Berta Sándor
Dubaj - okosváros vagy rendőrállam?
A városban robotrendőrök járőröznek és drónok felügyelik a forgalmat azért, hogy ez lehessen a világ legboldogabb települése.
Dubaj úttörőként tekint magára az okosvárosok között és minden területen be akarja vezetni az IT-technológiákat. A város 1999-ben készítette el az első digitális stratégiáját és döntött arról is, hogy jövőre létrehozza a világ legkorszerűbb rendőrkapitányságait. 2021-ig megvalósul a papír és a készpénz nélküli közigazgatás, s az ügyek intézéshez nem lesz szükség a személyes hivatali látogatásokra. Ahhoz, hogy Dubaj a világ legboldogabb települése lehessen, alapvető és elengedhetetlen a biztonság, ami azért jelent kihívást, mert a lakosság 87 százaléka külföldi. Ahogy Abdullah Khalifa al-Marri vezérőrnagy, a dubaji rendőrség vezetője fogalmazott, azt akarják, hogy a helyi utcák akkor is biztonságosak és békések legyenek, ha nem erős a rendőri jelenlét.
A robotrendőrök az első lépést jelentik ebbe az irányba. Khalid Nasser al-Razzouqi dandártábornok, a helyi rendőrség intelligens szolgáltatások részlegének főigazgatója kijelentette, hogy azért döntöttek robotrendőrök alkalmazása mellett, mert ők rendezik a 2020-as expót és akkor már ezeknek a gépeknek kell majd garantálniuk a biztonságot és a rendet az érintett területeken és épületekben. Az első robotot májusban mutatták be. A célkitűzés az, hogy 2030-ra a rendőri feladatok egynegyedét már robotok végezzék. A feladatuk nem csupán ellenőrzések végrehajtása vagy a feljelentések rögzítése lesz, hanem akár a bűnözők üldözése és a letartóztatások foganatosítása is.
Az első dubaji robotrendőr a Pal Robotics spanyol gyártó REEM sorozatának egyik módosított modellje, amely recepciósnak, vendégek fogadására és kérdések megválaszolására, információk megosztására lett kitalálva. A REEM 1,7 méter magas, 100 kilogramm súlyú, két karja van és a kerekei segítségével önállóan mozoghat akár nem teljesen sima környezetben is. A robotrendőr ugyanazt az egyenruhát és sapkát hordja, mint emberi kollégái. A szemei helyére épített kamerák felismerik az arcokat, az arckifejezéseket, a testbeszédet és a gesztusokat.
A robot jelenleg angolul és arabul tud. A nyelveket a hangfelismerő programja azonosítja, a jövőben további négy nyelvvel bővülhet a rendszer. A robotba építőképernyőt építettek be, hogy annak segítségével a felhasználók fel- és bejelentéseket tehessenek vagy információkat kérdezhessenek le. A kapitányságokon lévő rendőrtisztek video- és audiokapcsolaton keresztül közvetlenül kommunikálhatnak az előtte álló emberekkel és élő felvételeket láthatnak.
A dandártábornok közölte, hogy a testület mindig azon dolgozik, hogy a legújabb technológiákat vesse be a bűnözés elleni harcban. Arra törekednek, hogy kiépítsék a rendőri munkában a robotok és az információtechnológia használatát, minderre annak az okosváros-stratégiának a keretében kerül sor, amelyet Mohammad bin Raschid al-Maktoum emír adott ki. Pénz mindenesetre van bőven, nem sok rendőrség dicsekedhet a világon nem csak mutatóba alkalmazott szolgálati Ferrari és Lamborghini gépkocsikkal, és a járőrautók tetejére tíz kamerát szereltek, amelyek 360 fokban látnak. Más új eszközöket és alkalmazásokat is tesztelnek, de persze nem minden prototípusból lesz szolgálatba állított megoldás vagy szolgáltatás. Dubaj együttműködik a Google szakembereivel a beszédfelismerés javítása kapcsán, míg az IBM munkatársaival és a Watsonnal a mesterséges intelligencia területén kooperál.
A helyi rendőrségnek saját részlege van a személyre szabott szoftverek és alkalmazások fejlesztésére, például a büntetőcédulákat egy okostelefonos alkalmazással állítják ki. A testületnek vannak radarokkal és nagy felbontású kamerákkal felszerelt drónjai is a közlekedési szabálysértők kiszűrésére. Az egyik legnagyobb problémát az illegális autóversenyek jelentik, ami a gazdag helyiek és a külföldiek kedvenc szabadidős tevékenysége. Korábban próbálták a Google Glass okosszemüveget is bevetni erre a célra, de kevés sikerrel. Megmaradtak viszont olyan alkalmazások, amelyekbe a kamerák és a különböző szenzorok térképadatait és valós idejű információit integrálták.
Dubajban július óta tesztelik a szingapúri Otsaw Digital cég O-R3 típusú önállóan közlekedő járőrautóit, amely úgy tele van szenzorokkal, mint egy harci helikopter: nagy felbontású optikai kamerák, amelyek szoftverei felismerik az arcokat és a rendszámokat; hőkamerák, követési távolságot és sebességet mérő lézerdetektorok, ultrahang-szenzorok és gyalogosokat követő mozgásérzékelők is rá vannak szerelve. Amennyiben a jármű leküzdhetetlen akadályokkal találkozik vagy további adatokra van szüksége, akkor még mindig felküldhet egy drónt. A rendszer ugyanakkor az adatintegrációval, az élő közvetítésekkel, valamint a biometriai adatokat kielemző és a mesterséges intelligenciát használó új vezetési ponttal teljes. A robotok által rögzített adatok valós időben összevethetők az adatbázisok tartalmával. Ez azt jelenti, hogy egyből jelez, ha a felvett arc alapján azonosított embert keresik, vagy egy adott autó lopott, és rendszámtáblája alapján körözik.
Ezzel kapcsolatban a nyugati világban felmerülne az adatvédelem kérdése, amivel azonban az Egyesült Arab Emírátusokban nem sokat foglalkoznak. Az emberi jogok helyzete különösen a monarchiát bírálók esetében katasztrófális, ilyen esetekben kínzás és koncepciós bírósági eljárás is előfordul. És ugyanazt a technológiát használják a tüntetések kordában tartására, mint a sportesemények és a koncertek látogatóinak biztosítására.
Dubajban 2015 óta csak a nemzetközi repülőtéren 3000 térfigyelő kamerát szereltek fel. A rendőrségi hálózatot még a magánházak térfigyelő készülékeivel is összekötötték, így aki nyaralni megy, az kezdeményezheti a rendőrségnél a lakása megfigyelését. Az arcszkennelés mindennapos és aki megáll egy ajtó előtt, arról automatikusan felvétel készül. Az arcfelismerés, a rendszám-azonosítás és a tömegközlekedési ellenőrzés ötvözésével a helyi rendőrség bárkinek elkészítheti a mozgási profilját. Az okos város ebben a tekintetben a rendőrállam szinonimája, amelyben a büntetőcédulákat online, hitelkártyával is ki lehet fizetni.
Dubaj úttörőként tekint magára az okosvárosok között és minden területen be akarja vezetni az IT-technológiákat. A város 1999-ben készítette el az első digitális stratégiáját és döntött arról is, hogy jövőre létrehozza a világ legkorszerűbb rendőrkapitányságait. 2021-ig megvalósul a papír és a készpénz nélküli közigazgatás, s az ügyek intézéshez nem lesz szükség a személyes hivatali látogatásokra. Ahhoz, hogy Dubaj a világ legboldogabb települése lehessen, alapvető és elengedhetetlen a biztonság, ami azért jelent kihívást, mert a lakosság 87 százaléka külföldi. Ahogy Abdullah Khalifa al-Marri vezérőrnagy, a dubaji rendőrség vezetője fogalmazott, azt akarják, hogy a helyi utcák akkor is biztonságosak és békések legyenek, ha nem erős a rendőri jelenlét.
A robotrendőrök az első lépést jelentik ebbe az irányba. Khalid Nasser al-Razzouqi dandártábornok, a helyi rendőrség intelligens szolgáltatások részlegének főigazgatója kijelentette, hogy azért döntöttek robotrendőrök alkalmazása mellett, mert ők rendezik a 2020-as expót és akkor már ezeknek a gépeknek kell majd garantálniuk a biztonságot és a rendet az érintett területeken és épületekben. Az első robotot májusban mutatták be. A célkitűzés az, hogy 2030-ra a rendőri feladatok egynegyedét már robotok végezzék. A feladatuk nem csupán ellenőrzések végrehajtása vagy a feljelentések rögzítése lesz, hanem akár a bűnözők üldözése és a letartóztatások foganatosítása is.
Az első dubaji robotrendőr a Pal Robotics spanyol gyártó REEM sorozatának egyik módosított modellje, amely recepciósnak, vendégek fogadására és kérdések megválaszolására, információk megosztására lett kitalálva. A REEM 1,7 méter magas, 100 kilogramm súlyú, két karja van és a kerekei segítségével önállóan mozoghat akár nem teljesen sima környezetben is. A robotrendőr ugyanazt az egyenruhát és sapkát hordja, mint emberi kollégái. A szemei helyére épített kamerák felismerik az arcokat, az arckifejezéseket, a testbeszédet és a gesztusokat.
A robot jelenleg angolul és arabul tud. A nyelveket a hangfelismerő programja azonosítja, a jövőben további négy nyelvvel bővülhet a rendszer. A robotba építőképernyőt építettek be, hogy annak segítségével a felhasználók fel- és bejelentéseket tehessenek vagy információkat kérdezhessenek le. A kapitányságokon lévő rendőrtisztek video- és audiokapcsolaton keresztül közvetlenül kommunikálhatnak az előtte álló emberekkel és élő felvételeket láthatnak.
A dandártábornok közölte, hogy a testület mindig azon dolgozik, hogy a legújabb technológiákat vesse be a bűnözés elleni harcban. Arra törekednek, hogy kiépítsék a rendőri munkában a robotok és az információtechnológia használatát, minderre annak az okosváros-stratégiának a keretében kerül sor, amelyet Mohammad bin Raschid al-Maktoum emír adott ki. Pénz mindenesetre van bőven, nem sok rendőrség dicsekedhet a világon nem csak mutatóba alkalmazott szolgálati Ferrari és Lamborghini gépkocsikkal, és a járőrautók tetejére tíz kamerát szereltek, amelyek 360 fokban látnak. Más új eszközöket és alkalmazásokat is tesztelnek, de persze nem minden prototípusból lesz szolgálatba állított megoldás vagy szolgáltatás. Dubaj együttműködik a Google szakembereivel a beszédfelismerés javítása kapcsán, míg az IBM munkatársaival és a Watsonnal a mesterséges intelligencia területén kooperál.
A helyi rendőrségnek saját részlege van a személyre szabott szoftverek és alkalmazások fejlesztésére, például a büntetőcédulákat egy okostelefonos alkalmazással állítják ki. A testületnek vannak radarokkal és nagy felbontású kamerákkal felszerelt drónjai is a közlekedési szabálysértők kiszűrésére. Az egyik legnagyobb problémát az illegális autóversenyek jelentik, ami a gazdag helyiek és a külföldiek kedvenc szabadidős tevékenysége. Korábban próbálták a Google Glass okosszemüveget is bevetni erre a célra, de kevés sikerrel. Megmaradtak viszont olyan alkalmazások, amelyekbe a kamerák és a különböző szenzorok térképadatait és valós idejű információit integrálták.
Dubajban július óta tesztelik a szingapúri Otsaw Digital cég O-R3 típusú önállóan közlekedő járőrautóit, amely úgy tele van szenzorokkal, mint egy harci helikopter: nagy felbontású optikai kamerák, amelyek szoftverei felismerik az arcokat és a rendszámokat; hőkamerák, követési távolságot és sebességet mérő lézerdetektorok, ultrahang-szenzorok és gyalogosokat követő mozgásérzékelők is rá vannak szerelve. Amennyiben a jármű leküzdhetetlen akadályokkal találkozik vagy további adatokra van szüksége, akkor még mindig felküldhet egy drónt. A rendszer ugyanakkor az adatintegrációval, az élő közvetítésekkel, valamint a biometriai adatokat kielemző és a mesterséges intelligenciát használó új vezetési ponttal teljes. A robotok által rögzített adatok valós időben összevethetők az adatbázisok tartalmával. Ez azt jelenti, hogy egyből jelez, ha a felvett arc alapján azonosított embert keresik, vagy egy adott autó lopott, és rendszámtáblája alapján körözik.
Ezzel kapcsolatban a nyugati világban felmerülne az adatvédelem kérdése, amivel azonban az Egyesült Arab Emírátusokban nem sokat foglalkoznak. Az emberi jogok helyzete különösen a monarchiát bírálók esetében katasztrófális, ilyen esetekben kínzás és koncepciós bírósági eljárás is előfordul. És ugyanazt a technológiát használják a tüntetések kordában tartására, mint a sportesemények és a koncertek látogatóinak biztosítására.
Dubajban 2015 óta csak a nemzetközi repülőtéren 3000 térfigyelő kamerát szereltek fel. A rendőrségi hálózatot még a magánházak térfigyelő készülékeivel is összekötötték, így aki nyaralni megy, az kezdeményezheti a rendőrségnél a lakása megfigyelését. Az arcszkennelés mindennapos és aki megáll egy ajtó előtt, arról automatikusan felvétel készül. Az arcfelismerés, a rendszám-azonosítás és a tömegközlekedési ellenőrzés ötvözésével a helyi rendőrség bárkinek elkészítheti a mozgási profilját. Az okos város ebben a tekintetben a rendőrállam szinonimája, amelyben a büntetőcédulákat online, hitelkártyával is ki lehet fizetni.