Berta Sándor
EU - 2020-tól jöhetnek az internetblokádok
Az intézkedést fogyasztóvédelmi ügyekben alkalmazhatják majd a hivatalok.
A CPC nevű európai uniós fogyasztóvédelmi szabályozás lehetővé teszi, hogy ez évtől a hivatalok fogyasztóvédelmi okokból akár internetes doméneket is letilthassanak. Mindez akkor válik majd lehetővé, ha a fogyasztói kollektív érdekek súlyos megsértésének kockázata merül fel, mert azt mindenképpen meg kell akadályozni.
A fogyasztóvédelmi jogsértésekért Németországban például a pénzügyi szolgáltatások felügyelete, valamint a szövetségi légi közlekedési, illetve vasúti hivatal fog felelni. Mindez abból a válaszból derült ki, amelyeket a német kormány adott Manuel Höferlin FDP-képviselő kérdésére. Az illetékes szövetségi igazságügyi minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az internetblokádok csak a legsúlyosabb szankciók lehetnek, az egyéb esetekben inkább figyelmeztetéseket szabad majd alkalmazni. Ezek lehetnek mind a piaci szereplőknek, mind a felhasználóknak szóló jelzések.
Höferlin egyébként nem fogadta el a választ, mert az internetblokádok alkalmazását általában elítéli. A politikus abszurdnak nevezte azt, hogy a területtől teljesen idegen hatóságok, például a Szövetségi Vasúti Hivatal, döntenek az intézkedések bevezetéséről. Úgy vélte, hogy az egész szabályozás csak elősegíti az állami cenzúra erősödését.
Az már tavaly novemberben kiderült, hogy az Európai Unió megreformálná a fogyasztóvédelmet. Akkor még arról volt szó, hogy az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető online áruházak bezárására és lefoglalhatnák az érintett doménneveket. Mindez hatékony és jó megoldásnak tűnhet, hiszen megelőzheti a további károkozást, azonban komoly visszaélésekre adhatna okot. Az európai uniós rendelet minden tagállamra vonatkozna és nem kellene a helyi jogba átültetni. Külön problémát jelentene, hogy az intézkedésekhez nem lenne szükség bírósági ítéletekre.
A CPC nevű európai uniós fogyasztóvédelmi szabályozás lehetővé teszi, hogy ez évtől a hivatalok fogyasztóvédelmi okokból akár internetes doméneket is letilthassanak. Mindez akkor válik majd lehetővé, ha a fogyasztói kollektív érdekek súlyos megsértésének kockázata merül fel, mert azt mindenképpen meg kell akadályozni.
A fogyasztóvédelmi jogsértésekért Németországban például a pénzügyi szolgáltatások felügyelete, valamint a szövetségi légi közlekedési, illetve vasúti hivatal fog felelni. Mindez abból a válaszból derült ki, amelyeket a német kormány adott Manuel Höferlin FDP-képviselő kérdésére. Az illetékes szövetségi igazságügyi minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az internetblokádok csak a legsúlyosabb szankciók lehetnek, az egyéb esetekben inkább figyelmeztetéseket szabad majd alkalmazni. Ezek lehetnek mind a piaci szereplőknek, mind a felhasználóknak szóló jelzések.
Höferlin egyébként nem fogadta el a választ, mert az internetblokádok alkalmazását általában elítéli. A politikus abszurdnak nevezte azt, hogy a területtől teljesen idegen hatóságok, például a Szövetségi Vasúti Hivatal, döntenek az intézkedések bevezetéséről. Úgy vélte, hogy az egész szabályozás csak elősegíti az állami cenzúra erősödését.
Az már tavaly novemberben kiderült, hogy az Európai Unió megreformálná a fogyasztóvédelmet. Akkor még arról volt szó, hogy az állami fogyasztóvédelmi hatóságok lehetőséget kapnának a csalást elkövető online áruházak bezárására és lefoglalhatnák az érintett doménneveket. Mindez hatékony és jó megoldásnak tűnhet, hiszen megelőzheti a további károkozást, azonban komoly visszaélésekre adhatna okot. Az európai uniós rendelet minden tagállamra vonatkozna és nem kellene a helyi jogba átültetni. Külön problémát jelentene, hogy az intézkedésekhez nem lenne szükség bírósági ítéletekre.