Berta Sándor
Barátságosabbaknak kell lenniük a robotoknak
Sok ember szkeptikusan és félelemmel viszonyul a gépekhez. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, a robotoknak empatikusabbnak kell lenniük.
Leila Takayama kognitív- és társadalomtudós a kutatásaiban az emberek és a robotok kapcsolatát vizsgálja. A szakember azt akarja kideríteni, hogy miként lehet javítani a két fél interakcióin. Többek között olyan kérdésekre keres választ, hogy miként kell a robotoknak kinézniük ahhoz, hogy jobban elfogadják azokat az emberek, vagy milyen feladatokat kellene a jövőben a felhasználók helyett elvégezniük és hogy ehhez mindenképpen humanoidnak kell-e kinézniük.
"Az emberek és a robotok kapcsolata jelenleg nem túl jó. Pillanatnyilag arról álmodunk, hogy e gépeket bármiféle speciális képzés nélkül, egyszerűen fogjuk használni. Olyan szerszámokként tekintünk rájuk, amelyekkel bárki kapcsolatba kerülhet. Sokak számára idegen és félelmetes dolgok, aminek valószínűleg a sci-fi világ az oka, különösen a nyugati világban van sok disztópikus film és könyv a robotokról. Kelet-Ázsiában más történetek vannak arról, hogyan élhetnek együtt emberek és robotok. De ha az emberek kapcsolatba kerülnek velük sokan rájönnek arra, hogy nem is olyan kellemetlen a helyzet, és hogy egy egyszerű gépről van szó, amelynek a belsejében számítógép van. Szinte mindenkinek vannak egyébként velük tapasztalatai, elég arra gondolni, amikor pénzt veszünk ki egy automatából."
"A robotok biztonságosabbá, egyszerűbbé és jobbá teszik az életünket, ehhez viszont egyáltalán nem kell feltűnőeknek lenniük. A munkánk elvesztése miatt érzett aggodalom érthető, de az ördög ebben a kérdésben a részletekben rejlik. Nem mindenkinek lesz hirtelen jóval kevesebb munkája. Ez az elképzelés nagyon leegyszerűsíti a problémát. Valójában ez a dolog is az adott tevékenységtől függ. A bankautomaták megjelenése sem vezetett a banki alkalmazottak eltűnéséhez, hanem csak megváltoztak a feladataik."
"A jelenség nem csak a szalag mellett dolgozókat, hanem a magasan képzett munkavállalókat is érinteni fogja. Általános vélemény, hogy ez a folyamat drámai módon megy majd végbe, én viszont azt hiszem, hogy fokozatosan fog megvalósulni. A munkahelyek nem tűnnek majd el hirtelen, hanem a feladatok fognak megváltozni. Ezt a folyamatot kell figyelmesen követnünk, mert ez változtatja majd meg az emberek életét és éppen ezért befolyással lesz a képzésre is" - jelentette ki Leila Takayama. A tudós hozzátette, hogy mindezzel a változással szemben jó dolog szkeptikusnak lenni, azzal ugyanis semmit nem veszíthetünk, de a teljes elutasítás nem megoldás, mert a robotika nagyon sokat segíthet nekünk.
Leila Takayama
Úgy véli, leginkább akkor lehetne javítani ezen a negatív alapálláson, ha módosul a robotok dizájnja. Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy csak jobban fel kell világosítani az embereket azzal kapcsolatban, hogy miként kell a robotokat használni, de szerinte fontosabb, hogy úgy alkossuk meg a gépeket, hogy azok megfeleljenek az igényeinknek, a korlátainknak és a képességeinknek. Jó példa erre egy étel- vagy italautomata: bedobjuk a pénzt, kiválasztjuk a terméket majd lehajolunk az alul kidobott dologért. Ezt hibásnak tartja, mivel sokkal jobbak lehetnénk az emberbarát robotok építésében. "Az, hogy ezt nem tesszük meg, egyszerűen lustaság."
Nem emberszerű kinézetet vár el, nem látható szemeket és szájat, hanem hogy ezek az eszközök az emberek számára legyenek megtervezve. A kinézetnek leginkább attól kell függenie, hogy milyen célokra akarjuk használni azokat. Egy szállodában talán hasznos lehet egy emberszerű robot, de egy irodában papírokat szállító gépet elég, ha felszerelnek egy kijelzővel, hiszen attól senki nem várja el, hogy csevegjen a folyosón. Viszont lehetnek udvariasak, például lépjenek oldalra ha jövünk. Már most is lehetőség van arra, hogy ilyen szociális képességeket integráljunk a robotokba.
"Az emberek szeretik a tárgyaikat, kapcsolatot építenek ki velük. Nyilván nem mindenki van így, és sokak csak egy az életüket segítő eszközt szeretnének, de az interaktivitás megjelenésével - azaz ha az a gép visszabeszél - önkéntelenül kialakul valamilyen kötődés. Nem vagyunk teljesen racionálisak, a világ megértése közben lerövidítünk dolgokat. A robotfejlesztők ezt az előnyükre fordíthatják." Úgy véli, új társadalmi normákra van szükség, és mindezekre a változásokra fel kell készülnünk. "A politikusokat nem szabad meglepnie majd a szükséges jogszabályi, szabályozási elvárásoknak, és az embereket se annak, ha ők felelnek a robotuk károkozásáért. Ha az emberek tudják, hogy bíróság elé kerülnek azért, ha a drónjuk ráesik valakire, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy elkerüljék azt."
"Nagyon jó lenne, ha a társadalom hasznára készítenénk robotokat, a gépek például karbantarthatnák a városi csatornahálózatokat. Ebből mindenki profitálna anélkül, hogy pontosan tudná, miként is valósul meg. A jövőben a robotoknak jobban kezelhetőknek kell lenniük, mert manapság még majdhogynem doktori címmel kell hozzájuk rendelkezni, ez pedig korlátozza a felhasználási területüket. Napjainkban azért készítünk gépeket, hogy mocskos, veszélyes és unalmas dolgokat tegyenek meg, de mi lenne, ha olyan robotokat építenénk, amelyeket építészek, művészek vagy politikusok használhatnak? Vagy olyan emberek kezébe adjuk, akik teljesen eltérő képességekkel bírnak? Úgy gondolom, hogy ha ez megvalósul, akkor nagyon érdekes jövőt fogunk megélni" - szögezte le a szakember.
Leila Takayama kognitív- és társadalomtudós a kutatásaiban az emberek és a robotok kapcsolatát vizsgálja. A szakember azt akarja kideríteni, hogy miként lehet javítani a két fél interakcióin. Többek között olyan kérdésekre keres választ, hogy miként kell a robotoknak kinézniük ahhoz, hogy jobban elfogadják azokat az emberek, vagy milyen feladatokat kellene a jövőben a felhasználók helyett elvégezniük és hogy ehhez mindenképpen humanoidnak kell-e kinézniük.
"Az emberek és a robotok kapcsolata jelenleg nem túl jó. Pillanatnyilag arról álmodunk, hogy e gépeket bármiféle speciális képzés nélkül, egyszerűen fogjuk használni. Olyan szerszámokként tekintünk rájuk, amelyekkel bárki kapcsolatba kerülhet. Sokak számára idegen és félelmetes dolgok, aminek valószínűleg a sci-fi világ az oka, különösen a nyugati világban van sok disztópikus film és könyv a robotokról. Kelet-Ázsiában más történetek vannak arról, hogyan élhetnek együtt emberek és robotok. De ha az emberek kapcsolatba kerülnek velük sokan rájönnek arra, hogy nem is olyan kellemetlen a helyzet, és hogy egy egyszerű gépről van szó, amelynek a belsejében számítógép van. Szinte mindenkinek vannak egyébként velük tapasztalatai, elég arra gondolni, amikor pénzt veszünk ki egy automatából."
"A robotok biztonságosabbá, egyszerűbbé és jobbá teszik az életünket, ehhez viszont egyáltalán nem kell feltűnőeknek lenniük. A munkánk elvesztése miatt érzett aggodalom érthető, de az ördög ebben a kérdésben a részletekben rejlik. Nem mindenkinek lesz hirtelen jóval kevesebb munkája. Ez az elképzelés nagyon leegyszerűsíti a problémát. Valójában ez a dolog is az adott tevékenységtől függ. A bankautomaták megjelenése sem vezetett a banki alkalmazottak eltűnéséhez, hanem csak megváltoztak a feladataik."
"A jelenség nem csak a szalag mellett dolgozókat, hanem a magasan képzett munkavállalókat is érinteni fogja. Általános vélemény, hogy ez a folyamat drámai módon megy majd végbe, én viszont azt hiszem, hogy fokozatosan fog megvalósulni. A munkahelyek nem tűnnek majd el hirtelen, hanem a feladatok fognak megváltozni. Ezt a folyamatot kell figyelmesen követnünk, mert ez változtatja majd meg az emberek életét és éppen ezért befolyással lesz a képzésre is" - jelentette ki Leila Takayama. A tudós hozzátette, hogy mindezzel a változással szemben jó dolog szkeptikusnak lenni, azzal ugyanis semmit nem veszíthetünk, de a teljes elutasítás nem megoldás, mert a robotika nagyon sokat segíthet nekünk.
Leila Takayama
Úgy véli, leginkább akkor lehetne javítani ezen a negatív alapálláson, ha módosul a robotok dizájnja. Természetesen vannak olyanok, akik azt mondják, hogy csak jobban fel kell világosítani az embereket azzal kapcsolatban, hogy miként kell a robotokat használni, de szerinte fontosabb, hogy úgy alkossuk meg a gépeket, hogy azok megfeleljenek az igényeinknek, a korlátainknak és a képességeinknek. Jó példa erre egy étel- vagy italautomata: bedobjuk a pénzt, kiválasztjuk a terméket majd lehajolunk az alul kidobott dologért. Ezt hibásnak tartja, mivel sokkal jobbak lehetnénk az emberbarát robotok építésében. "Az, hogy ezt nem tesszük meg, egyszerűen lustaság."
Nem emberszerű kinézetet vár el, nem látható szemeket és szájat, hanem hogy ezek az eszközök az emberek számára legyenek megtervezve. A kinézetnek leginkább attól kell függenie, hogy milyen célokra akarjuk használni azokat. Egy szállodában talán hasznos lehet egy emberszerű robot, de egy irodában papírokat szállító gépet elég, ha felszerelnek egy kijelzővel, hiszen attól senki nem várja el, hogy csevegjen a folyosón. Viszont lehetnek udvariasak, például lépjenek oldalra ha jövünk. Már most is lehetőség van arra, hogy ilyen szociális képességeket integráljunk a robotokba.
"Az emberek szeretik a tárgyaikat, kapcsolatot építenek ki velük. Nyilván nem mindenki van így, és sokak csak egy az életüket segítő eszközt szeretnének, de az interaktivitás megjelenésével - azaz ha az a gép visszabeszél - önkéntelenül kialakul valamilyen kötődés. Nem vagyunk teljesen racionálisak, a világ megértése közben lerövidítünk dolgokat. A robotfejlesztők ezt az előnyükre fordíthatják." Úgy véli, új társadalmi normákra van szükség, és mindezekre a változásokra fel kell készülnünk. "A politikusokat nem szabad meglepnie majd a szükséges jogszabályi, szabályozási elvárásoknak, és az embereket se annak, ha ők felelnek a robotuk károkozásáért. Ha az emberek tudják, hogy bíróság elé kerülnek azért, ha a drónjuk ráesik valakire, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy elkerüljék azt."
"Nagyon jó lenne, ha a társadalom hasznára készítenénk robotokat, a gépek például karbantarthatnák a városi csatornahálózatokat. Ebből mindenki profitálna anélkül, hogy pontosan tudná, miként is valósul meg. A jövőben a robotoknak jobban kezelhetőknek kell lenniük, mert manapság még majdhogynem doktori címmel kell hozzájuk rendelkezni, ez pedig korlátozza a felhasználási területüket. Napjainkban azért készítünk gépeket, hogy mocskos, veszélyes és unalmas dolgokat tegyenek meg, de mi lenne, ha olyan robotokat építenénk, amelyeket építészek, művészek vagy politikusok használhatnak? Vagy olyan emberek kezébe adjuk, akik teljesen eltérő képességekkel bírnak? Úgy gondolom, hogy ha ez megvalósul, akkor nagyon érdekes jövőt fogunk megélni" - szögezte le a szakember.