Aligha van még egy olyan állam, ahol az elmúlt hónapokban annyit szigorítottak a telekommunikációs jogszabályokon, mint Oroszország.

Vlagyimir Putyin már 2014-ben, Snowden emlékezetes biliborítása után egy évvel kijelentette, hogy az internet a CIA-projektje és saját alternatívát akar. Hozzá közel álló nagybefektetők akkoriban vették az át az irányítást a vezető orosz közösségi honlap, a VKontakte felett, és kötelezték saját belföldi szerver létrehozására a nagyobb platformokat. A 3000-et meghaladó látogatottságú blogoknak újságként kellett regisztrálniuk magukat, lakhelyet és bankszámlaszámot is meg kellett adni a helyi szabályozó hatóságnak.

A hagyományos média már a kormányzat kezében van, de a felhasználók által generált tartalomnak továbbra is vannak vadhajtásai. Az orosz parlament jelenleg tárgyal egy előterjesztésről, amelynek értelmében a közösségi portálokon lévő tartalmakat erősebben kell ellenőrizni. A törvénytervezetet az Egységes Oroszország Duma-frakciójának tagjai nyújtották be, és ennek értelmében a platformok üzemeltetőinek komoly pénzbüntetéssel kell számolniuk, ha 24 órán belül nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az indoklásban a jogszabály kidolgozói egy áprilisi német törvényre hivatkoztak, amelyből számos pontot egyszerűen átmásoltak.

A tervezet azt követeli a több mint kétmillió taggal rendelkező üzemeltetőktől, hogy biztosítsanak olyan online nyomtatványokat, amelyeken keresztül a felhasználók jelezhetik a jogsértő tartalmakat. Utóbbiakat 24 órán belül törölni kell, de 3 hónapig bizonyítékként el kell tárolni. A platformok működtetői kötelesek negyedévenként jelentést írni a hatóságoknak a jelentett tartalmakról és ügyfélszolgálati pontokat létrehozni egész Oroszországban. Amennyiben magánszemély szegi meg az előírásokat akár 5 millió rubeles (73 550 eurós), ha pedig cég, akkor 50 millió rubeles (735 550 eurós) pénzbüntetést kaphat. Az új törvény 2018. január elsején léphet hatályba.


A társadalom részéről nincs ellenállás, 1600 megkérdezett majdnem fele egyetért a cenzúra szükségességével, 42% szerint pedig az internet a külföldi országok oroszellenes eszköze
Ez a tervezet csupán egyike azoknak a közelmúltban elfogadott jogszabályoknak, amelyekkel Oroszországban az internetes szabad kommunikációt akarják korlátozni. A Duma elé június 23-án került az a törvény, amely a névtelenséget biztosító szolgáltatások és más eszközök (virtuális magánhálózatok, proxyszerverek, Tor stb.) használatát korlátozta. Ezek alkalmazása a jövőben csak a Roszkomnadzor nevű orosz médiafelügyelet előírásainak megfelelően lehetséges. Minden más esetben tilos a hozzáférés ezekhez a megoldásokhoz, miként az azokat terjesztő vagy ajánló portálokhoz is. Alexander Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője az ülés előtt felszólította a parlamenti képviselőket, hogy fogadják el az új törvényeket. Egy másik jogszabály lehetetlenné tenné az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztüli kommunikációt. Az üzenetküldő platformok üzemeltetőinek a jövőben együtt kell dolgozniuk a távközlési társaságokkal a felhasználók azonosítása miatt.

A terrorellenes szigorításokat is kihasználják. Mint minden európai országban, itt is előírták, hogy csak azok vásárolhatnak SIM-kártyákat, akiknek a személyazonosságát sikerült a benyújtott iratokkal igazolniuk. Az utóbbiak megvizsgálásához a távközlési cégek hozzáférhetnek az állami nyilvántartásokhoz. Azok az üzenetküldő szolgáltatások, amelyek nem tartják be az előírásokat akár egymillió rubeles (14 710 eurós) büntetést is fizethetnek. Azonban ez egyben az összes, a szolgáltatását Vkontakte-belépéshez kötő oldalra is kihat. Például pornót sem lehet már anonim nézegetni, mert két hete a PornHub oroszországi részlege kötelezővé tette a Vkontakte profilos belépést, és mivel az arra regisztráláskor meg kell adni egy telefonszámot, a SIM-kártyához pedig igazolni kell magát az embernek, máris végigkövethető a lánc.

Június 23-án a Roszkomnadzor bezáratta volna a Telegram nevű platformot, ha az nem jegyeztette volna be magát az információs szolgáltatások állami nyilvántartásába. Korábban már öt népszerű üzenetküldő szolgáltatáshoz - BlackBerry Messenger, Imo, Line, VChat, WeChat - blokkolták a hozzáféréseket, mert azok megtagadták a regisztrációt. Nem véletlen, hogy ezek után Pavel Durov, a Telegram társalapítója bejelentette, hogy - a felhasználókra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést megtagadva - beleegyezett a nyilvántartásba vételbe és a céges adatszolgáltatásba.

A Duma tavaly júniusban egy terrorizmus ellenes törvénycsomag részeként előírta, hogy a távközlési szolgáltatók kötelesek a kapcsolati adatokat 3 évig, a konkrét tartalmakat (telefonhívásokat, valamint a felhasználók által küldött üzeneteket, fotókat és videókat) pedig hat hónapig tárolni és kérésre a hatóságoknak átadni. Az ehhez szükséges új fejlesztések és központépítések több millió rubeles költségeit az üzemeltetőknek kellene fedezniük. Ez már az ágazatnak is sok volt és így a tiltakozások hatására a jogszabály bevezetését 2018-ről 2023-ra halasztották el.