Berta Sándor
Drónokat vet be a drogültetvények ellen Kolumbia
A dél-amerikai ország kormánya egyelőre teszteli az új eljárást. A termesztőknek nagyon megéri a kokacserje, így kevés értelme van.
A kolumbiai kabinet úgy döntött, hogy növények ellen kifejlesztett mérget vet be drónokkal a drogültetvények ellen. A döntésre azután került sor, hogy kiderült: tavaly rekordszintet ért el a helyi drogültetvények mérete. Az akcióval ezt a folyamatot akarják megakasztani.
A kolumbiai rendőrség megbízásából tíz robotrepülőgépet vetnek be a kokacserje-ültetvények ellen. A 23 kilogramm súlyú pilóta nélküli légi járműveket elsősorban a megközelíthetetlen területeken lévő területek felderítésére használják, majd ezután mélyrepülésben glifozátot engednek ki, amely a gyártói adatok alapján a cserjék 90 százalékát megsemmisíti. A glifozát világszerte elismert gyomirtó szernek számít, a felhasználása az elmúlt években radikálisan megnőtt. Az alacsony bevetési magassággal próbálják minimalizálni a környező növényvilágban keletkező károkat.
Kolumbiában 2012-ben mérsékelték, majd 2016-ban leállították a glifozátra építő drogellenes akciókat. Az ok az volt, hogy az ENSZ a gyomirtó szert rákkeltőnek minősítette. Az alkalmazása ettől függetlenül rendkívül bevált, hiszen 2001 és 2012 között drasztikus mértékben csökkent a drogültetvények száma és területe. Az akciók leállítását követően e terület ismét növekedni kezdett és meghaladta a 2000 négyzetkilométert. Kiderült, hogy a drónok sokkal precízebben tudják használni a glifozátot, mint a repülőgépek, ezért kevésbé veszélyes az alkalmazása és elkerülhetők a járulékos károk.
A pilóta nélküli légi járműveket a Fumi Drones SAS nevű cég gyártja, és ki is képezi a helyi rendőröket a drónok irányítására. A projekt része a kolumbiai kokacserje-ellenes kormányprogramnak. Iván Duque kolumbiai elnök korábban bejelentette, hogy az országban ki akarja irtani az összes kokacserjét. Az elképzelést bírálók viszont azzal érveltek, hogy a robotrepülőgépek csupán műszaki megoldást jelentenek a szükséges politikai megoldás helyett. A kokacserje-termesztőknek ugyanis legális alternatívákat is kellene kínálni, amelyek segítségével biztosíthatnák a jövőbeli megélhetésüket.
A kolumbiai kabinet úgy döntött, hogy növények ellen kifejlesztett mérget vet be drónokkal a drogültetvények ellen. A döntésre azután került sor, hogy kiderült: tavaly rekordszintet ért el a helyi drogültetvények mérete. Az akcióval ezt a folyamatot akarják megakasztani.
A kolumbiai rendőrség megbízásából tíz robotrepülőgépet vetnek be a kokacserje-ültetvények ellen. A 23 kilogramm súlyú pilóta nélküli légi járműveket elsősorban a megközelíthetetlen területeken lévő területek felderítésére használják, majd ezután mélyrepülésben glifozátot engednek ki, amely a gyártói adatok alapján a cserjék 90 százalékát megsemmisíti. A glifozát világszerte elismert gyomirtó szernek számít, a felhasználása az elmúlt években radikálisan megnőtt. Az alacsony bevetési magassággal próbálják minimalizálni a környező növényvilágban keletkező károkat.
Kolumbiában 2012-ben mérsékelték, majd 2016-ban leállították a glifozátra építő drogellenes akciókat. Az ok az volt, hogy az ENSZ a gyomirtó szert rákkeltőnek minősítette. Az alkalmazása ettől függetlenül rendkívül bevált, hiszen 2001 és 2012 között drasztikus mértékben csökkent a drogültetvények száma és területe. Az akciók leállítását követően e terület ismét növekedni kezdett és meghaladta a 2000 négyzetkilométert. Kiderült, hogy a drónok sokkal precízebben tudják használni a glifozátot, mint a repülőgépek, ezért kevésbé veszélyes az alkalmazása és elkerülhetők a járulékos károk.
A pilóta nélküli légi járműveket a Fumi Drones SAS nevű cég gyártja, és ki is képezi a helyi rendőröket a drónok irányítására. A projekt része a kolumbiai kokacserje-ellenes kormányprogramnak. Iván Duque kolumbiai elnök korábban bejelentette, hogy az országban ki akarja irtani az összes kokacserjét. Az elképzelést bírálók viszont azzal érveltek, hogy a robotrepülőgépek csupán műszaki megoldást jelentenek a szükséges politikai megoldás helyett. A kokacserje-termesztőknek ugyanis legális alternatívákat is kellene kínálni, amelyek segítségével biztosíthatnák a jövőbeli megélhetésüket.
