Berta Sándor
Etikai problémákat okozhat a harci robotok alkalmazása
Ahogy egykor az atombomba, úgy napjainkban a robotok változtatják meg a hadviselést. Peter W. Singer amerikai politológus szerint a harci robotok alkalmazása előre nem látható kockázatot hordoz magában, ráadásul etikai problémákat is felvet.
Az 1974-ben született Peter W. Singer a Brookings Intézet munkatársa és az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb politológusa. 2008-ban Barack Obamának adott tanácsokat és ő volt az első tudós, aki a gyerekkatonákkal és a privát katonai alakulatokkal, például a Blackwater céggel foglalkozott. A Wired for War című könyvében azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel járhat a politikára és a társadalomra nézve, ha harci robotokat vetnek be a jövő konfliktusaiban.
"Néhány katonai vezető arról álmodik, hogy a jövőben a harctereken nem kell embereket bevetni, hanem minden feladatot átvesznek a számítógépek. Azonban csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy találmány teljesen megváltoztassa a játékszabályokat. Példaként csupán a nyomtatás, a lőpor, a gőzgép, a számítógép és az atombomba említhető. Ezek a technikák viszont nem a háborúkat fejezték be, hanem gyökeresen megváltoztatták a politikát és a társadalmat. Ráadásul olyan etikai és morális kérdések feltevésére késztetnek bennünket, amelyekre előtte nem is gondoltunk."
"Az atombomba például teljesen más háborúhoz vezetett. Két szuperhatalom állt egymással szemben, de csak helyi konfliktusok alakultak ki, például Latin-Amerikában, Vietnamban, Afganisztánban és Kubában. Emellett tudományos, gazdasági és kereskedelmi összetűzésekre is sor került. Az atombomba nélkül biztosan nem lett volna űrverseny és az űrhajózás miatt a technika sem fejlődött volna ilyen mértékben. Az űrhajózás nélkül nem lenne ma például GPS, de mobiltelefonok sem. Az energiaitalokat is az űrhajósok számára fejlesztették ki, nem pedig azért, hogy az átlagemberek sokáig aktívak maradhassanak. Vagyis az űrhajózás alapvetően megváltoztatta az életünket" - nyilatkozta Peter W. Singer.
A politológus úgy vélte: a harci robotok kapcsán most ugyanolyan fordulópont előtt állunk, mint az 1970-es években az atombomba esetében. A katonaság azért érdeklődik a harci robotok iránt, mert alkalmasak a monoton, piszkos és veszélyes feladatok végrehajtására. Hiszen ki lenne képes 40 órán keresztül folyamatosan megfigyelni egy unalmas sivatagi területet vagy túlélni egy tomboló homokvihart, esetleg egy vegyi támadást?
Persze a tudósokban számos kérdés merül fel: kitől fogadhatok el pénzeket a kutatásaimhoz? Erkölcsileg elfogadható, ha a hadsereg támogat? Etikailag korrekt harci robotot építeni és ki vásárolhat meg egy ilyen eszközt: bármely ember vagy csak állami szervezetek? Ha valami rosszul sül el, ki lesz a felelős: a fejlesztő vagy a robotrepülőgépet egy civilekkel teli házba irányító pilóta? Csupa megválaszolatlan kérdés. Ehhez adódik meg, hogy éppúgy, mint a negyvenes években, most is tisztázatlan a jogi helyzet.
Egy amerikai katonai vezető kiemelte a politológusnak: egy robotot küldhet olyan küldetésre, amelyben egy katona meghalna, de így nem kell később búcsúlevelet írnia. Singer ezzel szemben amellett érvelt, hogy teljesen be kellene tiltani az emberek által nem irányított, önállóan tevékenykedő harci robotokat. Jelenleg egyébként az Egyesült Államok és Németország mellett 41 állam dolgozik harci robot járműveken. Köztük van Izrael, Irán, Oroszország, Svédország és Dél-Korea. De a Hezbollahot is érdeklik a robotok. Az USA-ban már több harci robotrepülőgép-vezetőt képeznek ki, mint hagyományos pilótát.
"Ugyan folyik erről a kérdésről a vita a fegyveres erőkön belül is, de figyelembe kell vennünk, hogy ez a technika nagyon gyorsan változik, ezáltal nagyon nehéz lépést tartani vele. Kicsit olyan ez, mint az iPod esetében. A zeneipari cégek mindegyike tudta, hogy ez a termék megváltoztatja majd az életüket, de egyikük sem tudta, hogy miként készüljenek fel erre a dologra. A harci robotok más változásokat is hozhatnak. Egyre alacsonyabbak lehetnek a háborúkat gátló akadályok."
"Napjainkban szinte az összes nyugati demokratikus országban ismeretlen a hadkötelezettség. Az Amerikai Kongresszus utoljára 1941-ben üzent hadat hivatalosan. A társadalom nem gondolkozik el a következményeken és nem fizetünk hadi adókat sem. S most akkor ehhez vegyük hozzá, hogy a kezünkben van egy olyan technika, amelynek a segítségével teljesen átszakíthatjuk a gátakat. Erre legjobb példa az USA harmadik háborúja, hiszen nem csak Irakban és Afganisztánban harcolunk jelenleg, hanem Pakisztánban is, ahol eddig több mint 135 bevetést hajtottak végre harci robotrepülőgépekkel. Ez háromszor több, mint amennyit Koszovóban végrehajtottak."
"Senkinek sem kell aggódnia a Kongresszus vagy az ENSZ miatt, hiszen egyetlen katonát sem veszítünk. Az akciókat nem is a katonaság, hanem a CIA hajtja végre. Az ellenség ezt úgy kommentálja: az izraeliek és az amerikaiak már gyávák, mert félnek katonákat küldeni ellenünk és nem harcolnak igazi férfiként. A tanulság, hogy a csúcstechnikájú háborúk esetében sem szabad megfeledkezni az emberi tényezőkről" - hangsúlyozta végül Peter W. Singer.
Az 1974-ben született Peter W. Singer a Brookings Intézet munkatársa és az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb politológusa. 2008-ban Barack Obamának adott tanácsokat és ő volt az első tudós, aki a gyerekkatonákkal és a privát katonai alakulatokkal, például a Blackwater céggel foglalkozott. A Wired for War című könyvében azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel járhat a politikára és a társadalomra nézve, ha harci robotokat vetnek be a jövő konfliktusaiban."Néhány katonai vezető arról álmodik, hogy a jövőben a harctereken nem kell embereket bevetni, hanem minden feladatot átvesznek a számítógépek. Azonban csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy találmány teljesen megváltoztassa a játékszabályokat. Példaként csupán a nyomtatás, a lőpor, a gőzgép, a számítógép és az atombomba említhető. Ezek a technikák viszont nem a háborúkat fejezték be, hanem gyökeresen megváltoztatták a politikát és a társadalmat. Ráadásul olyan etikai és morális kérdések feltevésére késztetnek bennünket, amelyekre előtte nem is gondoltunk."
"Az atombomba például teljesen más háborúhoz vezetett. Két szuperhatalom állt egymással szemben, de csak helyi konfliktusok alakultak ki, például Latin-Amerikában, Vietnamban, Afganisztánban és Kubában. Emellett tudományos, gazdasági és kereskedelmi összetűzésekre is sor került. Az atombomba nélkül biztosan nem lett volna űrverseny és az űrhajózás miatt a technika sem fejlődött volna ilyen mértékben. Az űrhajózás nélkül nem lenne ma például GPS, de mobiltelefonok sem. Az energiaitalokat is az űrhajósok számára fejlesztették ki, nem pedig azért, hogy az átlagemberek sokáig aktívak maradhassanak. Vagyis az űrhajózás alapvetően megváltoztatta az életünket" - nyilatkozta Peter W. Singer.
A politológus úgy vélte: a harci robotok kapcsán most ugyanolyan fordulópont előtt állunk, mint az 1970-es években az atombomba esetében. A katonaság azért érdeklődik a harci robotok iránt, mert alkalmasak a monoton, piszkos és veszélyes feladatok végrehajtására. Hiszen ki lenne képes 40 órán keresztül folyamatosan megfigyelni egy unalmas sivatagi területet vagy túlélni egy tomboló homokvihart, esetleg egy vegyi támadást?Persze a tudósokban számos kérdés merül fel: kitől fogadhatok el pénzeket a kutatásaimhoz? Erkölcsileg elfogadható, ha a hadsereg támogat? Etikailag korrekt harci robotot építeni és ki vásárolhat meg egy ilyen eszközt: bármely ember vagy csak állami szervezetek? Ha valami rosszul sül el, ki lesz a felelős: a fejlesztő vagy a robotrepülőgépet egy civilekkel teli házba irányító pilóta? Csupa megválaszolatlan kérdés. Ehhez adódik meg, hogy éppúgy, mint a negyvenes években, most is tisztázatlan a jogi helyzet.
Egy amerikai katonai vezető kiemelte a politológusnak: egy robotot küldhet olyan küldetésre, amelyben egy katona meghalna, de így nem kell később búcsúlevelet írnia. Singer ezzel szemben amellett érvelt, hogy teljesen be kellene tiltani az emberek által nem irányított, önállóan tevékenykedő harci robotokat. Jelenleg egyébként az Egyesült Államok és Németország mellett 41 állam dolgozik harci robot járműveken. Köztük van Izrael, Irán, Oroszország, Svédország és Dél-Korea. De a Hezbollahot is érdeklik a robotok. Az USA-ban már több harci robotrepülőgép-vezetőt képeznek ki, mint hagyományos pilótát.
"Ugyan folyik erről a kérdésről a vita a fegyveres erőkön belül is, de figyelembe kell vennünk, hogy ez a technika nagyon gyorsan változik, ezáltal nagyon nehéz lépést tartani vele. Kicsit olyan ez, mint az iPod esetében. A zeneipari cégek mindegyike tudta, hogy ez a termék megváltoztatja majd az életüket, de egyikük sem tudta, hogy miként készüljenek fel erre a dologra. A harci robotok más változásokat is hozhatnak. Egyre alacsonyabbak lehetnek a háborúkat gátló akadályok."
"Napjainkban szinte az összes nyugati demokratikus országban ismeretlen a hadkötelezettség. Az Amerikai Kongresszus utoljára 1941-ben üzent hadat hivatalosan. A társadalom nem gondolkozik el a következményeken és nem fizetünk hadi adókat sem. S most akkor ehhez vegyük hozzá, hogy a kezünkben van egy olyan technika, amelynek a segítségével teljesen átszakíthatjuk a gátakat. Erre legjobb példa az USA harmadik háborúja, hiszen nem csak Irakban és Afganisztánban harcolunk jelenleg, hanem Pakisztánban is, ahol eddig több mint 135 bevetést hajtottak végre harci robotrepülőgépekkel. Ez háromszor több, mint amennyit Koszovóban végrehajtottak."
"Senkinek sem kell aggódnia a Kongresszus vagy az ENSZ miatt, hiszen egyetlen katonát sem veszítünk. Az akciókat nem is a katonaság, hanem a CIA hajtja végre. Az ellenség ezt úgy kommentálja: az izraeliek és az amerikaiak már gyávák, mert félnek katonákat küldeni ellenünk és nem harcolnak igazi férfiként. A tanulság, hogy a csúcstechnikájú háborúk esetében sem szabad megfeledkezni az emberi tényezőkről" - hangsúlyozta végül Peter W. Singer.
