Berta Sándor

Illegálisan értékeltek ki Facebook-profilokat

50 millió profil adatait szerezte meg egy elemzőcég és ezeket politikai célokra használták fel. Nagy a botrány, a Facebook perrel fenyegetőzik, de a baj már megtörtént.

A The New York Times és a London Observer értesülései alapján a Cambridge Analytica nevű politikai adatkezeléssel és -szolgáltatással foglalkozó cég engedély nélkül hozzáférést szerzett 50 millió Facebook-profilhoz és az azokon található személyes adatok segítségével kifejlesztett egy szoftvert, amely Donald Trumpot segítette a 2016-os amerikai elnökválasztás során. A két újság cikkei egy szivárogtató (un. whistleblower), Christopher Wylie által elmondottakon alapulnak. A férfi 2014-ig dolgozott a vállalatnál.

A Cambridge Analyticát Steve Bannon, Donald Trump volt tanácsadója és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója alapította. A társaság mindenre kíváncsi volt: szexuális érdeklődés, becsült IQ, gyermekkori traumák, faj, nem, és ezekből következtettek a politikai meggyőződésre. A cél egyértelműen az volt, hogy bizonyos választói rétegeket célzottan lehessen megszólítani a kampányban.

Az adatok egy kvízjáték, a Thisisyourdigitallife nevű alkalmazás segítségével lettek összegyűjtve. A szoftvert Aleksandr Kogan, a Cambridge-i Egyetem egyik akadémikusa fejlesztette ki a szabadidejében. Kogan vállalkozása, a Global Science Research a Cambridge Analytica munkatársaival közösen 2014 júniusától körülbelül 270 000 választásra jogosult amerikai bevonásával végeztetett el személyiségi teszteket. A válaszolók beleegyeztek abba, hogy az adataikat akadémiai kutatási célokra tárolják el.


A Cambridge Analytica vezérigazgatója, Alexander Nix

A megkérdezett személyek ugyanakkor arról nem tudtak, hogy az alkalmazás nem csupán az ő adataikat gyűjtötte össze, hanem az összes Facebook-ismerősük adatait is, aminek köszönhetően Kogan és kollégái 50 millió Facebook-profilhoz férhettek hozzá. (Ezt akkoriban megengedték a közösségi honlap szabályai.) Ebből 30 millió Facebook-profil elegendő információt tartalmazott ahhoz, hogy azokat ötvözni lehessen egyéb adatokkal és a segítségükkel pszichográfiai profilokat lehessen létrehozni - az egyéneket személyre szóló üzenetekkel megcélozni. Wylie elmondása szerint volt cége inkább pszichológiai hadviselést folytatott, mint egyszerű adatelemzést, ámbátor nem tudni, hogy ez a módszer mennyire volt hatékony. 2016 júniusában a Cambridge Analytica tanácsadóként bekerült Donald Trump választási csapatába, a vállalat több mint 6,2 millió dollárt kapott Trump embereitől.

A Facebook a hírre reagálva bejelentette, hogy kizárta a hálózatából mind a Cambridge Analytica társaságot, mind annak Strategic Communication Laboratories (SCL) nevű anyagcégét. A közösségi platform elítélte a Cambridge Analytica és annak partnereinek eljárását, de azt tagadta, hogy adatszivárgás történt volna. Álláspontjuk szerint kapitális hiba mindezt a hálózat elleni sikeres betörésként értékelni, hiszen az emberek saját maguk adták meg adataikat, beleegyeztek azok kezelésébe, és semmilyen jelszó vagy érzékeny információ nem került ellopásra.

A két fél közötti vita egyébként már 2015-ben elkezdődött, ugyanis egy másik vállalat, a Eunoia Technologies is megkapta az adatokat. Akkor Kogan, az SCL és az Eunoia egyaránt arról biztosította a platformot, hogy minden tárolt felhasználói adatot töröltek és a Facebook eltávolította a rendszeréből a Thisisyourdigitallife programot. Most ismertté vált, hogy ez mégsem történt meg, ezért a Facebook minden lépésre kész, akár jogi útra is terelheti az ügyet.

Az elemzőcég úgy reagált a botrányra és a közösségi oldal lépésére, hogy szerződést kötöttek a Global Science Research társasággal és a megállapodás értelmében csak olyan információkat szállíthattak, amelyek összhangban voltak az adatvédelmi előírásokkal. Állítják, minden olyan adatot töröltek, amelyet a Global Science Research rendszeréből kaptak és kapcsolatba léptek a Facebookkal, hogy olyan gyorsan megoldják a problémát, amilyen hamar csak lehetséges. Leszögezték, hogy a Kogan által gyűjtött adatokat nem használták fel Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányában.

Mindenesetre az ügynek lesz folytatása, ugyanis Massachusetts államügyésze bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indított, és két demokrata párti szenátor, a minnesotai Amy Klobuchar és a virginiai Mark Warner is felszólította Mark Zuckerberget, hogy a kongresszus előtt adjon választ kérdéseikre. Klobuchar szenátor szerint a Facebook vezetőségének tudomása volt az adatok felhasználásáról "politikai reklámokra és a választói magatartás befolyásolására". A Facebook azzal, hogy adataik felhasználásáról nem értesítette az érintetteket, megsértette számos szövetségi állam adatkezelési törvényeit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rajdi #9
    Most tegye fel a kezét, aki azt hiszi hogy a Facebook az oka, vagy egyetlen elővehető platformja a neten ezeknek a "jelenségeknek" Lehet rá mutogatni, de nélküle is mindent lehet tudni az emberről, mit venne, mit vett, mire veri ki, vagy mi érdekli, miről mit gondol stb... Csak a Facebookra mutogatni olyan kicsit, mint a környezetszennyezésért a Volkswagent okolni. Persze hogy a legnagyobb nyilvános platform a Facebook, de nem hiszem hogy nélküle már bárki anonim aradna ahogy felmegy a netre...
  • duke #8
    A 20 eves a MATRIX film idejeben meg nem lehetett tudni, hogy mikor hogyan valosul meg a filmbeli allapot, de mostanra egyertelmu, hogy korunk matrixa az maga a fosbuk. Amibol ki kell szabaditani az ontudatlan agymosott, embereket akkor is ha nem akarjak. Egyertelmuen fel kene lepni ellene, egyenileg is, meg allami szinten is korlatozni akadalyozni kene, mar csak az aggresziv cenzurazas, miatt is, amit jelenleg csinalnak.
  • gothmog #7
    „a Gondolatrendőrséget, amely teleképeket használ (olyan televíziót, amely kamerát tartalmaz, és a Párt minden tagjának lakásában, majdnem az összes szobában megtalálható)” forrás:wikipedia

    Szóval az van, hogy Orwell tévedett, a teleképek nem a lakás helyiségeiben vannak telepítve, hanem ott vannak mindannyiunk zsebében. Mennyivel elegánsabb, nem? Ja és nem kell törvényileg kötelezővé tenni a használatát, mivel a népesség elegendően nagy (egyébként szavazati joggal bíró) hányada önként oszt meg magáról mindent olyat, amire kíváncsiak lehetnek. És még büszkék is rá.
  • Avanindra #6
    Ha Clintonéknak lett volna ennyi sütnivalója, és ők csinálják, akkor nem lenne gond... :D Respect a kivitelezőknek
  • Skylake #4
    Általában az egységsugarú usernek azt szoktam mondani: persze bogaram, bármit kitehetsz, és bármit megtalálhatsz. De ez azzal jár, hogy bármit amit kitettél, az potenciálisan örökké hozzád lesz kapcsolható, még ha te azt már régen elfelejtetted is. Aktivitásod pedig pontosan úgy követhető, mintha odaülnének melléd. Úgyhogy legyél észnél! (Ezt követően pedig általában tehetem föl azokat a tracking kiiktató megoldásokat, amelyeket én digitális önérvényesítés és személyes szuverenitás kulcseszközeinek tekintek.)
  • Skylake #3
    Ha elegendő pénzt kínál akármelyik kormányzat a big data bármely arisztokratájának, minden adat amit kér oda lesz adva, mégpedig úgy, hogy az adott cég fog falazni ehhez technikailag.

    Sőt, e rendszerek esetében a működtetés egyik lényeges funkciója éppen ez a kereskedelmi mellett. Most mégis, ki az a hülye, aki azt hiszi, hogy ekkora, és ilyen komplex adattömegre pont kormányzatok nem fognak rálátni, ha erre igényük van? Az USA kormányának valószínűsíthető permanens hozzáférése mellett?
  • wraithLord #2
    Gondolom, ez is úgy működik, mint bármi más, hogy amíg nem kerül nyilvánosság elé, addig oké. Utána már csak a látszat kedvéért is cirkuszolni kell. :D Ráadásul így más is hasznot húzhat belőle. :D
  • tom_pika #1
    De hisz nem pont erre való a fészbúk? Ja vagy csak akkor, ha titokban csinálják?