Berta Sándor
Uganda - dühösek az emberek a WhatsApp-adó miatt
Sok helyi felhasználó nem éri el a közösségi platformokat az adó bevezetése óta.
Június elején derült ki, hogy WhatsApp-adót vezet be Uganda. A döntést azzal indokolták a képviselők, hogy az állam drága infrastruktúrákat - például WiFi-hotspotokat - biztosít azért, hogy a közösségi portálokat használni lehessen és így - legalább részben - a felhasználók is beszállhatnak az infrastruktúra finanszírozásába. Az adó naponta 200 ugandai shilling, átszámítva körülbelül 16 forint. Ez éves szinten körülbelül 5800 forint plusz költséget jelentene, amely egy ugandai polgár átlagos bevételének körülbelül 3 százalékát jelenti. Nem véletlen, hogy az emberek már akkor sem nagyon örültek az intézkedésnek.
Nos, az azóta eltelt bő egy hónap mindenkit szembesített a döntés következményeivel. A 40 millió ugandainak körülbelül a fele rendelkezik interneteléréssel, közülük több tízezren már elveszítették a kapcsolatot a vidéken élő rokonaikkal. Bobi Wine ellenzéki képviselő úgy kommentálta a jelenséget, hogy a hangulat őrült, az emberek pedig dühösek. Ő és a különböző emberi jogi szervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az adóval a kormány a véleményszabadságot akarta korlátozni.
Érdekesség, hogy kenyai fejlesztők már évekkel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelynél a telefonszám váltja ki a bankszámlát. Így a felhasználók bármit kifizethetnek, a taxirendeléstől az új gépkocsi vásárlásáig. A megoldással évente körülbelül 16 milliárd dollárt utalnak át ilyen módon a helyiek. Ez az összeg a négyszerese az ugandai költségvetésnek. Yoweri Kaguta Museveni ugandai elnök kitalálta, hogy ezeket a tranzakciókat is megadóztatják. Az eredeti terv 1 százalékos adó bevezetése volt, azt végül a nagy felháborodás hatására 0,5 százalékra csökkentették le. A kormány közölte, hogy az így befolyó bevételekből infrastruktúra-projekteket finanszíroznak majd. A lakosság azonban már nem hisz az ígéretekben és már tüntetéseket tervez - ha kell, okostelefonok nélkül is.
Június elején derült ki, hogy WhatsApp-adót vezet be Uganda. A döntést azzal indokolták a képviselők, hogy az állam drága infrastruktúrákat - például WiFi-hotspotokat - biztosít azért, hogy a közösségi portálokat használni lehessen és így - legalább részben - a felhasználók is beszállhatnak az infrastruktúra finanszírozásába. Az adó naponta 200 ugandai shilling, átszámítva körülbelül 16 forint. Ez éves szinten körülbelül 5800 forint plusz költséget jelentene, amely egy ugandai polgár átlagos bevételének körülbelül 3 százalékát jelenti. Nem véletlen, hogy az emberek már akkor sem nagyon örültek az intézkedésnek.
Nos, az azóta eltelt bő egy hónap mindenkit szembesített a döntés következményeivel. A 40 millió ugandainak körülbelül a fele rendelkezik interneteléréssel, közülük több tízezren már elveszítették a kapcsolatot a vidéken élő rokonaikkal. Bobi Wine ellenzéki képviselő úgy kommentálta a jelenséget, hogy a hangulat őrült, az emberek pedig dühösek. Ő és a különböző emberi jogi szervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az adóval a kormány a véleményszabadságot akarta korlátozni.
Érdekesség, hogy kenyai fejlesztők már évekkel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelynél a telefonszám váltja ki a bankszámlát. Így a felhasználók bármit kifizethetnek, a taxirendeléstől az új gépkocsi vásárlásáig. A megoldással évente körülbelül 16 milliárd dollárt utalnak át ilyen módon a helyiek. Ez az összeg a négyszerese az ugandai költségvetésnek. Yoweri Kaguta Museveni ugandai elnök kitalálta, hogy ezeket a tranzakciókat is megadóztatják. Az eredeti terv 1 százalékos adó bevezetése volt, azt végül a nagy felháborodás hatására 0,5 százalékra csökkentették le. A kormány közölte, hogy az így befolyó bevételekből infrastruktúra-projekteket finanszíroznak majd. A lakosság azonban már nem hisz az ígéretekben és már tüntetéseket tervez - ha kell, okostelefonok nélkül is.