Berta Sándor
Google - egyelőre nem lesz módosított kínai kereső
Sundar Pichai cáfolta, hogy módosított keresőt fejlesztenének a kínai piacra, ugyanakkor azt elismerte, hogy voltak ilyen elképzeléseik. Az információkhoz való hozzáférés emberi alapjog, ez pedig szerinte idővel akár érv is lehet a kínai kereső létrehozása mellett.
Mostanában sűrűn kénytelenek az amerikai Kongresszusba utazni a szilicíum-völgyi óriáscégek vezetői: a Facebook vezér Mark Zuckerberg és Twitter vezető Jack Dorsey után most a Google volt soron, Sundar Pichai-t izzasztották meg a politikusok kamerák kereszttűzében. A Google első embere a meghallgatáson közel négy órán át válaszolt a képviselők és a szenátorok kérdéseire. Az igazságügyi bizottság elnöke, Bob Goodlatte felvezető beszédében kiemelte, hogy az online technológia a modern élet elválaszthatatlan részévé vált, és egyes szolgáltatásai, mint a közösségi média és a keresőmotorok elnyomhatnak nézőpontokat és manipulálhatják a közvélemény álláspontját.
A Google vezetője sietett leszögezni, hogy jelenleg nincsenek terveik egy kínai kereső fejlesztésére, illetve egy ilyen szolgáltatás elindítására az ázsiai államban. A republikánus szenátorok felvetéseire válaszul hangsúlyozta, hogy a társaság nem nyomja el és nem szorítja háttérbe a konzervatív véleményeket. Kijelentette, hogy politikailag elfogulatlanul vezeti a vállalatot. Lamar Smith texasi képviselő erre válaszul azt állította, hogy Donald Trump elnöksége óta a konzervatív hangokat egyszerűen elhallgattatja a Google. Az egyik kollégája pedig azt vetette fel, hogy miért bukkan fel Donald Trump elnök képe az idiot szóra való rákereséskor.
Tom Marino képviselő óva intette az óriáscéget attól, hogy megvárja, amíg a kormányzat beavatkozik és szabályozza a működését, mert az a társaságnak közel sem fog tetszeni. Néhány demokrata politikus pedig azt kifogásolta, hogy túl hangsúlyosan jelenik meg néhány jobboldali híroldal. Témaként felmerültek továbbá a Google adatgyűjtései, Robert Goodlatte, a kongresszus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke például kifejtette, hogy a társaság annyi felhasználói információt gyűjt össze, ami már a Nemzetbiztonsági Ügynökséget is zavarba hozná.
A Google módosított keresőt kínálna Kínában és az ügyben már tárgyalt is a helyi kormány képviselőivel. A projekt Dragonfly néven fut, de a vállalat eddig még nem erősítette meg hivatalosan a terv létezését. Sundar Pichai, az óriáscég vezetője korábban annyit elismert, hogy vannak kísérleteik, de már ez is elegendő volt arra, hogy az alkalmazottak lázongani kezdjenek. A Google több mint 1400 munkatársa írta alá a megfogalmazott tiltakozó levelet és Mike Pence amerikai alelnök is azt követelte a cégtől, hogy állítsa le a tervei megvalósítását. December elején pedig a a Google 300 alkalmazottja írt nyílt levelet, amelyben leszögezték, hogy nem akarnak módosított keresőt készíteni a kínai piacra és követelték a fejlesztés azonnali leállítását. A Google Employees against Dragonfly nevű csoport tagjai azt követelték, hogy a társaság bizonyos értékeket helyezzen újra a nyereség elé. Külön botrányt okozott, hogy a vállalat adatvédelmi és a biztonsági szakértők bevonása nélkül fejleszti a kínai keresőjét, mindez elsősorban Scott Beaumontnak, a Google kínai üzletét vezető menedzsernek köszönhető.
Mostanában sűrűn kénytelenek az amerikai Kongresszusba utazni a szilicíum-völgyi óriáscégek vezetői: a Facebook vezér Mark Zuckerberg és Twitter vezető Jack Dorsey után most a Google volt soron, Sundar Pichai-t izzasztották meg a politikusok kamerák kereszttűzében. A Google első embere a meghallgatáson közel négy órán át válaszolt a képviselők és a szenátorok kérdéseire. Az igazságügyi bizottság elnöke, Bob Goodlatte felvezető beszédében kiemelte, hogy az online technológia a modern élet elválaszthatatlan részévé vált, és egyes szolgáltatásai, mint a közösségi média és a keresőmotorok elnyomhatnak nézőpontokat és manipulálhatják a közvélemény álláspontját.
A Google vezetője sietett leszögezni, hogy jelenleg nincsenek terveik egy kínai kereső fejlesztésére, illetve egy ilyen szolgáltatás elindítására az ázsiai államban. A republikánus szenátorok felvetéseire válaszul hangsúlyozta, hogy a társaság nem nyomja el és nem szorítja háttérbe a konzervatív véleményeket. Kijelentette, hogy politikailag elfogulatlanul vezeti a vállalatot. Lamar Smith texasi képviselő erre válaszul azt állította, hogy Donald Trump elnöksége óta a konzervatív hangokat egyszerűen elhallgattatja a Google. Az egyik kollégája pedig azt vetette fel, hogy miért bukkan fel Donald Trump elnök képe az idiot szóra való rákereséskor.
Tom Marino képviselő óva intette az óriáscéget attól, hogy megvárja, amíg a kormányzat beavatkozik és szabályozza a működését, mert az a társaságnak közel sem fog tetszeni. Néhány demokrata politikus pedig azt kifogásolta, hogy túl hangsúlyosan jelenik meg néhány jobboldali híroldal. Témaként felmerültek továbbá a Google adatgyűjtései, Robert Goodlatte, a kongresszus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke például kifejtette, hogy a társaság annyi felhasználói információt gyűjt össze, ami már a Nemzetbiztonsági Ügynökséget is zavarba hozná.
A Google módosított keresőt kínálna Kínában és az ügyben már tárgyalt is a helyi kormány képviselőivel. A projekt Dragonfly néven fut, de a vállalat eddig még nem erősítette meg hivatalosan a terv létezését. Sundar Pichai, az óriáscég vezetője korábban annyit elismert, hogy vannak kísérleteik, de már ez is elegendő volt arra, hogy az alkalmazottak lázongani kezdjenek. A Google több mint 1400 munkatársa írta alá a megfogalmazott tiltakozó levelet és Mike Pence amerikai alelnök is azt követelte a cégtől, hogy állítsa le a tervei megvalósítását. December elején pedig a a Google 300 alkalmazottja írt nyílt levelet, amelyben leszögezték, hogy nem akarnak módosított keresőt készíteni a kínai piacra és követelték a fejlesztés azonnali leállítását. A Google Employees against Dragonfly nevű csoport tagjai azt követelték, hogy a társaság bizonyos értékeket helyezzen újra a nyereség elé. Külön botrányt okozott, hogy a vállalat adatvédelmi és a biztonsági szakértők bevonása nélkül fejleszti a kínai keresőjét, mindez elsősorban Scott Beaumontnak, a Google kínai üzletét vezető menedzsernek köszönhető.