Berta Sándor
Siri - az elszalasztott lehetőség
Az Apple által megalkotott program kétségkívül mérföldkövet jelent a beszédvezérlés történetében, azonban még ennél is több volt a projektben.
A The Information felkutatta a Siri fejlesztőcsapatának egykori és jelenlegi tagjait, akik számos háttérinformációval szolgáltak a szoftverrel kapcsolatban. Az elmondottakból kiderült: nem véletlen, hogy mostanra az Alexa látványosan megelőzte az Apple megoldását. Az okok között szerepeltek a vízió és az újrakezdéshez szükséges hiányzó akarat hiánya, valamint a különböző vezetők közötti konkurenciaharcok. Amikor a Sirit 2011-ben, az iPhone 4s készülékkel együtt bemutatták, akkor a világ rádöbbent, hogy még sosem látott ennyire jól működő beszédvezérlést. Mostanra viszont a Siri a háttérbe szorult az Amazon Alexa és a Google Asszisztens mögött. Az okok szerteágazóak és tökéletesen megvilágítják, hogy mi vezetett a mostani helyzethez.
A volt és a mostani fejlesztők elmondták, hogy már a kezdetektől voltak problémák a Sirivel. Az volt az elvárás, hogy a szoftver mindenképpen az iPhone 4s készülékkel együtt jelenjen meg és ehhez az Apple vezetői annak ellenére ragaszkodtak, hogy a szakemberek jelezték: a program még nincsen készen. Steve Jobs személyes kívánságára ezért az a döntés született, hogy kevesebb, de működő funkciókkal jelentetik meg az alkalmazást és az eszközöket vezérelni tudó asszisztenst csak később valósítják meg.
Abban Jobs és a Siri alapítói egyetértettek, hogy csak akkor teljesedhetnek ki az asszisztensben rejlő lehetőségek, ha megvalósul az eszközvezérlés is. De közbeszólt az élet és az Apple karizmatikus vezetője egy nappal a Siri bemutatása után elhunyt. Az egyik munkatárs úgy fogalmazott, hogy Jobs halála után a csapat elveszítette a vízióját és már nem tudtak nagyban gondolkodni. Ez nagyon nyomot hagyott a Sirivel kapcsolatos fejlesztőmunkán.
Scott Forstall, aki az Apple szoftvervezetőjeként felelős volt az asszisztens készítéséért is, ugyan osztozott a vízióban és a csapat becsülte is őt, de a program csak egyike volt a számos projektjének. A menedzser hamarosan át is adta a felelősséget Richard Williamsonnak, aki - másokkal együtt - az Apple térképszolgáltatásáért felelt. Ő azonban olyan döntéseket hozott, amelyek egyáltalán nem voltak szerencsések. Williamsonnak köszönhető például, hogy a Siri évente csupán egyszer kap nagy frissítést - az iOS operációs rendszerrel közösen. A csapat azért lobbizott, hogy ehelyett a szoftvert inkább folyamatosan a háttérben lássák el frissítésekkel. Williamson egy e-mailben ellenezte ezt az elképzelést.
A belső konfliktusok végül oda vezettek, hogy a Siri csoport alapítói 2012-ben otthagyták a kaliforniai konszernt. Forstall és Williamson sem járt jobban, ugyanis az Apple még ugyanebben az évben elbocsátotta őket, igaz, nem a Siri, hanem az Apple Térkép projekt kudarcba fulladása miatt. Azonban a két menedzser távozása sem hozott nyugalmat, mert a beszédrögzítési és a beszédfelismerési csoportok élére egyaránt olyanokat neveztek ki, akiknek nem voltak megfelelő ismereteik. Az csak súlyosbította a helyzetet, hogy a két menedzser az együttműködés helyett gyakorlatilag háborúzni kezdett egymással. S, hogy mindez ne legyen elég, a felettesük kitalálta, hogy Siriből keresőt kell csinálni. Ezt a víziót a csapat nagy része ellenezte. Nem is csoda, hogy végül nem jött létre egy egységes termék.
A fő problémát pont az jelenti, hogy a Siri alapvetően még mindig ugyanúgy működik, mint a kezdetekkor, az új funkciók kifejlesztését, illetve azok integrálását szinte elfelejtették. A csoporton belül harc bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ez-e a jó út vagy sem, s nem kellene-e inkább az alapoktól újraépíteni a rendszert. Az utóbbi esetben az asszisztens egy ideig rosszabbul működne, de utána újra lendületet kaphatna. Az újraépítéssel kapcsolatos döntést azonban folyamatosan elhalasztják. Szintén probléma, hogy amíg az Alexa és a Google Asszisztens nyitottak a független fejlesztők számára is, addig a Siri zárt megoldás. Ugyan 2016 óta a fejlesztők beépíthetnek a programba parancsokat és például így megvalósíthatják a WhatsApp-üzenetek felolvasását, de az Apple tíz előre meghatározott akcióra korlátozta le a változtatások számát. A Google Asszisztens ezzel szemben több mint egymillió parancsot is végre tud hajtani.
A helyzeten a Siri által vezérelt Homepod sem javíthat a közeljövőben. A fejlesztők szinte csak a bemutatás előtt szereztek tudomást arról, hogy a kaliforniai társaság egy hangszórón dolgozik. Azért nem értesítették őket, mert csak azután született döntés arról, hogy a Homepodba integrálni kell a Sirit, hogy 2015-ben bemutatták az Amazon Echót. A Sirinek egyelőre van egy komoly előnye: 21 nyelvet támogat, ezzel szemben az Alexa csak 3, míg a Google Asszisztens 8 nyelven tud. De ez gyorsan megváltozhat, így ideje lenne, hogy az Apple fejlesztői és vezetői végre összefogjanak.
Phil Schiller, az Apple marketingvezetője januárban közölte, hogy sok tennivalójuk van a Siri esetében, a szoftverrel nem lehetségesek például a valódi beszélgetések. Keményen dolgoznak azon, hogy a program megértse a természetes beszédet, így nem kell majd senkinek különleges parancsokat megtanulnia. Sokat fektetnek be a területen, de a beszédvezérlés esetében még az út elején vannak.
A The Information felkutatta a Siri fejlesztőcsapatának egykori és jelenlegi tagjait, akik számos háttérinformációval szolgáltak a szoftverrel kapcsolatban. Az elmondottakból kiderült: nem véletlen, hogy mostanra az Alexa látványosan megelőzte az Apple megoldását. Az okok között szerepeltek a vízió és az újrakezdéshez szükséges hiányzó akarat hiánya, valamint a különböző vezetők közötti konkurenciaharcok. Amikor a Sirit 2011-ben, az iPhone 4s készülékkel együtt bemutatták, akkor a világ rádöbbent, hogy még sosem látott ennyire jól működő beszédvezérlést. Mostanra viszont a Siri a háttérbe szorult az Amazon Alexa és a Google Asszisztens mögött. Az okok szerteágazóak és tökéletesen megvilágítják, hogy mi vezetett a mostani helyzethez.
A volt és a mostani fejlesztők elmondták, hogy már a kezdetektől voltak problémák a Sirivel. Az volt az elvárás, hogy a szoftver mindenképpen az iPhone 4s készülékkel együtt jelenjen meg és ehhez az Apple vezetői annak ellenére ragaszkodtak, hogy a szakemberek jelezték: a program még nincsen készen. Steve Jobs személyes kívánságára ezért az a döntés született, hogy kevesebb, de működő funkciókkal jelentetik meg az alkalmazást és az eszközöket vezérelni tudó asszisztenst csak később valósítják meg.
Abban Jobs és a Siri alapítói egyetértettek, hogy csak akkor teljesedhetnek ki az asszisztensben rejlő lehetőségek, ha megvalósul az eszközvezérlés is. De közbeszólt az élet és az Apple karizmatikus vezetője egy nappal a Siri bemutatása után elhunyt. Az egyik munkatárs úgy fogalmazott, hogy Jobs halála után a csapat elveszítette a vízióját és már nem tudtak nagyban gondolkodni. Ez nagyon nyomot hagyott a Sirivel kapcsolatos fejlesztőmunkán.
Scott Forstall, aki az Apple szoftvervezetőjeként felelős volt az asszisztens készítéséért is, ugyan osztozott a vízióban és a csapat becsülte is őt, de a program csak egyike volt a számos projektjének. A menedzser hamarosan át is adta a felelősséget Richard Williamsonnak, aki - másokkal együtt - az Apple térképszolgáltatásáért felelt. Ő azonban olyan döntéseket hozott, amelyek egyáltalán nem voltak szerencsések. Williamsonnak köszönhető például, hogy a Siri évente csupán egyszer kap nagy frissítést - az iOS operációs rendszerrel közösen. A csapat azért lobbizott, hogy ehelyett a szoftvert inkább folyamatosan a háttérben lássák el frissítésekkel. Williamson egy e-mailben ellenezte ezt az elképzelést.
A belső konfliktusok végül oda vezettek, hogy a Siri csoport alapítói 2012-ben otthagyták a kaliforniai konszernt. Forstall és Williamson sem járt jobban, ugyanis az Apple még ugyanebben az évben elbocsátotta őket, igaz, nem a Siri, hanem az Apple Térkép projekt kudarcba fulladása miatt. Azonban a két menedzser távozása sem hozott nyugalmat, mert a beszédrögzítési és a beszédfelismerési csoportok élére egyaránt olyanokat neveztek ki, akiknek nem voltak megfelelő ismereteik. Az csak súlyosbította a helyzetet, hogy a két menedzser az együttműködés helyett gyakorlatilag háborúzni kezdett egymással. S, hogy mindez ne legyen elég, a felettesük kitalálta, hogy Siriből keresőt kell csinálni. Ezt a víziót a csapat nagy része ellenezte. Nem is csoda, hogy végül nem jött létre egy egységes termék.
A fő problémát pont az jelenti, hogy a Siri alapvetően még mindig ugyanúgy működik, mint a kezdetekkor, az új funkciók kifejlesztését, illetve azok integrálását szinte elfelejtették. A csoporton belül harc bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ez-e a jó út vagy sem, s nem kellene-e inkább az alapoktól újraépíteni a rendszert. Az utóbbi esetben az asszisztens egy ideig rosszabbul működne, de utána újra lendületet kaphatna. Az újraépítéssel kapcsolatos döntést azonban folyamatosan elhalasztják. Szintén probléma, hogy amíg az Alexa és a Google Asszisztens nyitottak a független fejlesztők számára is, addig a Siri zárt megoldás. Ugyan 2016 óta a fejlesztők beépíthetnek a programba parancsokat és például így megvalósíthatják a WhatsApp-üzenetek felolvasását, de az Apple tíz előre meghatározott akcióra korlátozta le a változtatások számát. A Google Asszisztens ezzel szemben több mint egymillió parancsot is végre tud hajtani.
A helyzeten a Siri által vezérelt Homepod sem javíthat a közeljövőben. A fejlesztők szinte csak a bemutatás előtt szereztek tudomást arról, hogy a kaliforniai társaság egy hangszórón dolgozik. Azért nem értesítették őket, mert csak azután született döntés arról, hogy a Homepodba integrálni kell a Sirit, hogy 2015-ben bemutatták az Amazon Echót. A Sirinek egyelőre van egy komoly előnye: 21 nyelvet támogat, ezzel szemben az Alexa csak 3, míg a Google Asszisztens 8 nyelven tud. De ez gyorsan megváltozhat, így ideje lenne, hogy az Apple fejlesztői és vezetői végre összefogjanak.
Phil Schiller, az Apple marketingvezetője januárban közölte, hogy sok tennivalójuk van a Siri esetében, a szoftverrel nem lehetségesek például a valódi beszélgetések. Keményen dolgoznak azon, hogy a program megértse a természetes beszédet, így nem kell majd senkinek különleges parancsokat megtanulnia. Sokat fektetnek be a területen, de a beszédvezérlés esetében még az út elején vannak.