SG.hu

Az EU megtiltja az online boltoknak a külföldiek átirányítását

A jövőben a kereskedőknek a más uniós országból származó vevőket ugyanúgy kell kezelniük, mint a belföldi vásárlókat.

Egy Bizottság által publikált tanulmány szerint a weboldalak közel kétharmada nem engedte a más uniós tagállamból származó vevőket vásárolni. A földrajzi korlátozás gyakran háztartási eszközök vagy sportesemények jegyvásárlóit érinti, miközben az elmúlt tíz évben az interneten vásárlók száma Európában csaknem megduplázódott. Mindezt megtiltotta mai plenáris ülésén Európai Parlament, az új jogszabályt 557 szavazattal 89 ellenében 33 tartózkodás mellett fogadták el. "Ez fontos lépés a versengő digitális egységes piac felé és komoly mérföldkő a vevőkkel szembeni diszkrimináció visszaszorításában, aminek nincs helye az egységes Európában." - mondta Ró¿a Thun, a lengyel jelentéstevő képviselő.

Az igazolhatatlan földrajzi korlátozást tiltó új szabályok nyomán a jövőben a fogyasztók szabadon választhatnak, hogy honnan rendelnek a neten - ugyanis állampolgárságuk, lakhelyük vagy aktuális tartózkodási helyük miatt nem lehet megtagadni a vásárlást, vagy átirányítani őket egy másik honlapra. A kereskedőknek a más uniós országból származó vevőket az árak és vásárlási feltételek kapcsán a következő esetekben kell pontosan ugyanúgy kezelni, mint a belföldi vásárlókat. A vevőket a bank- vagy hitelkártyájuk kibocsátási helye miatt sem lehet hátrányosan megkülönböztetni és nem lehet majd a bankkártya típusokon belül egyeseket földrajzi alapon elutasítani.

Természetesen a kereskedő nem köteles minden tagállamba szállítani, de ez érvényes akkor, ha a vevők szerzői jogi védelem alá nem tartozó elektronikusan szolgáltatott termékeket - felhő szolgáltatásokat, tűzfalat, web oldal hosztolást vagy adattárolást - vásárolnak. Ugyanígy igaz, ha az adásvétel a kereskedő boltjában kerül sor, vagy ott, ahol épp értékesít (pl. egy hotelben, sporteseményen, zenei fesztiválon stb.). A szabályozás e-könyvekre, letölthető zenére, online játékokra egyelőre nem vonatkozik, de az EP tárgyalódelegációja által a megállapodásba került felülvizsgálati záradék értelmében a Bizottságnak két éven belül meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a törvényt ezekre is kiterjeszteni. Az audiovizuális és közlekedési szolgáltatások szintén nem esnek a törvény hatálya alá.

A földrajzi korlátozást tiltó rendeletről az EP és a Tanács tavaly novemberben állapodott meg, a rendeletet most a Tanácsnak is formálisan jóvá kell hagynia és 9 hónappal azután lép életbe, hogy megjelent az EU Hivatalos Lapjában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #14
    Én elég jól ismerem ezeket a szabályokat, csak nem értek velük egyet. Az EU létezésével meg pláne nem. ;-)
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.02.08. 20:15:05
  • ostoros #13
    Csak azt felejted el, hogy korábban ugyanennek a civilizációnak mások voltak a szabályai.
  • asgh #12
    A kereskedelmi engedélyt az államtól kapod, így nem csinálhatsz a boltoddal azt, amit akarsz, hanem csak amit az állam megenged.
    A kereskedelem szabályozása politikai kérdés, így ha indokolatlanul korlátozónak érzel egy hatósági szabályt, akkor EU-s állampolgárként az összes létező politika eszközt kihasználhatod: tüntethetsz, éhségsztrájkolhatsz, lobbizhatsz a döntéshozóknál, szervezhetsz népszavazást vagy ha az adott korlátozás ellentétes az EU joggal vagy az emberi jogokkal, akkor beperelheted a Magyar Államot az Európai Bíroságon.

    @Sydra:

    A boltodat ugyan a saját pénzedből építetted, de a kereskedelemhez nélkülözhetetlen infrastruktúrát már nem, így vagy kiköltözöl a boltoddal a Szaharába és akkor azt szolgálsz ki, akit akarsz, vagy maradsz és betartod a közösségi szabályokat. A civilizáció már csak ilyen.
  • M2 #11
    "Erkölcsi szempontból az a helyes, ha bárki bárkit szabadon diszkriminálhat"

    Ez ugye nem komoly? Mármint hogy nem vagy tényleg ennyire primitív.
  • Sydra #10
    Erkölcsi szempontból az a helyes, ha bárki bárkit szabadon diszkriminálhat és azzal működik együtt, akivel akar. Ellenkező esetben erőszakot kell alkalmazni az egyénnel szemben, vagy erőszakkal kell megfenyegetni (rendőrök elviszik és bebörtönzik). Miért érdemel erőszakot az, aki nem ártott senkinek, csupán nem mindenkivel hajlandó együttműködni?
    Továbbá: Hány négernek ártok, ha nem nyitok boltot? Hány négernek ártok, ha nyitok boltot, de a négereket nem engedem be? Miért jár a négereknek vagy bárkinek, hogy az én boltomban vásárolhasson, amit a saját pénzemből építettem? Hol a tulajdonjogom ha nem rendelkezhetek annak használatáról, ami az enyém? Mikortól válik közművé/köztulajdonná az amit a saját pénzemből vásároltam és nem ruháztam át senkire?
    Utoljára szerkesztette: Sydra, 2018.02.08. 01:27:05
  • Tetsuo #9
    Tudom. A baj az, ha kiraksz valakit közegészségügyi okból és történetesen cigány, akkor megszívod, mert az igazságszolgáltatás az ő oldalán áll.
  • Tetsuo #8
    Rosszul teszed fel a kérdést. Ha enyém a bolt, miért ne dönthetném el magam, hogy kit szolgálok ki?
    Ez annak a beteg folyamatnak a része, ami a liberalizmus nevében megy végbe.
  • felemelő #7
    "miért kellene mindenkit egyformán kezelnem"

    Végülis ha nem szeretem a buzikat, cigányokat vagy négereket, azokat is kitilthatom.
    Akkor miért pont a digókkal vagy a polákokkal ne tehetném meg?
  • kvp #6
    "Nekem már az nem tetszik, ha enyém a bolt, miért kellene mindenkit egyformán kezelnem akár csak egy országból?"

    Azt a torvenyt meg anno egyeseket szarmazasi, vallasi, meg egyeb okokbol a boltokbol kitiltok miatt hoztak. Tehat peldaul a masodik vilaghaboru ota europaban tilos kiirni a boltra, hogy zsidokat nem szolgalunk ki. Ugyan ezen szabaly miatt nem lehet kiltitani arca senkit egyetlen boltbol sem, csak a viselkedese miatt (pl. reszeg), esetleg hajlektalanok eseten tisztasaga miatt vagy (utobbi egyebkent kozegeszsegugyi ok, fertozo betegeket sem kotelezo beengedni).

    Na most ezt a szabalyozast terjesztettek ki ugy, hogy minden online boltnak ki kell szolgalnia mindenkit az EU-s vamhatarokon belul.

    "De a ruházati multiknál ugyanígy látszik ez a különbség, mert ott (pl. a H&M, C&A stb.) a cimkén 6-8 pénznemben szerepel az ár. Pl. egy ingnél konkrétan láttam, hogy forintban 9990 van rajta, euróban pedig 29.90. Namost ez utóbbi 9300, és ennél jóval nagyobb eltérések is vannak."

    Ez max. hibas jeloles, de a legtobb esetben rairjak, hogy az adott ar az adott orszagban ervenyes kiskereskedelmi arnak felel meg. Ez az eltero adok miatt el fog terni, viszont ha veletlenul nem jelolik meg az ar melle az orszagot is, csak a penznemet, akkor a legolcsobb ar alapjan lehet megvenni. (ez utobbirol is van torveny, ami egyebkent a kereskedok trukkozese miatt kellett...)
  • gforce9 #5
    Én csak a mondat helyességét kritizáltam :)