SG.hu
Szűk mocsár a magyar e-kereskedelem
A tizmilliós Magyarország harmada van csak az online korban, néhány kereskedő uralja a teljes piacot és köztük borzasztó erős árharc van a kevés vásárlóért.
Két hete publikálta a legnagyobb magyar webáruházak listáját a GKI Digital, ennek kapcsán tartott háttérbeszélgetést a nyertes Extreme Digital, és elemezte a magyar piacot Madar Norbert, a GKI üzletágvezetője. "Semelyik cég nem közli hivatalosan az eredményeit, ezért nekünk is nagyon nehéz volt meghatározni az egyes cégek online árbevételét. Negyedévente gyűjtjük az adatokat a kereskedőktől, és januárban újra megkérdezzük az egész éves teljesítményt. A toplistán is nem egy olyan szereplő van akinél nem jön ki a matek, azaz a negyedéves számok összeadva nem azonosak az év végivel. A saját bevalláson túl mérlegadatokkal és az Árukereső számaival korrigáltuk az eredményt, szóval nem egyszerű egy ilyen listát összerakni."
Elmondta, hogy míg az online kereskedők a robbanást várják és az offline szféra a bezárástól tart, addig a beszállítóknak kvázi mindegy hol kerül eladásra az árujuk, de pont ezért sokkal nehezebben reagálnak a piaci változásokra, például nem fordítanak figyelmet saját dedikált értékesítési csatorna nyitására. "Mindenkinél máshol van a mérleg nyelve. Tíz téma kapcsán megkérdeztük a magyar lakosságot, hogy egy képzeletbeli potmétert mennyire tolnának el a hagyományostól az online irányába egyes termékcsoportoknál. Ez alapján egyértelmű, hogy például mindenki GPS-szel navigál vagy a fényképeit nem lapozgatós albumban, hanem az interneten tárolja. Azonban a vásárlás a lista legvégén szerepel, azaz a magyarok inkább a boltban vásárolnak."
Kiemelte, hogy a sokak által várt robbanás bekövetkezte attól függ, hogy mikor készteti valamilyen katalizátor az embereket a váltásra, például hogy lecserélje a könyvespolcát egy e-könyvre, vagy valamilyen impulzus hatására a bolti vásárlást feladva online oldja meg azt. Világszerte egyébként a könyv/film/zene online eladásai már rég lehagyták az offline boltokat, és az e-kereskedelem összességében a forgalom nyolc százalékáért felel. Ezzel szemben Magyarországon ez az érték ennek fele, 3,9 százalék, és a teljes magyar online kiskereskedelmi forgalom alig 310 milliárd forint. (Szolgáltatások - repülőjegyek, szállásfoglalás stb. - nélkül.) Ez 30 millió tranzakcióból áll össze kb. 2,8 millió ember által, akik többségében vidékiek, de a 27% budapesti felel a rendelések 41 százalékáért. Fizetés terén nagyon konzervatívak vagyunk, a rendelések háromnegyede utánvétes, egy vásárlás átlagos összege 12 ezer forint.
"A toplistában 600 céget rangsoroltunk, de a piac 35 százalékát 10 kereskedő dominálja. Ha valamelyik bevezet egy új szolgáltatást, valamilyen innovatív megoldást, akkor a többiek lemásolják, mert érdekük az elsőket követni. A tavalyi bővülés 18 százalék volt, de ez lassul, robbanás helyett konszolidáltabb növekedésbe fog átváltani, és a következő három évben inkább a 15 százalék körül fog mozogni. Azért sem várható drasztikus növekedés, mert már most az online vásárlók több, mint fele 40 év feletti és az új belépők aránya 8 százalék, azaz egyszámjegyű."
"A 2,8 millióból soha nem lesz 5 millió vásárló, abból kell főzni ami van. Kereskedőként, beszállítóként, marketingesként, tehát minden szempontból nem azon van már a hangsúly, hogy szőnyegbombázva megpróbáljunk minél több embert online vásárlásra csábítani, hanem azokat, akik már egyszer-kétszer vásároltak rávenni arra, hogy vásároljanak ötször-hatszor, és mindegyik csoportjukat másképp kell megszólítani. Magyar sajátosság az alacsony szabadon elkölthető jövedelem, hűtőt nem akkor veszünk amikor van pénzünk, hanem amikor elromlik és vennünk kell" - mondta Madar Norbert.
"Hogy pozitívumot is mondjak, Magyarországon európai uniós szinten is nagyon szigorúak már a fogyasztóvédelmi szabályok, amikkel a fogyasztók szerencsére nem élnek vissza, az elállás 1% a teljes piacon. Gyorsan terjednek a fejlett fizetési megoldások, alacsony a kamatkörnyezet, és jövőre jönnek a választások. Megérett a magyar piac az utánvét csökkentésére, ha valaki előre nem akar fizetni akkor többe fog kerülni neki a kosár. Eltűnik a korlátlan ingyenesség, ami a tavalyi évet jellemezte, hogy mindenki mindent ingyen szállít ki értékhatártól függetlenül. Ez nyilván jó volt a vásárlónak, de nem tett jót se a kereskedőnek se a szállítóknak."
Jövendölése szerint a közeljövő jelszavai a perszonalizáció és a digitalizáció lesz, azaz a kereskedők személyre szabott ajánlatokkal fognak előállni és megpróbálják lehetővé tenni, hogy minden egy helyen, náluk legyen megoldható. A mobil terjedése növeli az impulzusvásárlást, fel kell készülni arra, hogy az emberek a szabadidejükben a kanapén fekve vesznek dolgokat. A gyorsaság létfontosságú lesz, a kétnapos szállítás már ma sem versenyképes; az utalási idő 2019-től két óráról két másodpercre csökken, ezzel párhuzamosan elvárás lesz, hogy a délig megrendelt dolgoknak este hatkor már egy a fogyasztóhoz közeli automatában kell majd lenniük.
Két hete publikálta a legnagyobb magyar webáruházak listáját a GKI Digital, ennek kapcsán tartott háttérbeszélgetést a nyertes Extreme Digital, és elemezte a magyar piacot Madar Norbert, a GKI üzletágvezetője. "Semelyik cég nem közli hivatalosan az eredményeit, ezért nekünk is nagyon nehéz volt meghatározni az egyes cégek online árbevételét. Negyedévente gyűjtjük az adatokat a kereskedőktől, és januárban újra megkérdezzük az egész éves teljesítményt. A toplistán is nem egy olyan szereplő van akinél nem jön ki a matek, azaz a negyedéves számok összeadva nem azonosak az év végivel. A saját bevalláson túl mérlegadatokkal és az Árukereső számaival korrigáltuk az eredményt, szóval nem egyszerű egy ilyen listát összerakni."
Elmondta, hogy míg az online kereskedők a robbanást várják és az offline szféra a bezárástól tart, addig a beszállítóknak kvázi mindegy hol kerül eladásra az árujuk, de pont ezért sokkal nehezebben reagálnak a piaci változásokra, például nem fordítanak figyelmet saját dedikált értékesítési csatorna nyitására. "Mindenkinél máshol van a mérleg nyelve. Tíz téma kapcsán megkérdeztük a magyar lakosságot, hogy egy képzeletbeli potmétert mennyire tolnának el a hagyományostól az online irányába egyes termékcsoportoknál. Ez alapján egyértelmű, hogy például mindenki GPS-szel navigál vagy a fényképeit nem lapozgatós albumban, hanem az interneten tárolja. Azonban a vásárlás a lista legvégén szerepel, azaz a magyarok inkább a boltban vásárolnak."
Kiemelte, hogy a sokak által várt robbanás bekövetkezte attól függ, hogy mikor készteti valamilyen katalizátor az embereket a váltásra, például hogy lecserélje a könyvespolcát egy e-könyvre, vagy valamilyen impulzus hatására a bolti vásárlást feladva online oldja meg azt. Világszerte egyébként a könyv/film/zene online eladásai már rég lehagyták az offline boltokat, és az e-kereskedelem összességében a forgalom nyolc százalékáért felel. Ezzel szemben Magyarországon ez az érték ennek fele, 3,9 százalék, és a teljes magyar online kiskereskedelmi forgalom alig 310 milliárd forint. (Szolgáltatások - repülőjegyek, szállásfoglalás stb. - nélkül.) Ez 30 millió tranzakcióból áll össze kb. 2,8 millió ember által, akik többségében vidékiek, de a 27% budapesti felel a rendelések 41 százalékáért. Fizetés terén nagyon konzervatívak vagyunk, a rendelések háromnegyede utánvétes, egy vásárlás átlagos összege 12 ezer forint.
"A toplistában 600 céget rangsoroltunk, de a piac 35 százalékát 10 kereskedő dominálja. Ha valamelyik bevezet egy új szolgáltatást, valamilyen innovatív megoldást, akkor a többiek lemásolják, mert érdekük az elsőket követni. A tavalyi bővülés 18 százalék volt, de ez lassul, robbanás helyett konszolidáltabb növekedésbe fog átváltani, és a következő három évben inkább a 15 százalék körül fog mozogni. Azért sem várható drasztikus növekedés, mert már most az online vásárlók több, mint fele 40 év feletti és az új belépők aránya 8 százalék, azaz egyszámjegyű."
"A 2,8 millióból soha nem lesz 5 millió vásárló, abból kell főzni ami van. Kereskedőként, beszállítóként, marketingesként, tehát minden szempontból nem azon van már a hangsúly, hogy szőnyegbombázva megpróbáljunk minél több embert online vásárlásra csábítani, hanem azokat, akik már egyszer-kétszer vásároltak rávenni arra, hogy vásároljanak ötször-hatszor, és mindegyik csoportjukat másképp kell megszólítani. Magyar sajátosság az alacsony szabadon elkölthető jövedelem, hűtőt nem akkor veszünk amikor van pénzünk, hanem amikor elromlik és vennünk kell" - mondta Madar Norbert.
"Hogy pozitívumot is mondjak, Magyarországon európai uniós szinten is nagyon szigorúak már a fogyasztóvédelmi szabályok, amikkel a fogyasztók szerencsére nem élnek vissza, az elállás 1% a teljes piacon. Gyorsan terjednek a fejlett fizetési megoldások, alacsony a kamatkörnyezet, és jövőre jönnek a választások. Megérett a magyar piac az utánvét csökkentésére, ha valaki előre nem akar fizetni akkor többe fog kerülni neki a kosár. Eltűnik a korlátlan ingyenesség, ami a tavalyi évet jellemezte, hogy mindenki mindent ingyen szállít ki értékhatártól függetlenül. Ez nyilván jó volt a vásárlónak, de nem tett jót se a kereskedőnek se a szállítóknak."
Jövendölése szerint a közeljövő jelszavai a perszonalizáció és a digitalizáció lesz, azaz a kereskedők személyre szabott ajánlatokkal fognak előállni és megpróbálják lehetővé tenni, hogy minden egy helyen, náluk legyen megoldható. A mobil terjedése növeli az impulzusvásárlást, fel kell készülni arra, hogy az emberek a szabadidejükben a kanapén fekve vesznek dolgokat. A gyorsaság létfontosságú lesz, a kétnapos szállítás már ma sem versenyképes; az utalási idő 2019-től két óráról két másodpercre csökken, ezzel párhuzamosan elvárás lesz, hogy a délig megrendelt dolgoknak este hatkor már egy a fogyasztóhoz közeli automatában kell majd lenniük.