Berta Sándor
Nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhettek hozzá
A közösségi platform vezetője – a Cambridge Analytica botrány ellenére - egyelőre nem akarja minden ország esetében biztosítani a szigorúbb adatvédelmi szabályokat.
Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója szerint több mint kétmilliárd Facebook-profilhoz férhettek hozzá illetéktelenül és a felhasználók tudta és engedélye nélkül. Zuckerberg szerda kora este, újságírókkal tartott telefonkonferencián ismertette a sajtót is meglepő adatot. "Mi idealista és optimista vállalat vagyunk és az első évtizedben valójában csak azokra a jó dolgokra figyeltünk, amelyek az emberek összehozásából fakadnak" - fogalmazott Zuckerberg. Majd hozzátette: "most már világos, hogy nem figyeltünk eléggé a visszaélések megelőzésére és arra, hogy az emberek hogyan használhatják fel ártalmas célokra is ezeket az eszközöket".
Korábban még Mike Schroepfer, a cég technológiáért felelős vezetője blogbejegyzésben annyit közölt, hogy a brit-amerikai Cambridge Analytica nem 50 millió, hanem 87 millió Facebook-profil adatait szerezte meg, s ebből 71 millió felhasználó volt amerikai. Christopher Wylie, a Facebook egyik volt kutatója - aki az egész adatlopási ügyet kirobbantotta - Twitter-bejegyzésben reagált, s közölte, hogy a Cambridge Analytica még 87 millió felhasználóénál is több profilt dolgozott fel. A Cambridge Analytica pszichológiai profilt állított össze az egyes felhasználók adataiból, s ennek segítségével célzott üzeneteket lehetett küldeni a felhasználónak, befolyásolva ezzel a választói viselkedést. A Facebook a múlt hónapban kitiltotta a brit-amerikai céget az oldalról.
A tegnap este nyilvánosságra került újabb információk nagy visszhangot keltettek a kongresszusban is, ahol a törvényhozók a jövő héten hallgatják meg Zuckerberget. "Minél többet tudunk meg erről az ügyről, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy olyan lavináról van szó, amely a legbecsesebb amerikai értékek egyikét, a magánélethez való jogot sértette meg" - fogalmazott újságíróknak Ed Markey, demokrata párti szenátor, a felsőház kereskedelmi bizottságának tagja. Ez a bizottság hallgatja meg a jövő héten Zuckerberget.
Mindennek ellenére Mark Zuckerberg a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában elutasította azt a felvetést, hogy más államok is profitáljanak a 2018. május 25-én hatályba lépő új európai uniós adatvédelmi irányelvből (GDPR), amely minden adatfeldolgozásra vonatkozni fog. Ugyanakkor a menedzser hangsúlyozta, hogy az új törvény olyan globális változatán dolgoznak, amely az irányelv szellemiségét viszi tovább és amely biztosítja majd, hogy bizonyos jogok a Facebook Európai Unión kívüli szolgáltatásaira is érvényesek legyenek. Azt Zuckerberg viszont nem közölte, hogy mely jogokról van szó, csak annyit árult el, hogy jelenleg is zajlik a részletek kidolgozása és rögzítése.
Adatvédelmi aktivisták már hosszú ideje követelik azt, hogy a nagy amerikai technológiai konszerneknek általánosan be kellene tartaniuk az Európai Unióban érvényes adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos előírásokat, továbbá azok alkalmazását ki kellene terjeszteniük az Európán kívüli felhasználókra is. Nicole Ozer, az Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) technológiai és polgári szabadságjogokért felelős igazgatója rámutatott, hogy az európai uniós jog használatához szükséges rendszerek már rendelkezésre állnak. Zuckerberg kijelentései éppen ezért nem megfelelőek. Az ő véleményük az, hogy ha a felhasználók magánéletét megfelelő módon meg akarják védeni, akkor ezt törvényben rögzíteni kell.
A Szilícium-völgy nagy cégei közül az Apple már jelezte, hogy ugyanazt a védelmet akarja biztosítani az egyesült államokbeli vásárlóinak, mint amelyet az európai ügyfelei is megkapnak majd. Jeff Chester, a Digitális Demokrácia Központ (CDD) ügyvezetője leszögezte: azt szeretnék, hogy a Facebook, a Google és az összes többi vállalat az Amerikai Egyesült Államokban és világszerte is integráljon a rendszerébe minden Európában újonnan bevezetett adatvédelmi és magánéletet védő mechanizmust.
Némi változás azért így is van, a Facebook a korábbinál könnyebben értelmezhető nyelvezetben íródott felhasználási feltételeket és adatkezelési szabályzatot vezet be annak érdekében, hogy a felhasználói könnyebben megértsék az abban foglalt dolgokat. A megújult adatkezelési szabályzatot úgy fogalmazták, hogy a benne foglaltak az átlagemberek számára is könnyen értelmezhetőek legyenek. A cég jogosítványai nem változnak a három évvel ezelőtt publikált, mostanáig hatályos felhasználási feltételek óta és a változás nem érinti a felhasználók által személyre szabott adatvédelmi beállításokat sem. A közösségi oldal emellett egy héten át a felhasználók visszajelzését is várja adatkezelési irányelveivel kapcsolatban.
Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és elnök-vezérigazgatója szerint több mint kétmilliárd Facebook-profilhoz férhettek hozzá illetéktelenül és a felhasználók tudta és engedélye nélkül. Zuckerberg szerda kora este, újságírókkal tartott telefonkonferencián ismertette a sajtót is meglepő adatot. "Mi idealista és optimista vállalat vagyunk és az első évtizedben valójában csak azokra a jó dolgokra figyeltünk, amelyek az emberek összehozásából fakadnak" - fogalmazott Zuckerberg. Majd hozzátette: "most már világos, hogy nem figyeltünk eléggé a visszaélések megelőzésére és arra, hogy az emberek hogyan használhatják fel ártalmas célokra is ezeket az eszközöket".
Korábban még Mike Schroepfer, a cég technológiáért felelős vezetője blogbejegyzésben annyit közölt, hogy a brit-amerikai Cambridge Analytica nem 50 millió, hanem 87 millió Facebook-profil adatait szerezte meg, s ebből 71 millió felhasználó volt amerikai. Christopher Wylie, a Facebook egyik volt kutatója - aki az egész adatlopási ügyet kirobbantotta - Twitter-bejegyzésben reagált, s közölte, hogy a Cambridge Analytica még 87 millió felhasználóénál is több profilt dolgozott fel. A Cambridge Analytica pszichológiai profilt állított össze az egyes felhasználók adataiból, s ennek segítségével célzott üzeneteket lehetett küldeni a felhasználónak, befolyásolva ezzel a választói viselkedést. A Facebook a múlt hónapban kitiltotta a brit-amerikai céget az oldalról.
A tegnap este nyilvánosságra került újabb információk nagy visszhangot keltettek a kongresszusban is, ahol a törvényhozók a jövő héten hallgatják meg Zuckerberget. "Minél többet tudunk meg erről az ügyről, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy olyan lavináról van szó, amely a legbecsesebb amerikai értékek egyikét, a magánélethez való jogot sértette meg" - fogalmazott újságíróknak Ed Markey, demokrata párti szenátor, a felsőház kereskedelmi bizottságának tagja. Ez a bizottság hallgatja meg a jövő héten Zuckerberget.
Mindennek ellenére Mark Zuckerberg a Reuters hírügynökségnek adott exkluzív interjújában elutasította azt a felvetést, hogy más államok is profitáljanak a 2018. május 25-én hatályba lépő új európai uniós adatvédelmi irányelvből (GDPR), amely minden adatfeldolgozásra vonatkozni fog. Ugyanakkor a menedzser hangsúlyozta, hogy az új törvény olyan globális változatán dolgoznak, amely az irányelv szellemiségét viszi tovább és amely biztosítja majd, hogy bizonyos jogok a Facebook Európai Unión kívüli szolgáltatásaira is érvényesek legyenek. Azt Zuckerberg viszont nem közölte, hogy mely jogokról van szó, csak annyit árult el, hogy jelenleg is zajlik a részletek kidolgozása és rögzítése.
Adatvédelmi aktivisták már hosszú ideje követelik azt, hogy a nagy amerikai technológiai konszerneknek általánosan be kellene tartaniuk az Európai Unióban érvényes adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos előírásokat, továbbá azok alkalmazását ki kellene terjeszteniük az Európán kívüli felhasználókra is. Nicole Ozer, az Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) technológiai és polgári szabadságjogokért felelős igazgatója rámutatott, hogy az európai uniós jog használatához szükséges rendszerek már rendelkezésre állnak. Zuckerberg kijelentései éppen ezért nem megfelelőek. Az ő véleményük az, hogy ha a felhasználók magánéletét megfelelő módon meg akarják védeni, akkor ezt törvényben rögzíteni kell.
A Szilícium-völgy nagy cégei közül az Apple már jelezte, hogy ugyanazt a védelmet akarja biztosítani az egyesült államokbeli vásárlóinak, mint amelyet az európai ügyfelei is megkapnak majd. Jeff Chester, a Digitális Demokrácia Központ (CDD) ügyvezetője leszögezte: azt szeretnék, hogy a Facebook, a Google és az összes többi vállalat az Amerikai Egyesült Államokban és világszerte is integráljon a rendszerébe minden Európában újonnan bevezetett adatvédelmi és magánéletet védő mechanizmust.
Némi változás azért így is van, a Facebook a korábbinál könnyebben értelmezhető nyelvezetben íródott felhasználási feltételeket és adatkezelési szabályzatot vezet be annak érdekében, hogy a felhasználói könnyebben megértsék az abban foglalt dolgokat. A megújult adatkezelési szabályzatot úgy fogalmazták, hogy a benne foglaltak az átlagemberek számára is könnyen értelmezhetőek legyenek. A cég jogosítványai nem változnak a három évvel ezelőtt publikált, mostanáig hatályos felhasználási feltételek óta és a változás nem érinti a felhasználók által személyre szabott adatvédelmi beállításokat sem. A közösségi oldal emellett egy héten át a felhasználók visszajelzését is várja adatkezelési irányelveivel kapcsolatban.