Berta Sándor
Cambridge Analytica-ügy - bátorította a cégeket a Facebook?
Egy nagyon ritka eljárásban maga a brit parlament foglalta le a közösségi hálózatot üzemeltető cég belső dokumentumait.
Bizalmas e-mailek támaszthatják alá, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett. Damian Collins a média, kulturális és sportbizottság elnöke elküldte egy alkalmazottját a Six4Three nevű szoftvercég alapítójának szállodájába, aki éppen Londonban volt üzleti úton. Ő közölte vele, hogy két órája van átadni az üggyel kapcsolatos, a cégvezetők egymás közt váltott bizalmas emailjeit és egyéb anyagokat. Ellenkezés esetén a parlamentbe kisérik, és börtön- és pénzbüntetés fenyegeti a hatóságokkal történő együttműködés megtagadása miatt.
A Six4Three jelenleg jogi vitában van a Facebookkal, amelynek azt vetette a szemére, hogy tudott arról, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos irányelveit kihasználhatják arra, hogy különböző vállalatok szinte korlátlanul hozzáférhessenek a felhasználók, a barátaik és azok barátainak személyes adataihoz. A Facebook elvileg nem maga használta fel ezeket az információkat, hanem a partnerei figyelmét hívta fel a kiskapura, hogy azok férhessenek hozzá az adatokhoz. A társaság még a kapcsolódó irányelvek megváltoztatása után is, amely intézkedés célja pont a kiskapu befoltozása volt, engedélyezte bizonyos fejlesztőknek, hogy továbbra is hozzáférjenek a Facebookot használók barátainak az az információihoz.
A Six4Three iratokkal tudta bizonyítani az állításait. Ilyen dokumentumok voltak a közösségi oldal magas rangú menedzserei és Mark Zuckerberg közötti bizalmas e-mailek. Ezeket az anyagokat elvileg a két fél közötti jogi vita miatt zárolták és egy amerikai bíróság döntése alapján az Amerikai Egyesült Államokban nem hozhatók nyilvánosságra vagy nem adhatók tovább. A brit parlament éppen ezért foglalta le azokat Londonban és ezzel gyakorlatilag kijátszotta az amerikai ítéletet.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a brit parlament publikussá teszi-e az elektronikus leveleket, de a cég nem valószínű, hogy meg tudja azt akadályozni. Számos ország (Kanada, Írország, Argentína, Brazilia, Szingapúr és Lettország) érintett az ügyben, szóval hatalmas a politikai tét. Az biztos, hogy az iratokat egyelőre arra használják fel, hogy nyomást gyakoroljanak a segítségükkel a Facebookra. A brit képviselők szerint a Facebook még számos fontos kérdést nem válaszolt meg a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatban, a remények szerint azonban ezek a dokumentumok választ adhatnak néhány dologra.
Márciusban vált ismertté, hogy 50 millió Facebook-profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica és ezeket politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a cég, amelyre júliusban a brit adatvédelmi hivatal (ICO) a maximálisan kiszabható pénzbírságot, 500 000 fontot rótt ki azért, mert nem védte meg az ügyfelei adatait és ezáltal törvénysértést követett el. Emellett a konszern nem tette átláthatóvá azt sem, hogy miként szerezhette meg harmadik fél a közösségi platform adatait.
Bizalmas e-mailek támaszthatják alá, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett. Damian Collins a média, kulturális és sportbizottság elnöke elküldte egy alkalmazottját a Six4Three nevű szoftvercég alapítójának szállodájába, aki éppen Londonban volt üzleti úton. Ő közölte vele, hogy két órája van átadni az üggyel kapcsolatos, a cégvezetők egymás közt váltott bizalmas emailjeit és egyéb anyagokat. Ellenkezés esetén a parlamentbe kisérik, és börtön- és pénzbüntetés fenyegeti a hatóságokkal történő együttműködés megtagadása miatt.
A Six4Three jelenleg jogi vitában van a Facebookkal, amelynek azt vetette a szemére, hogy tudott arról, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos irányelveit kihasználhatják arra, hogy különböző vállalatok szinte korlátlanul hozzáférhessenek a felhasználók, a barátaik és azok barátainak személyes adataihoz. A Facebook elvileg nem maga használta fel ezeket az információkat, hanem a partnerei figyelmét hívta fel a kiskapura, hogy azok férhessenek hozzá az adatokhoz. A társaság még a kapcsolódó irányelvek megváltoztatása után is, amely intézkedés célja pont a kiskapu befoltozása volt, engedélyezte bizonyos fejlesztőknek, hogy továbbra is hozzáférjenek a Facebookot használók barátainak az az információihoz.
A Six4Three iratokkal tudta bizonyítani az állításait. Ilyen dokumentumok voltak a közösségi oldal magas rangú menedzserei és Mark Zuckerberg közötti bizalmas e-mailek. Ezeket az anyagokat elvileg a két fél közötti jogi vita miatt zárolták és egy amerikai bíróság döntése alapján az Amerikai Egyesült Államokban nem hozhatók nyilvánosságra vagy nem adhatók tovább. A brit parlament éppen ezért foglalta le azokat Londonban és ezzel gyakorlatilag kijátszotta az amerikai ítéletet.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a brit parlament publikussá teszi-e az elektronikus leveleket, de a cég nem valószínű, hogy meg tudja azt akadályozni. Számos ország (Kanada, Írország, Argentína, Brazilia, Szingapúr és Lettország) érintett az ügyben, szóval hatalmas a politikai tét. Az biztos, hogy az iratokat egyelőre arra használják fel, hogy nyomást gyakoroljanak a segítségükkel a Facebookra. A brit képviselők szerint a Facebook még számos fontos kérdést nem válaszolt meg a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatban, a remények szerint azonban ezek a dokumentumok választ adhatnak néhány dologra.
Márciusban vált ismertté, hogy 50 millió Facebook-profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica és ezeket politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a cég, amelyre júliusban a brit adatvédelmi hivatal (ICO) a maximálisan kiszabható pénzbírságot, 500 000 fontot rótt ki azért, mert nem védte meg az ügyfelei adatait és ezáltal törvénysértést követett el. Emellett a konszern nem tette átláthatóvá azt sem, hogy miként szerezhette meg harmadik fél a közösségi platform adatait.