Berta Sándor
Németország kihátrál a digitális adó mögül
Az európai unió vezető tagállama váratlanul teljesen megváltoztatta a korábbi álláspontját.
Németország eredetileg 600 millió euró bevételre akart szert tenni a nagy internetes konszernekre kivetett digitális adóból. Ehhez képest gyakorlatilag 180 fokos fordulat következett be, hiszen Olaf Scholz alkancellár, pénzügyminiszter csapatától kiszivárgott egy anyag, amely alapján "a nagy digitális vállalatok démonizálása nem célravezető". Ez egyben azt is jelenti, hogy a német szociáldemokraták is hátat fordítottak az elképzelésnek, hiszen Scholz az SPD ideglenes elnöke. A párt a legutóbbi választásokon még a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon megadóztatásának ötletével kampányolt, s Sigmar Gabriel korábbi pártelnök az amerikai digitális óriáscégeket "aszociálisoknak" nevezte.
A mostani dokumentum már úgy fogalmaz, hogy az a nyilvánosan gyakran hangoztatott kijelentés, miszerint az olyan társaságok, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon nem fizetnek adót a nyereségeik után, már nem tartható tovább. A nyereségeket továbbra is ott kellene megadóztatni, ahol e vállalatok székhelye van. Minden más megoldás komoly hátrányokat jelentene az exportból élő Németország számára. Az országnak éppen ezért a nemzetközi szinten is meg kellene akadályoznia egy ilyen jellegű adóztatást. Az irányváltás egyébként annak tükrében nem nevezhető meglepőnek, hogy Scholz és Angela Merkel kancellár legutóbb már nagyon visszafogottan reagált az Európai Bizottság nagy internetes vállalatokat érintő adótervekre.
Márciusban az európai pénzügyminiszterek még azért lobbiztak, hogy az internetes óriáscégek az eddigiektől eltérő módon adózzanak. A dokumentumot Peter Altmaier ügyvezető német pénzügyminiszter is aláírta. Később az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot. Ezek lényege az volt, hogy az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be és csak azokra a társaságokra lehet majd kivetni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Az EU illetékesei úgy számoltak, hogy évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a Mesebergi Nyilatkozatban azt hangsúlyozta, hogy az év végéig meg kell születnie a digitális gazdaság megadóztatásáról szóló európai uniós egyezségnek.
Németország eredetileg 600 millió euró bevételre akart szert tenni a nagy internetes konszernekre kivetett digitális adóból. Ehhez képest gyakorlatilag 180 fokos fordulat következett be, hiszen Olaf Scholz alkancellár, pénzügyminiszter csapatától kiszivárgott egy anyag, amely alapján "a nagy digitális vállalatok démonizálása nem célravezető". Ez egyben azt is jelenti, hogy a német szociáldemokraták is hátat fordítottak az elképzelésnek, hiszen Scholz az SPD ideglenes elnöke. A párt a legutóbbi választásokon még a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon megadóztatásának ötletével kampányolt, s Sigmar Gabriel korábbi pártelnök az amerikai digitális óriáscégeket "aszociálisoknak" nevezte.
A mostani dokumentum már úgy fogalmaz, hogy az a nyilvánosan gyakran hangoztatott kijelentés, miszerint az olyan társaságok, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon nem fizetnek adót a nyereségeik után, már nem tartható tovább. A nyereségeket továbbra is ott kellene megadóztatni, ahol e vállalatok székhelye van. Minden más megoldás komoly hátrányokat jelentene az exportból élő Németország számára. Az országnak éppen ezért a nemzetközi szinten is meg kellene akadályoznia egy ilyen jellegű adóztatást. Az irányváltás egyébként annak tükrében nem nevezhető meglepőnek, hogy Scholz és Angela Merkel kancellár legutóbb már nagyon visszafogottan reagált az Európai Bizottság nagy internetes vállalatokat érintő adótervekre.
Márciusban az európai pénzügyminiszterek még azért lobbiztak, hogy az internetes óriáscégek az eddigiektől eltérő módon adózzanak. A dokumentumot Peter Altmaier ügyvezető német pénzügyminiszter is aláírta. Később az Európai Bizottság új szabályokra tett javaslatot. Ezek lényege az volt, hogy az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be és csak azokra a társaságokra lehet majd kivetni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Az EU illetékesei úgy számoltak, hogy évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a Mesebergi Nyilatkozatban azt hangsúlyozta, hogy az év végéig meg kell születnie a digitális gazdaság megadóztatásáról szóló európai uniós egyezségnek.