Berta Sándor
Jogsértő a Facebook álnevek elleni szabálya
A cég előírná a valós név használatát, de ezt Európában nem teheti meg. A közösségi oldalon az előzetes beállítások, valamint a felhasználási feltételek és adatvédelmi dolgok egy része sérti a hatályos német fogyasztói jogokat.
A Berlini Tartományi Bíróság az első fokú, nem jogerős ítéletében részben helyt adott a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) által korábban benyújtott keresetnek. Heiko Dünkel, a szervezet jogi referense közölte, hogy a Facebook az adatvédelem szempontjából barátságtalan dolognak számító előzetes beállításokat elrejtette a magánszféra beállításaival kapcsolatos központban, de erről a regisztráció során nem tájékoztatta megfelelően az embereket. Ez jogsértő, ugyanis a szövetségi adatvédelmi törvény alapján a személyes adatok csak az érintettek beleegyezésével lehet gyűjteni és felhasználni. Ahhoz, hogy az emberek engedélyezhessék ezt, a szolgáltatók kötelesek világosan tájékoztatni őket az adatok felhasználásának módjáról és céljáról. Ezt pedig a Facebook nem tette meg.
Mint kiderült, emellett a platform mobiltelefonos alkalmazásában aktiválva volt egy helymeghatározó szolgáltatás, amely elárulta a chatpartnereknek a másik fél tartózkodási helyét, míg a magánszférával kapcsolatos beállításokban szintén előre be volt állítva, hogy a keresők egy hivatkozást kapjanak a résztvevőkről. Ezáltal a személyes Facebook-profilt mindenki gyorsan és könnyen megtalálhatta. Az ügyben eljáró bírók úgy döntöttek, hogy a VZBV által kifogásolt mind az öt előzetes beállítás hatástalan volt, s egyik esetben sem volt biztosítva, hogy ezeket a felhasználók tudomásul vehessék vagy ezekbe beleegyezhessenek.
A bíróság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a felhasználási feltételek nyolc pontja is hatástalan volt. Ezek többek között egy olyan előre megfogalmazott beleegyező nyilatkozatot tartalmaztak, amely szerint a Facebook a különböző személyek neveit és profilképeit "kereskedelmi, szponzorációs vagy ezekkel rokon tartalmakhoz" alkalmazhatja és az adatokat az Amerikai Egyesült Államokba továbbíthatja. A bírók leszögezték, hogy az ilyen előre megfogalmazott nyilatkozatokkal nem lehet hatékonyan elfogadtatni az adatfelhasználást. Szintén elfogadhatatlan volt az a pont, amely alapján a felhasználók kötelesek a saját nevüket és adataikat használni. Dünkel hangsúlyozta, hogy az online szolgáltatások üzemeltetői kötelesek az embereknek a névtelen használatot is lehetővé tenni, akár álnevek segítségével is.
A VZBV ugyanakkor nem tudott sikeresen fellépni a reklámszlogen ellen, hogy a Facebookon ingyenes a hirdetés. A szövetség azzal érvelt, hogy a felhasználók nem euróval, hanem az adataikkal fizetnek a közösségi portál használatáért, ráadásul ezzel sok pénzhez is juttatják a vállalatot. Ezt az érvelést viszont a bíróság nem fogadta el.
Jing Zhao kínai újságíró 2011 szeptemberében azt mondta, hogy biztonsági kockázat az álnevek használatának betiltása. 2012 decemberében Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi hatósága úgy döntött, hogy a platform nem kötelezheti a felhasználóit arra, hogy a saját nevükkel legyenek jelen az oldalon.
A Berlini Tartományi Bíróság az első fokú, nem jogerős ítéletében részben helyt adott a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) által korábban benyújtott keresetnek. Heiko Dünkel, a szervezet jogi referense közölte, hogy a Facebook az adatvédelem szempontjából barátságtalan dolognak számító előzetes beállításokat elrejtette a magánszféra beállításaival kapcsolatos központban, de erről a regisztráció során nem tájékoztatta megfelelően az embereket. Ez jogsértő, ugyanis a szövetségi adatvédelmi törvény alapján a személyes adatok csak az érintettek beleegyezésével lehet gyűjteni és felhasználni. Ahhoz, hogy az emberek engedélyezhessék ezt, a szolgáltatók kötelesek világosan tájékoztatni őket az adatok felhasználásának módjáról és céljáról. Ezt pedig a Facebook nem tette meg.
Mint kiderült, emellett a platform mobiltelefonos alkalmazásában aktiválva volt egy helymeghatározó szolgáltatás, amely elárulta a chatpartnereknek a másik fél tartózkodási helyét, míg a magánszférával kapcsolatos beállításokban szintén előre be volt állítva, hogy a keresők egy hivatkozást kapjanak a résztvevőkről. Ezáltal a személyes Facebook-profilt mindenki gyorsan és könnyen megtalálhatta. Az ügyben eljáró bírók úgy döntöttek, hogy a VZBV által kifogásolt mind az öt előzetes beállítás hatástalan volt, s egyik esetben sem volt biztosítva, hogy ezeket a felhasználók tudomásul vehessék vagy ezekbe beleegyezhessenek.
A bíróság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a felhasználási feltételek nyolc pontja is hatástalan volt. Ezek többek között egy olyan előre megfogalmazott beleegyező nyilatkozatot tartalmaztak, amely szerint a Facebook a különböző személyek neveit és profilképeit "kereskedelmi, szponzorációs vagy ezekkel rokon tartalmakhoz" alkalmazhatja és az adatokat az Amerikai Egyesült Államokba továbbíthatja. A bírók leszögezték, hogy az ilyen előre megfogalmazott nyilatkozatokkal nem lehet hatékonyan elfogadtatni az adatfelhasználást. Szintén elfogadhatatlan volt az a pont, amely alapján a felhasználók kötelesek a saját nevüket és adataikat használni. Dünkel hangsúlyozta, hogy az online szolgáltatások üzemeltetői kötelesek az embereknek a névtelen használatot is lehetővé tenni, akár álnevek segítségével is.
A VZBV ugyanakkor nem tudott sikeresen fellépni a reklámszlogen ellen, hogy a Facebookon ingyenes a hirdetés. A szövetség azzal érvelt, hogy a felhasználók nem euróval, hanem az adataikkal fizetnek a közösségi portál használatáért, ráadásul ezzel sok pénzhez is juttatják a vállalatot. Ezt az érvelést viszont a bíróság nem fogadta el.
Jing Zhao kínai újságíró 2011 szeptemberében azt mondta, hogy biztonsági kockázat az álnevek használatának betiltása. 2012 decemberében Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi hatósága úgy döntött, hogy a platform nem kötelezheti a felhasználóit arra, hogy a saját nevükkel legyenek jelen az oldalon.