Berta Sándor
Az IBM tévúton jár, nem a Watson jelenti a jövőt
Az IBM alaposan le van maradva a mesterséges intelligencia fejlesztések tekintetében a Google, a Facebook és az Amazon mögött.
A Jefferies befektetési bank elemzésében azt írta, hogy nem az IBM Watson megoldása fogja jelenteni a jövőt, hanem a gépi tanulás, ami a hang- és képfelismeréshez elengedhetetlen technológia, viszont utóbbi területbe pedig olyan riválisaik fektetnek be gőzerővel, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook. Az IBM munkavállalói oldal területén is fegyvertelen, mert amíg az Amazon több mint 3000 új szoftvermérnököt és IT-specialistát keres és az Apple 562 álláshirdetést adott fel, addig az IBM esetében csak 273 ilyen álláshirdetés jelent meg. Tehetségek nélkül pedig a mesterséges intelligencia eladhatatlan, mivel mindig az adott cégre kell szabni a megoldást.
A cég szinte kizárólag a Watsonra koncentrál: az elmúlt 5 évben 200 olyan sajtóközleményt adtak ki, amelynél a címben szerepelt, és a részvényeseikkel való kommunikációban is kiemelt teret kap. Több milliárd dollárt költöttek rá, de korántsem biztos, hogy pénzügyileg megérte, mert erről semmilyen információt nem adtak ki - az elemzők szerint az eredmény nagyon csalódottá tenné a részvényeseket. Nagyon komplex megoldás, de csak nagyon speciális esetekben használható. A pénzintézet szakértői úgy vélik, hogy nem önmagában a Watson jelenti a problémát, sokkal inkább az az idő és befektetett pénz, amelyekre az ügyfélfolyamatok integrálása miatt van szükség. Rámutattak, hogy az utóbbi dolgok miatt az IBM gyakran nem tudott teljesíteni bizonyos megbízásokat.
Az IBM a Watsonnal alapvetően kognitív szolgáltatásokat fed le, amelynek csak egy nagyon kicsi részét teszik ki a mesterséges intelligenciának. A társaság például nem mindig képes biztosítani a technológia vállalati folyamatokba való integrálásának összetett követelményeit, mivel a Watson nagyon "finnyás" étványú, azaz részletesen meg van határozva milyen adatokat tud fogadni. A Jefferies ennek kapcsán többek között az olyan ügyfelekre hivatkozik, mint az MD Anderson, amely felmondta az IBM-mel kötött partnerségi megállapodást, mert 60 millió dollárért cserébe sem sikerült érdemi eredményt felmutatni.
A Jefferies kiemeli, hogy a szuperszámítógép az egyik legteljesebb kognitív platform, és a fotók, írások és a beszéd felismerése pedig csak a mesterséges intelligencia rendszerek egyik lehetséges felhasználási területét jelentik. A verseny azonban egyre nagyobb a gépi tanulás területén, s arra a Google és a Facebook is erősen összpontosít. A Tractica piackutató cég előrejelzése alapján 2021-ig a mesterséges intelligencia piac a mostaninál tízszer, míg 2025-ig közel negyvenszer nagyobb lesz. A Jefferies ráadásul úgy gondolja, hogy ez a prognózis nem tükrözi a mesterséges intelligencia "belső hasznának a teljes értékét".
A Jefferies befektetési bank elemzésében azt írta, hogy nem az IBM Watson megoldása fogja jelenteni a jövőt, hanem a gépi tanulás, ami a hang- és képfelismeréshez elengedhetetlen technológia, viszont utóbbi területbe pedig olyan riválisaik fektetnek be gőzerővel, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook. Az IBM munkavállalói oldal területén is fegyvertelen, mert amíg az Amazon több mint 3000 új szoftvermérnököt és IT-specialistát keres és az Apple 562 álláshirdetést adott fel, addig az IBM esetében csak 273 ilyen álláshirdetés jelent meg. Tehetségek nélkül pedig a mesterséges intelligencia eladhatatlan, mivel mindig az adott cégre kell szabni a megoldást.
A cég szinte kizárólag a Watsonra koncentrál: az elmúlt 5 évben 200 olyan sajtóközleményt adtak ki, amelynél a címben szerepelt, és a részvényeseikkel való kommunikációban is kiemelt teret kap. Több milliárd dollárt költöttek rá, de korántsem biztos, hogy pénzügyileg megérte, mert erről semmilyen információt nem adtak ki - az elemzők szerint az eredmény nagyon csalódottá tenné a részvényeseket. Nagyon komplex megoldás, de csak nagyon speciális esetekben használható. A pénzintézet szakértői úgy vélik, hogy nem önmagában a Watson jelenti a problémát, sokkal inkább az az idő és befektetett pénz, amelyekre az ügyfélfolyamatok integrálása miatt van szükség. Rámutattak, hogy az utóbbi dolgok miatt az IBM gyakran nem tudott teljesíteni bizonyos megbízásokat.
Az IBM a Watsonnal alapvetően kognitív szolgáltatásokat fed le, amelynek csak egy nagyon kicsi részét teszik ki a mesterséges intelligenciának. A társaság például nem mindig képes biztosítani a technológia vállalati folyamatokba való integrálásának összetett követelményeit, mivel a Watson nagyon "finnyás" étványú, azaz részletesen meg van határozva milyen adatokat tud fogadni. A Jefferies ennek kapcsán többek között az olyan ügyfelekre hivatkozik, mint az MD Anderson, amely felmondta az IBM-mel kötött partnerségi megállapodást, mert 60 millió dollárért cserébe sem sikerült érdemi eredményt felmutatni.
A Jefferies kiemeli, hogy a szuperszámítógép az egyik legteljesebb kognitív platform, és a fotók, írások és a beszéd felismerése pedig csak a mesterséges intelligencia rendszerek egyik lehetséges felhasználási területét jelentik. A verseny azonban egyre nagyobb a gépi tanulás területén, s arra a Google és a Facebook is erősen összpontosít. A Tractica piackutató cég előrejelzése alapján 2021-ig a mesterséges intelligencia piac a mostaninál tízszer, míg 2025-ig közel negyvenszer nagyobb lesz. A Jefferies ráadásul úgy gondolja, hogy ez a prognózis nem tükrözi a mesterséges intelligencia "belső hasznának a teljes értékét".