Berta Sándor
Biometriai adatokat adna el Ausztrália
Az összegyűjtött információk felhasználását tenné lehetővé a helyi kormány.
A The Guardian értesülései alapján az ausztrál államügyészség bankokkal és távközlési társaságokkal tárgyal arról, hogy az állami arcfelismerő rendszerben tárolt biometriai adatokat miként lehetne magáncélra felhasználni, vagyis értékesíteni. Az elképzelések szerint a cégek egy meghatározott díj ellenében férhetnének hozzá az adatbázishoz. A lehetséges felhasználási területek között felmerült a csalások és a személyiséglopások elleni harc. A vállalatok az adatokat csak érintett személyek beleegyezésével használhatnák fel, emellett a társaságoknak világosan utalniuk kell arra, hogy nem sértik meg az adatvédelmi törvényeket. Az első projektek jövőre indulhatnak el.
Az adatvédelmi szakemberek természetesen azonnal reagáltak a hírre. Monique Mann, a Privacy Foundation képviselője például kijelentette, hogy az érintett személyek engedélyezése önmagában nem elegendő, különösen akkor nem, ha a beleegyezés megadásához kötik bizonyos szolgáltatások használatát. Mann attól tart, hogy a program hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok kiépíthessék saját arcfelismerési adatbázisaikat. Amennyiben az adatok egyszer kikerültek, utána már nehezen lehet megállapítani, hogy azokat kikkel osztották meg vagy milyen célokra használták fel.
A tervek alapján a cégek az ügyfeleik arcképeit elküldik majd egy rendszerbe, ahol összehasonlítják azokat a kormány adatbázisában szereplő felvételekkel. A vállalatok igen vagy nem választ kapnak az őket érdeklő kérdésekre, de - elvileg - közvetlen hozzáférésük nem lenne a nyilvántartáshoz. Az eljárás hasonlítana az ausztrál kormány 2014-ben elindított dokumentumigazoló szolgáltatásához (DVS), amelynek keretében a jogosítványok, a különböző okmányok és társadalombiztosítási kártyák adatai voltak összehasonlíthatók az állami adatbázisokban tárolt információkkal. Tavaly több mint 15,5 millió ilyen tranzakcióra került sor. Mindebből az állam profitált, mert a társaságoktól pénzt kértek az adatok összehasonlításáért cserébe.
Jelenleg egyébként már az ausztrál lakosság több mint fele szerepel a biometriai nyilvántartásokban, ez az arány a következő években 85 százalékra emelkedik majd. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a cégek is el fogják készíteni az ügyfeleik fotóadatbázisait.
A The Guardian értesülései alapján az ausztrál államügyészség bankokkal és távközlési társaságokkal tárgyal arról, hogy az állami arcfelismerő rendszerben tárolt biometriai adatokat miként lehetne magáncélra felhasználni, vagyis értékesíteni. Az elképzelések szerint a cégek egy meghatározott díj ellenében férhetnének hozzá az adatbázishoz. A lehetséges felhasználási területek között felmerült a csalások és a személyiséglopások elleni harc. A vállalatok az adatokat csak érintett személyek beleegyezésével használhatnák fel, emellett a társaságoknak világosan utalniuk kell arra, hogy nem sértik meg az adatvédelmi törvényeket. Az első projektek jövőre indulhatnak el.
Az adatvédelmi szakemberek természetesen azonnal reagáltak a hírre. Monique Mann, a Privacy Foundation képviselője például kijelentette, hogy az érintett személyek engedélyezése önmagában nem elegendő, különösen akkor nem, ha a beleegyezés megadásához kötik bizonyos szolgáltatások használatát. Mann attól tart, hogy a program hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok kiépíthessék saját arcfelismerési adatbázisaikat. Amennyiben az adatok egyszer kikerültek, utána már nehezen lehet megállapítani, hogy azokat kikkel osztották meg vagy milyen célokra használták fel.
A tervek alapján a cégek az ügyfeleik arcképeit elküldik majd egy rendszerbe, ahol összehasonlítják azokat a kormány adatbázisában szereplő felvételekkel. A vállalatok igen vagy nem választ kapnak az őket érdeklő kérdésekre, de - elvileg - közvetlen hozzáférésük nem lenne a nyilvántartáshoz. Az eljárás hasonlítana az ausztrál kormány 2014-ben elindított dokumentumigazoló szolgáltatásához (DVS), amelynek keretében a jogosítványok, a különböző okmányok és társadalombiztosítási kártyák adatai voltak összehasonlíthatók az állami adatbázisokban tárolt információkkal. Tavaly több mint 15,5 millió ilyen tranzakcióra került sor. Mindebből az állam profitált, mert a társaságoktól pénzt kértek az adatok összehasonlításáért cserébe.
Jelenleg egyébként már az ausztrál lakosság több mint fele szerepel a biometriai nyilvántartásokban, ez az arány a következő években 85 százalékra emelkedik majd. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a cégek is el fogják készíteni az ügyfeleik fotóadatbázisait.