Berta Sándor
Digitális adó mellett lobbizik Ausztria
Az európai uniós tagállam gyorsan bevezetné az új adót.
Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét az év végéig Ausztria tölti be. Nyugati szomszédunk elszánt abban a tekintetben, hogy szükség van Európában a digitális adóra, ráadásul azt gyorsan kell bevezetni. A bécsi kormánynak már van is egy koncepciója. Az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek legutóbbi brüsszeli találkozóján nem véletlenül volt téma a digitális adó és annak mielőbbi bevezetése. Ha az Európai Unióban gyorsan nem születik egyezség a digitális adó bevezetéséről, akkor Ausztria az adót a saját határain belül vezeti be a digitális szolgáltatásokra, például az online reklámokra és a felhasználói adatok értékesítésére. Az intézkedés célja a helyi média védelme és a tisztességesebb piaci verseny biztosítása lenne.
Gabriel Felbermayr, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) vezetője és Jens Südekum düsseldorfi professzor egyaránt úgy vélte, hogy az online szolgáltatásokra kivetett digitális adó - adott esetben és bizonyos körülmények között - megakadályozhat egy Európa és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút. Reinhard Bütikofer, a Zöldek európai parlamenti képviselője leszögezte: ha az Amerikai Egyesült Államok megtámadja az Európai Unió központi iparát, akkor az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a vezető amerikai ágazatok is adót fizessenek a kontinensünkön.
Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke is úgy gondolja, hogy a digitális adó eszköz a kereskedelmi háborúban, azonban egy nem szimpatikus vagy vitatott piaci előny nehezen törhető meg pusztán adókkal. Erre a célra a helyes eszköz a versennyel kapcsolatos jog. Fuest szerint pusztán adókkal harcolni egy cég ellen meglehetősen kockázatos, sokkal fontosabb lenne olyan adózási szabályok bevezetése, amelyek kimondják, hogy az adó fizetése a fogyasztás helyéhez kötődik. Ez nagyobb bevételeket eredményezne és hatásosabb lenne, mint egy új digitális adó kidolgozása és bevezetése.
Ennek ellenére a Hartwig Löger osztrák pénzügyminiszter jelezte, hogy folytatja a nyomásgyakorlást és meggyőződése, hogy hosszú távon a digitális telephelyeket kell a közvetlen, nyereségorientált adózás alapjainak tekinteni. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron valószínűleg támogatni fogja a dolgot, hiszen korábban azt hangsúlyozták, hogy a digitális gazdaság megadóztatásáról 2018 végéig meg kell születnie az európai uniós egyezségnek. Az Európai Bizottság márciusban javasolta, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a vállalkozások és a felhasználók közötti kapcsolat létrejön.
Clemens Fuest egyébként már áprilisban óva intette a politikusokat egy ilyen megoldás bevezetésétől. A szakember amiatt is aggódott, hogy az USA válaszolhat az Európai Unió lépésére és kitalálhat egy ellenadót, mert - jogosan - úgy fogja értékelni a lépést, hogy az csak az amerikai vállalkozások ellen irányul és jó érvei lesznek egy ellenintézkedéshez. Sor kerülhet például az európai autók elleni büntetővámok bevezetésére, ráadásul az EU lépése megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is.
Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét az év végéig Ausztria tölti be. Nyugati szomszédunk elszánt abban a tekintetben, hogy szükség van Európában a digitális adóra, ráadásul azt gyorsan kell bevezetni. A bécsi kormánynak már van is egy koncepciója. Az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek legutóbbi brüsszeli találkozóján nem véletlenül volt téma a digitális adó és annak mielőbbi bevezetése. Ha az Európai Unióban gyorsan nem születik egyezség a digitális adó bevezetéséről, akkor Ausztria az adót a saját határain belül vezeti be a digitális szolgáltatásokra, például az online reklámokra és a felhasználói adatok értékesítésére. Az intézkedés célja a helyi média védelme és a tisztességesebb piaci verseny biztosítása lenne.
Gabriel Felbermayr, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) vezetője és Jens Südekum düsseldorfi professzor egyaránt úgy vélte, hogy az online szolgáltatásokra kivetett digitális adó - adott esetben és bizonyos körülmények között - megakadályozhat egy Európa és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút. Reinhard Bütikofer, a Zöldek európai parlamenti képviselője leszögezte: ha az Amerikai Egyesült Államok megtámadja az Európai Unió központi iparát, akkor az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a vezető amerikai ágazatok is adót fizessenek a kontinensünkön.
Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke is úgy gondolja, hogy a digitális adó eszköz a kereskedelmi háborúban, azonban egy nem szimpatikus vagy vitatott piaci előny nehezen törhető meg pusztán adókkal. Erre a célra a helyes eszköz a versennyel kapcsolatos jog. Fuest szerint pusztán adókkal harcolni egy cég ellen meglehetősen kockázatos, sokkal fontosabb lenne olyan adózási szabályok bevezetése, amelyek kimondják, hogy az adó fizetése a fogyasztás helyéhez kötődik. Ez nagyobb bevételeket eredményezne és hatásosabb lenne, mint egy új digitális adó kidolgozása és bevezetése.
Ennek ellenére a Hartwig Löger osztrák pénzügyminiszter jelezte, hogy folytatja a nyomásgyakorlást és meggyőződése, hogy hosszú távon a digitális telephelyeket kell a közvetlen, nyereségorientált adózás alapjainak tekinteni. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron valószínűleg támogatni fogja a dolgot, hiszen korábban azt hangsúlyozták, hogy a digitális gazdaság megadóztatásáról 2018 végéig meg kell születnie az európai uniós egyezségnek. Az Európai Bizottság márciusban javasolta, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a vállalkozások és a felhasználók közötti kapcsolat létrejön.
Clemens Fuest egyébként már áprilisban óva intette a politikusokat egy ilyen megoldás bevezetésétől. A szakember amiatt is aggódott, hogy az USA válaszolhat az Európai Unió lépésére és kitalálhat egy ellenadót, mert - jogosan - úgy fogja értékelni a lépést, hogy az csak az amerikai vállalkozások ellen irányul és jó érvei lesznek egy ellenintézkedéshez. Sor kerülhet például az európai autók elleni büntetővámok bevezetésére, ráadásul az EU lépése megsértené az általános nemzetközi adóztatási elveket is.