Berta Sándor

A dolgok interneténél is alkalmaznák a Li-Fi-t

Vannak olyan területek, ahol a wifi nem opció, itt a látható fényen alapuló adatátvitellel kell beérni. Jó hír, hogy a tesztek szerint gyárakban is megfelelő. Először tesztelték a technológiát a dolgok internete ipari alkalmazása kapcsán az OWICELLS nevű projektben, amelynek a célja az volt, hogy megnézzék, miként működik a látható fényen alapuló adatátvitel (LiFi) egy mobil robot esetében egy 5 x 5 négyzetméteres helyiségben. A gép különböző gyártásspecifikus feladatokat végzett el, például alkatrészeket hegesztett össze és ellenőrzött. A LiFi rendkívül robusztus kommunikációt tesz lehetővé, amelynek esetében több LED és fotodióda képes egyszerre adatokat küldeni és fogadni. A jelenlegi rendszerek több mint 100 Mbps-os sebességgel tudják továbbítani az adatokat, a maximális késleltetési idő 5 ezredmásodperc.


A modern gyártástechnikáknak az eddigieknél sokkal rugalmasabbaknak kell lenniük azért, hogy a gyártók jobban tudjanak alkalmazkodni az egyedi ügyfélkívánságokhoz. Az OWICELLS keretében a kutatók azt vizsgálták, hogy miként valósítható meg a mesterséges intelligencia segítségével a felhőkörnyezetben összekötött mobil robotok és eszközök használata. Mindehhez a vezeték nélküli adatátvitel elengedhetetlen, amelynek viszont ugyanolyan megbízhatónak kell lennie, mint egy vezetékes kapcsolatnak. A Li-Fi tehermentesítheti a Wi-Fi-spektrumot és megvalósíthatja a szünetmentes, mobil adatátvitelt az ipari dolgok internete területén. Bebizonyosodott, hogy a Li-Fi megbízhatóan működik a tipikus ipari munkák esetében is.

A Li-Fi előnye a Wi-Fi-vel szemben az, hogy megoldást kínál a kapacitásproblémákra. A Li-Fi a Wi-Fi-nél 10 000-szer nagyobb frekvenciaspektrumot kínál, emellett ezek a rendszerek sokkal kevesebbet fogyasztanak. Nagyobb energiahatékonyság érhető el, különösen akkor, ha a LED-lámpákat az adatátvitellel párhuzamosan még világításra is használják. A Li-Fi rendszerek ezen előnyeik miatt tízszer olcsóbbak, mint a Wi-Fi-s társaik. A költségeket csökkenti, hogy nincs szükség külön antennára sem és a Li-Fi érzékeny területeken, például kórházakban, repülőgépeken és ipari létesítményekben is gond nélkül használható. De a segítségével autók szintén kommunikálhatnak egymással vagy létrehozható egy beltéri navigációs rendszer is, s nem bocsát ki káros sugárzást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    Ha felfele infran menne, akkor max adatletoltesre lenne jo, mert felfele nem tul sok szavszelesseg allna rendelkezesre. Ha abbol indulunk ki, hogy mindenki csak adatokat akar stream-elni a netrol akkor van ertelme az aszimetrikus megoldasoknak, viszont ilyen rendszeren egy voip kapcsolat vagy egy jatek nem tudna tul jol futni, sot igazabol semmi ami felfele is jelentos adatmennyiseget kuldene. A kimeno feny problemaja pedig tovabbra is ott van. Teljesen mindegy, hogy lathato feny vagy hosugarzas (IR) formajaban kuldi fel az adatokat egy gep, azt latnia kell a router-nek. A wifivel sincs gond ha 4-5 meteresre allitjuk a hatotavot es azon belul maradunk, tovabba soha nem kerul semmilyen objektum a router es a gep kozze. (feny eseten a fo gond az, hogy ha valaki elsetal a lampa es a laptop kozott, akkor kiesik a kapcsolat ming a wifi jel a falon is atmegy (valamennyire).
  • T_I #2
    A visszaút lehetne a nem látható spektrumban, és akkor már nem világít (az embernek láthatóan)
  • kvp #1
    Ennek a technologianak a klasszikus valtozata volt az IrDA adatatvitel, ami elvileg gigabites sebessegekig skalazhato. A gyakorlatban az volt a fo gond, hogy kozvetlen ralatast igenyel.

    Lathato feny eseten meg rosszabb a helyzet, mert ha szukseges a ketiranyu kommunikacio, akkor a kliensekre is lampakat kell helyezni. Az meg rendben van, hogy a plafonon vilagit egy nagyobb lampatest, de ha minden laptop tetejen is, akkor az eleg zavaro fenyszennyezest jelent. Tehat a technologia jo, csak nem tul praktikus.