Skylake#44
Az itt futó vitához magam részéről annyit tennék hozzá, hogy mindenkinek ideje észrevenni: az internet hatalomgyakorló és uralombiztosító eszközzé tehető, ha erre igény van. És van, a jövőben meg méginkább lesz. Mivel a neten egyre több dolog megtalálható személyekről és társulásaikról, ezért szükségszerű, hogy bármilyen hatalom ezzel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben igyekszik ellenőrizni, illetve felhasználni az állampolgárok / alattvalók figyelésére / explicit ellenőrzésére / szankcionálására. A különbség, mondjuk így, az ízhatásokban van:
USA és nyugati országok: az un. „hazudunk magunknak” modell. Legyen csak mindenki rajta a neten, ez mennyire jó, innovatív, bla-bla-bla. Természetesen a háttérben ezek az információk felhasználásra: tárolásra, és szükség szerinti elemzésre kerülnek. Referenciaként mondható itt a téma nagyágyúja, az NSA Bluffdale-i létesítménye, de hallani a Facebook és egy meghatározott hárombetűs szervezet kapcsolatáról – amolyan nem zörög a haraszt módon. A „hazudunk magunknak” modell legfőbb előnye, hogy az ellenőrzési / pénzkereseti potenciál úgy fejleszthető fel, hogy a polgárok ezt nem érzékelik, és döntően nem zavarja őket. Élvezik a dolog napos felét. Ez az üzleti modell, amit az IT-dinoszauruszok is nyomnak: Google, Facebook és társai. Azonban rövid idő múlva a net nem lesz anonim: óriási hatalom lesz összpontosítható, és pénz kereshető, ha terrorizmusra és egyebekre hivatkozva megszüntetésre kerül az, hogy bárki személyét és kommunkációját anonimizáló technológiákat alkalmazzon – így lenyomhatóvá válik a nyugati hűdefejlett demokratikos országok polgárainak torkán.
Ruszki és kínai modell: az internet manifeszt kontroll alá tétele következik abból, hogy a társadalmi működés sosem volt demokratikus. Ez egy ilyen firmware, és az jellegében ilyen szoftvert alkalmaz, avagy működést eredményez. Gondoljunk például itt a nyugati nézőpontból joggal undorító kínai társadalmi kreditrendszerre, meg a Minority Report kategóriás tervezett célokra. Lehet a hatalom öklének e manifeszt megjelenését gusztustalannak tartani, egy azonban biztos: legalább őszintén látszik a cél, amit a nyugati modell hataloméhes politikusai is biztosan elérni kívánnak – csak erről nem beszélhetnek evidens módon.
Összességében, véleményem szerint mindkét út ugyanoda vezet. Ha van egy társadalmi szféra, ahol nincs jelen az állam, akkor oda előbb-utóbb be fog nyomulni. Ilyen lesz az internet is. Azokat a világmegváltó maszlagokat a net kapcsán, amit a 90-es években nyomtak, el kell felejteni. Amit tenni kell: nagyon észnél kell lenni, hogy mi önmagunk milyen netes technológiát alkalmazunk, és ezt mennyire engedjük be a magánéletünkbe, és online módon hogyan védjük azt. Ennek elismerem még nincs közvetlen nagymértékű következménye. De az összes netalapú technológia potenciálisan magában hordja a lehetőséget a jövőben olyan szintű kontroll és függőségben tartás létrehozására, amiről Orwell csak álmodhatott. Minden megtalálható (lesz) a neten. Ez egyenlő azzal, hogy a te személyedről és életed minden ellenőrizhető aspektusáról is megtalálható lehet – ha erre technológia rendelkezésre áll, és a hatalomnak ez az igénye. Ezekkel az információkkal permanensen zsarolható leszel, illetve az ilyen szintű ellenőrzöttség okán a magánéleted esetleg leszűkülhet a puszta gondolataidra. A jelenlegi magántereket pedig a piac és a hatalom vonhatja befolyás alá. Például fejlett IoT és MI techológiákkal a társadalombiztosítás rendszerei ellenőrzik folyamatosan, hogy hogyan élsz: mit eszel, sportolsz, stb. és ennek megfelelően változik a fizetendő tébéd - folyamatosan. Nem ehetsz egy jó sonkás omlettet úgy, hogy ne jönne a figyelmeztetés a biztosítódtól azonnal. A nyugati modell esetében mindezez úgy oldható meg, ha készítünk olyan járulékos „előnyöket” aminek élvezésére a polgárok feladják ezeket az elveket. Ez megy mai is.. A ruszki és kínai modell esetében alapvetően elég egy dekrétum, és a rendőrállam magas szintű működtetése. A folyamat eltérő, a kimenet ugyanaz. Tök mindegy, hogy az USA-ban, a ruszkiknál, a kínaiaknál, vagy magyarisztánban.