Berta Sándor
Elönti Kínát az elektronikai hulladék
Veszélyes mértéket öltött Ázsia keleti részén az e-hulladék mennyisége. A legnagyobb környezetszennyezőnek Kína számít.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyeteme (UNU) kiadta az új jelentését, amelyben többek között azt írta, hogy a növekvő szeméthegy egyre nagyobb veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A helyzet súlyosabbá válhat, ha a régióban nem sikerül a biztonságos mentesítést megoldani. Ázsia a világ legnagyobb elektromos készülék- és kiegészítőpiaca. A világszerte eladott termékek közel fele itt talál gazdára. Ennek is köszönhető, hogy sehol másutt nincs annyi e-hulladék, mint ott.
Kínában az elektronikai hulladék mennyisége 2010 és 2015 között a kétszeresére nőtt, a folyamat a jóléttel párhuzamosan növekedett. De a régióban megvizsgált többi 12 ország közül szinte mindegyikben jelentős mértékben emelkedett az e-hulladék mennyisége. Az átlagos növekedés az elmúlt 5 évben közel 67 százalékos volt. Csak 2015-ben 12,3 millió tonna elektronikai hulladékot regisztráltak. A figyelembe vett e-hulladékok okostelefonok, számítógépek, televíziók és klímaberendezések voltak. A hulladékmennyiség növekedésének fő okai elsősorban az emberek magasabb bevételei, főleg a fiatalabbak fogyasztási szokásai és a globális illegális szemétkereskedelem.
Habár abszolút mértékben Ázsiában termelődik a legtöbb e-hulladék, a lakosságszámot is figyelembe véve már Európa vezet, de innen is odavisszük a szemetet
A dokumentum alapján az ázsiai fogyasztók gyakrabban cserélik le az eszközeiket. Emellett sok termék esetében a cégek az olcsóbb gyártást választják, s nem tartják elengedhetetlenül fontosnak a javításokat, a korszerűsítéseket és az egyszerű újrahasznosítást. A helyi kormányoknak megfelelő törvényeket kellene elfogadniuk vagy a szabályokat szigorúbban be kellene tartaniuk. Dél-Koreában, Tajvanon és Japánban már az 1990-es évek óta van külön elektronikai hulladékfeldolgozási szabályozás. Indonéziában, Thaiföldön és Kambodzsában viszont az a gyakorlat, hogy a hátsó udvarokban elégetik a fémtermékeket, hogy így nyerjék ki belőlük az értékes anyagokat, például a rezet.
Rüdiger Kühr, a jelentés egyik szerzője azt mondta, hogy a valódi elektronikai hulladékmennyiség sokkal nagyobb lehet a kormányok által becsültnél, ennek pedig riasztania kell a döntéshozókat és a fogyasztókat. Mindannyian profitálunk ezen eszközök luxusából, egyszerűbbé, igaz, néha bonyolultabbá is teszik az életünket. Amennyiben a jövőben is úgy akarunk élni, mint most, akkor újra kell hasznosítanunk a készülékekben található meglévő erőforrásokat.
A növekedés mértéke döbbenetes, ha nem dolgoznak ki valamilyen megoldást, nemsokára komoly egészségügyi kockázatokkal kell szembenézniük
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szolgáltatásaikat gyakran ingyen vagy viszonylag olcsón kínáló e-hulladékokat újrahasznosító vállalkozások előszeretettel küldik Afrikába, Ázsiába vagy Dél-Amerikába az általuk Európában és az Egyesült Államokban összegyűjtött vagy hozzájuk beérkezett szállítmányokat.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyeteme (UNU) kiadta az új jelentését, amelyben többek között azt írta, hogy a növekvő szeméthegy egyre nagyobb veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A helyzet súlyosabbá válhat, ha a régióban nem sikerül a biztonságos mentesítést megoldani. Ázsia a világ legnagyobb elektromos készülék- és kiegészítőpiaca. A világszerte eladott termékek közel fele itt talál gazdára. Ennek is köszönhető, hogy sehol másutt nincs annyi e-hulladék, mint ott.
Kínában az elektronikai hulladék mennyisége 2010 és 2015 között a kétszeresére nőtt, a folyamat a jóléttel párhuzamosan növekedett. De a régióban megvizsgált többi 12 ország közül szinte mindegyikben jelentős mértékben emelkedett az e-hulladék mennyisége. Az átlagos növekedés az elmúlt 5 évben közel 67 százalékos volt. Csak 2015-ben 12,3 millió tonna elektronikai hulladékot regisztráltak. A figyelembe vett e-hulladékok okostelefonok, számítógépek, televíziók és klímaberendezések voltak. A hulladékmennyiség növekedésének fő okai elsősorban az emberek magasabb bevételei, főleg a fiatalabbak fogyasztási szokásai és a globális illegális szemétkereskedelem.
Habár abszolút mértékben Ázsiában termelődik a legtöbb e-hulladék, a lakosságszámot is figyelembe véve már Európa vezet, de innen is odavisszük a szemetet
A dokumentum alapján az ázsiai fogyasztók gyakrabban cserélik le az eszközeiket. Emellett sok termék esetében a cégek az olcsóbb gyártást választják, s nem tartják elengedhetetlenül fontosnak a javításokat, a korszerűsítéseket és az egyszerű újrahasznosítást. A helyi kormányoknak megfelelő törvényeket kellene elfogadniuk vagy a szabályokat szigorúbban be kellene tartaniuk. Dél-Koreában, Tajvanon és Japánban már az 1990-es évek óta van külön elektronikai hulladékfeldolgozási szabályozás. Indonéziában, Thaiföldön és Kambodzsában viszont az a gyakorlat, hogy a hátsó udvarokban elégetik a fémtermékeket, hogy így nyerjék ki belőlük az értékes anyagokat, például a rezet.
Rüdiger Kühr, a jelentés egyik szerzője azt mondta, hogy a valódi elektronikai hulladékmennyiség sokkal nagyobb lehet a kormányok által becsültnél, ennek pedig riasztania kell a döntéshozókat és a fogyasztókat. Mindannyian profitálunk ezen eszközök luxusából, egyszerűbbé, igaz, néha bonyolultabbá is teszik az életünket. Amennyiben a jövőben is úgy akarunk élni, mint most, akkor újra kell hasznosítanunk a készülékekben található meglévő erőforrásokat.
A növekedés mértéke döbbenetes, ha nem dolgoznak ki valamilyen megoldást, nemsokára komoly egészségügyi kockázatokkal kell szembenézniük
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szolgáltatásaikat gyakran ingyen vagy viszonylag olcsón kínáló e-hulladékokat újrahasznosító vállalkozások előszeretettel küldik Afrikába, Ázsiába vagy Dél-Amerikába az általuk Európában és az Egyesült Államokban összegyűjtött vagy hozzájuk beérkezett szállítmányokat.