Berta Sándor
Infrakamerák és szenzorok őrizhetik a chipeket
Ma már olyan érzékenyek a chipek, hogy ártó szándékkal fizikailag is túlterhelhetők, és a melegedés akár napok alatt is tönkreteheti őket.
A számítógépes chipek miniatürizálása egy további lehetséges kiskaput nyit meg a hackerakciók számára. Ezek a termékek rendkívül érzékenyek és a célzott túlterhelés hatására fizikailag is megsemmisíthetők. Ez a veszély elsősorban azokat az iparban használt, 10 nanométeresnél kisebb gyártási eljárással készített processzorokat érinti. Az adott eszközöket a hackerek hamis parancsok segítségével célzottan túlterhelhetik és egy mesterséges öregedési folyamatot indíthatnak el, amely napok alatt megsemmisíti azokat.
Erre a problémára reagáltak a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) munkatársai, akik egy új megoldással ellenőrizni tudják az eszközök hőmintáit, míg az integrált hőszenzorok és neurális hálózatok azonosíthatják a hackertámadásokat. A KIT egyik csapata kiderítette, ha a processzorokat hőminták alapján ellenőrzik, akkor következtetni lehet a manipulatív parancsokra. A jövőben elvileg létrehozható lesz a chipek következő generációja, amelynek tagjait egy intelligens és a fenyegetésekhez alkalmazkodó ellenőrzőrendszerbe lehet majd integrálni.
Jörg Henkel professzor kiemelte, hogy mindegyik chipnek saját specifikus termikus ujjlenyomata van. Amikor egy processzor számításokat végez, valamit eltárol a memóriában vagy adatokat hív le a merevlemezről, akkor ez rövid ideig tartó felmelegedést, majd lehűlést eredményez. Henkel kutatócsoportja érzékeny hőkamerákkal figyelte meg ezeket a hőmintákat és a minimális hőmérséklet-ingadozások alapján változásokat, valamint ezredmásodperces időbeli eltéréseket lehetett észlelni a vezérlőrutinokban.
Az ipari robotok processzora ugyanazon minta alapján dolgozik nagyon hosszú időn keresztül, így a hőmérsékletének figyelésével is kiszűrhető az eltérő működés
A hőmérséklet mérése a jövőben infrakamerák helyett integrált szenzorokkal valósulhat majd meg. Henkel rámutatott, hogy már most is vannak olyan hőmérsékleti szenzorok, amelyeket a chipeken helyeznek el, de azok fő feladata pusztán a túlmelegedés elleni védelem. A jövőben növelni fogják az elhelyezett szenzorok számát és azok feladata elsősorban a kiberbiztonság garantálása lesz. A legvalószínűbbnek az ipari létesítményekben elhelyezett chipek ellenőrzése tűnik, mert azok általában statikus vezérlőrutinokat alkalmaznak. Az ezeknél lévő eltéréseket könnyebb azonosítani, mint egy okostelefonba beszerelt chip esetében.
Hussam Amrouch informatikus, aki tagja Henkel csapatának, úgy vélte, ha a hackerek képesek lesznek ellenőrizni a hőmérsékletet, akkor alkalmazkodnak majd a helyzethez, például kisebb vagy lassabb programokat írnak, amelyek melegedési profilja nehezebben lesz felismerhető. A neurális hálózatokat éppen ezért a kezdetektől arra készítik fel, hogy akár egy módosított fenyegetést is felismerjenek.
A számítógépes chipek miniatürizálása egy további lehetséges kiskaput nyit meg a hackerakciók számára. Ezek a termékek rendkívül érzékenyek és a célzott túlterhelés hatására fizikailag is megsemmisíthetők. Ez a veszély elsősorban azokat az iparban használt, 10 nanométeresnél kisebb gyártási eljárással készített processzorokat érinti. Az adott eszközöket a hackerek hamis parancsok segítségével célzottan túlterhelhetik és egy mesterséges öregedési folyamatot indíthatnak el, amely napok alatt megsemmisíti azokat.
Erre a problémára reagáltak a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) munkatársai, akik egy új megoldással ellenőrizni tudják az eszközök hőmintáit, míg az integrált hőszenzorok és neurális hálózatok azonosíthatják a hackertámadásokat. A KIT egyik csapata kiderítette, ha a processzorokat hőminták alapján ellenőrzik, akkor következtetni lehet a manipulatív parancsokra. A jövőben elvileg létrehozható lesz a chipek következő generációja, amelynek tagjait egy intelligens és a fenyegetésekhez alkalmazkodó ellenőrzőrendszerbe lehet majd integrálni.
Jörg Henkel professzor kiemelte, hogy mindegyik chipnek saját specifikus termikus ujjlenyomata van. Amikor egy processzor számításokat végez, valamit eltárol a memóriában vagy adatokat hív le a merevlemezről, akkor ez rövid ideig tartó felmelegedést, majd lehűlést eredményez. Henkel kutatócsoportja érzékeny hőkamerákkal figyelte meg ezeket a hőmintákat és a minimális hőmérséklet-ingadozások alapján változásokat, valamint ezredmásodperces időbeli eltéréseket lehetett észlelni a vezérlőrutinokban.
Az ipari robotok processzora ugyanazon minta alapján dolgozik nagyon hosszú időn keresztül, így a hőmérsékletének figyelésével is kiszűrhető az eltérő működés
A hőmérséklet mérése a jövőben infrakamerák helyett integrált szenzorokkal valósulhat majd meg. Henkel rámutatott, hogy már most is vannak olyan hőmérsékleti szenzorok, amelyeket a chipeken helyeznek el, de azok fő feladata pusztán a túlmelegedés elleni védelem. A jövőben növelni fogják az elhelyezett szenzorok számát és azok feladata elsősorban a kiberbiztonság garantálása lesz. A legvalószínűbbnek az ipari létesítményekben elhelyezett chipek ellenőrzése tűnik, mert azok általában statikus vezérlőrutinokat alkalmaznak. Az ezeknél lévő eltéréseket könnyebb azonosítani, mint egy okostelefonba beszerelt chip esetében.
Hussam Amrouch informatikus, aki tagja Henkel csapatának, úgy vélte, ha a hackerek képesek lesznek ellenőrizni a hőmérsékletet, akkor alkalmazkodnak majd a helyzethez, például kisebb vagy lassabb programokat írnak, amelyek melegedési profilja nehezebben lesz felismerhető. A neurális hálózatokat éppen ezért a kezdetektől arra készítik fel, hogy akár egy módosított fenyegetést is felismerjenek.