát azonosítani, ebből a szempontból a törvény le van maradva a technika mögött" - nyilatkozta Dominique Brack.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a törvényhozók sok országban már eddig is nagyon sokat tettek a védelemért, például korlátozták a felszállótömeget és meghatározták, hogy mi minősül játékdrónnak és mi nem. Sok helyen nem lehet átlépni egy bizonyos repülési magasságot és vannak alkalmazások, amelyek megmutatják, hogy van-e a közelben például repülőtér. Tehát vannak erőfeszítések és egyes országok nagyon is szigorú szabályokat hoztak, többek között teljes repülési tilalmat vezettek be vagy licencdíjat kell fizetni, esetleg regisztráltatni kell a robotrepülőgépet. Ezeket az intézkedéseket előbb vagy utóbb mindenhol bevezethetik.
A probléma az, hogy a törvények sosem tartották vissza a bűnözőket a bűncselekmények elkövetésétől. Ezért egy vállalatnak vagy egy kritikus infrastruktúra üzemeltetőnek meg kell gondolnia, hogy miként védekezzen a támadásokkal szemben. Megoldást jelenthetnének a licencelt zavaróegységek és a repülőgépek transzpondereihez hasonló digitális helyzetjelzők is, amelyek azonosítanák a körzetben lévő pilóta nélküli légi járműveket. Ezeket az információkat meg lehetne osztani a rendőrségekkel, így a hatóságok akár egyetlen gomb megnyomásával tiltottá tehetnének egy zónát. Ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani, miként azt is, hogy a robotrepülőgépek ne zavarják meg például a mentőhelikopterek munkáját.
A Greenpeace hatásvadász videója arról, hogy egy drónnal nekimennek egy francia atomerőmű betonépületének. Céljuk a figyelemfelkeltés volt
"Az biztos, hogy a következő öt évben a pilóta nélküli légi járművek még inkább önállóan fognak működni. Már ma is vannak például fényképek készítésére önállóan is alkalmas drónok, melyek képesek megadott útvonalat maguktól végigrepülni. A jövőben a robotrepülőgépek képesek lesznek bizonyos utasításokat automatikusan végrehajtani. Így megvalósulhat majd a gyógyszerek elszállítása és szétosztása egy nehezen megközelíthető régióban vagy akár mentőmellények ledobása a bajban lévő hajótörötteknek. Ez az automatizálás minimálisra csökkentheti a kockázatokat is. Lesznek technológiai változások is: a motorok hatékonyabbak lesznek, a repülési időtartam nőni fog, s várhatók előrelépések a napenergiával működő és a könnyű építésű pilóta nélküli légi járművek területén. Ugyanakkor van egy fizikai határa annak, hogy mit tud megtenni megtenni egy drón és mit nem. A hosszú távú repülésekhez vagy a nagy terhek elszállítására mindig hatékonyabb lesz egy helikopter" - mondta végül a Swisscom munkatársa.
